Trump újra darázsfészekbe nyúlt – rendesen berágtak a kínaiak

Múlt hétfőn – az Ovális Irodában tartott találkozóján Li Dzse Mjung dél-koreai elnökkel – Trump elnököt újságírók kérdezték, hogy találkozik-e Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

„Hszi elnök szeretné, ha elmennék Kínába. Ez egy nagyon fontos kapcsolat. Mint tudják, a vámok és egyéb tényezők miatt sok pénzt kapunk Kínától” – mondta. –  „Sok történetet hallok arról, hogy nem fogjuk beengedni a diákjaikat, de mi be fogjuk engedni őket. Meg fogjuk engedni. Ez nagyon fontos – 600 ezer diákról van szó.”

Trump múlt kedden egy kabinetülésen – Rubio külügyminiszter mellett ülve – megerősítette álláspontját, amikor azt mondta: „megtiszteltetés” számára, hogy kínai diákok tanulnak az Egyesült Államokban, és hogy ők segítik az egyetemeket talpon maradni. Ez fordulatot jelentett ahhoz képest, hogy a külügyminisztérium május végén még azt jelentette be, hogy „agresszíven visszavonja a kínai diákok vízumát, beleértve azokét is, akik kapcsolatban állnak a Kínai Kommunista Párttal, vagy kritikus területeken tanulnak”.

Újabb haránt-impulzus?

A múlt heti bejelentés tehát radikális eltérést jelent a Trump-kormány eddigi politikájától. Trump az elmúlt hónapokban még új ellenőrzési rendszert vezetett be a diákvízumok kiadására, megakadályozta a külföldi hallgatók felvételét a Harvardra, és kibővítette azokat az okokat, amelyek alapján megvonhatják a nemzetközi hallgatók tanulmányi jogát az Egyesült Államokban.

Marco Rubio külügyminiszter májusban kiemelte Kínát, az Egyesült Államok második legnagyobb nemzetközi hallgatói forrását, és kijelentette, hogy a külügyminisztérium visszavonja a Kínai Kommunista Párthoz kapcsolódó hallgatók vízumát, és szigorítja az új kérelmezők átvilágítását.

Trump friss bejelentése tovább növeli a zűrzavart az adminisztráció korlátozó vízumpolitikájával és Kínához való hozzáállásával kapcsolatban, miközben a szuperhatalmak kereskedelmi és egyre élesebb technológiai versenyben állnak egymással.

A szélsőjobb hörög

Ez egyúttal újabb szakadékot jelent Trump „Make America Great Again” ( „Tedd Amerikát újra naggyá”) mozgalmának támogatói között, akik az „America First” ( „Amerika Mindenekelőtt”) programot hirdetik, és ellenezték, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon a közelmúltbeli izraeli-iráni háborúba.

Trump leglelkesebb támogatói közül néhányan – Marjorie Taylor Greene amerikai képviselőtől Steve Bannon volt tanácsadóig és Laura Loomer szélsőjobboldali aktivistáig – elutasítják az ötletet, hogy több kínai diákot fogadjanak be. Loomer szerint senki nem akar az országban „600 ezer kínai kémet”.

Howard Lutnick kereskedelmi minisztert hétfőn a Fox News The Ingraham Angle című műsorában kérdezték meg arról, hogy egy ilyen változás hogyan lenne összhangban Trump America First kezdeményezésével. Lutnick azzal érvelt, hogy Trump „racionális gazdasági nézőpontot” képvisel, és kijelentette, hogy az amerikai egyetemek és főiskolák 15 százaléka bezárna ezek nélkül a külföldi diákok nélkül.

Greene, a georgiai republikánus kongresszusi képviselő kérdéseket vetett fel: „Ha az, hogy nem engedjük ezeket a kínai diákokat iskoláinkba járni, 15 százalékuk bukását okozza, akkor ezeknek az iskoláknak úgyis bukniuk kell, mert a KKP támogatja őket” – mondta Greene, utalva a Kínai Kommunista Pártra. Bannon, Trump egyik volt tanácsadója múlt kedden bírálta a bejelentést, mondván, hogy „jelenleg nem szabadna külföldi diákoknak itt lenniük”.

Ezzel párhuzamosan egyre növekszik a kétpárti konszenzus abban, hogy az amerikai iskoláknak nem szabadna segíteniük Peking legkiválóbb tehetségeinek képzését olyan kritikus területeken, mint a kvantumszámítás, a mesterséges intelligencia és az űrhajózási technológia.

Kurt Campbell, a Biden-kormány külügyminiszter-helyettese tavaly kijelentette, hogy szeretné, ha a kínai diákok humán és társadalomtudományokat tanulnának az Egyesült Államokban, „nem pedig részecskefizikát”. Első hivatali ideje alatt Trump betiltotta azoknak a kínai diplomás hallgatóknak a beutazását, akik a kínai hadsereghez kapcsolódó iskolákba jártak.

A NAFSA, egy nemzetközi oktatók szövetsége által végzett elemzés megállapította, hogy az amerikai főiskolákon és egyetemeken tanuló nemzetközi hallgatók 43,8 milliárd dollárral járultak hozzá az amerikai gazdasághoz, és 378 175 munkahelyet támogattak a 2023-2024-es tanévben.

Nem egyértelmű, hogy Trump miért olyan magas számot említett – ami több mint kétszerese a 2023–2024-es tanévben beiratkozott kínai diákok számának. A szám az elmúlt években is csökkenő tendenciát mutatott.

Hány kínai diák megy az Egyesült Államokba?

Több évtizedes növekedés után a kínai diákok száma az Egyesült Államokban a 2019-2020-as tanévben érte el a csúcsot, 372 532 fővel, éppen akkor, amikor a COVID-19-járvány elterjedt. A szám 2022-ben 289 526 főre, 2023-ban pedig 277 398 főre csökkent.

Az elmúlt évben több amerikai egyetem, köztük a Michigani Egyetem is, felbontotta együttműködési megállapodását a kínai egyetemekkel, miután a republikánusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy ez hozzájárul Kína technológiai fejlődéséhez és katonai modernizációjához.

Szakértők szerint a diákok száma valószínűleg tovább csökken majd az Egyesült Államok és Kína közötti feszült kapcsolatok, valamint a távol-keleti ország csökkenő népessége miatt.

Mit mond Kína a diákvízumok korlátozásáról?

A kínai külügyminisztérium felszólította az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg a kínai diákok elleni „diszkriminatív, politikai indíttatású és szelektív jogalkalmazást”. A minisztérium szóvivője kijelentette, hogy a diákokat igazságtalanul kezelik és hosszadalmas kihallgatásoknak vetik alá. Mao szerint néhány diák vízumát visszavonták, és beutazási tilalmat kaptak, miután azt mondták nekik, hogy „veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot”.

„Az Egyesült Államok lépései súlyosan sértik a kínai állampolgárok törvényes és jogszerű jogait és érdekeit, akadályozzák a két ország közötti személyforgalmat és gátolják a kínai-amerikai emberek közötti kapcsolatokat” – mondta.

A nagykövetség múlt hétfőn közleményt adott ki, amelyben arra szólította fel a kínai diákokat, hogy ne utazzanak az Egyesült Államokba a houstoni George Bush Intercontinental repülőtéren keresztül, mivel állítólag több diákot is zaklattak és kihallgattak a vámtisztviselők. A nagykövetség szerint legalább egy diákot több mint 80 órán át tartottak fogva, mielőtt visszaküldték Kínába.