„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú

Mikor indult el a Himalája Befektetési Alap, és mivel emelkedik ki a Marketprog befektetési portfóliójából?

A Himalája Befektetési Alap 2019-ben, magas kockázatú alapként indult el. Egy kifejezetten aktív befektetési stratégiát valósítunk meg benne, ami az alap grafikonján is látszik: azokban az években tud igazán jövedelmező lenni, amikor nagyobb piaci volatilitás figyelhető meg.

Tavaly ugyanígy a Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap kategóriában az első helyet szereztük meg, idén pedig a másodikak lettünk. A Himalájában minden eszközosztályból vásárolunk, és ez az egyik legaktívabb szemléletű befektetési alapunk.

Bár mindenféle eszközből vásárolnak, mégis milyen súlyokat követnek az alapban történő befektetéseknél?

Ez elég vegyesen alakul, mondhatni napról napra, hétről hétre változik, nagyon széles a paletta. Ha látunk egy olyan befektetési lehetőséget, amely összeér a piaci elképzeléseinkkel, akkor egyből veszünk is az adott eszközből: ez lehet bármilyen nyersanyag, részvény vagy kötvény.

A gyakorlatban hogyan működik az alap kezelése? Kezdjük onnan, hogy egyáltalán hogyan lehet az alapba befektetni?

Az alapot természetesen a Marketprognál, valamint az Erste Befektetési Zrt. hálózatában is meg lehet vásárolni. Ugyanúgy működik, mint bármely más befektetési alap: a befektető befektetési jegyeket vásárol, és annak megfelelő tulajdoni hányadban részesül az alap hozamából.

Az alapot pedig egy szűkebb szakmai kör kezeli. Van egy befektetési bizottságunk, amelyben közösen hozzuk a döntéseket, és ezeket folyamatosan felülvizsgáljuk.

Hogyan teljesített az alap az elmúlt években?

A 2019-es indulásunk óta a stratégiánkat időről időre átalakítottuk. Az utóbbi 3–4, különösen az elmúlt 1–2 évben kifejezetten jól teljesített az alap.

Kezdetben nehezítette a dolgunkat, hogy épp akkor ütött be a Covid, ami az egész piac számára egy kihívásokkal teli időszak volt. Ebből a piaci esésből sikerült visszajönni, és időről időre felülvizsgáljuk az adott befektetési stratégiát.

Nem kötjük az ebet a karóhoz, mindig fejlesztjük az algoritmusaink, illetve alkalmazkodunk a piaci kondíciókhoz.

Említette, hogy a Himalája egy magas kockázatú alap. Ez mit jelent pontosan?

Van egy 1-től 7-ig terjedő kockázati skála, a Himalája jelenleg 4-es besorolású ezen, ami már egy kockázatosabb kategória, de nem a legextrémebb. A 7-es szintet nehéz megütni, a magyar piaci szabályozások nem feltétlen engedik ezt a fajta kockázatvállalást.

A Himalája Befektetési Alapban abszolút hozamú stratégiát folytatunk, ennek jegyében minden eszközosztályból vásárolunk. A Marketprog alapjai között a Himalája az egyik legaktívabb és legkockázatosabb terméknek számít, amelyben nagyobb a részvények súlya, illetve derivatívákat (származtatott ügyleteket – a szerk.) is kötünk bele.

Mindig van egy „big picture”, egy nagyobb gazdasági kép, és azon belül próbálunk olyan szektorokba befektetni, amelyek a legjobb lehetőségeket tudják biztosítani.

Nincsenek fix súlyok, az abszolút hozamú alapokra vonatkozó szabályokat természetesen betartjuk, de ezek elég tág keretek. Ha valaki óvatosabb duhaj, akkor nála nem feltétlenül a Himalája Befektetési Alappal kell indítani.

Ha a hosszú távú track recordot nézzük, melyek azok az eszközök, amelyek az aktuális konjunktúrától függetlenül mindig jól teljesítenek? És melyek azok, amelyeken kifejezetten mostanában lehet vagy lehetett jól keresni?

Az alap stratégiájának kialakítása során egy széles piaci lefedettséggel dolgozunk a nyersanyagoktól a kötvényeken át a részvényekig. Tavaly például, főleg az első félévben, nagyon jó eredményeket értünk el az európai felülteljesítéssel az amerikai piachoz képest.

Emellett az AI-infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódó területek is kimagasló hozamokat biztosítottak, mint például a memóriagyártók vagy az energiaszolgáltatók. Kiemelhetjük az SK Hynix részvényét, amely a chipgyártási szektor egyik fontos szereplője. De megemlíthetem a Siemens Energy papírját is, amely szintén szép hozamot termelt.

Általában a növekedési sztorikat keressük a részvények mögött, de emellett veszünk stabilabb, pl. jó osztalékhozamú cégeket is, ha ezek diszkonttal forognak.

Jelenleg az energiaszektorban és az elektrifikációban látjuk a legnagyobb sztorit. Úgy véljük, hogy a fosszilis energiától való eltávolodás gyorsulhat, főleg az iráni események és az energiafüggetlenségi törekvések miatt. Lehet, hogy rövid távon ezek drágább megoldások, de a jövőben egyre fontosabbak lehetnek.

Az új magyar kormány is jelezte, hogy szeretnék nagyobb mértékben diverzifikálni az energiabeszerzéseket, és ez tökéletesen beleillik az Iráni háború hatására kialakult globális trendekbe.

Visszatérve az első kérdésre: a Himalája Befektetési Alapban nem található meg feltétlenül olyan eszköz, amelyet 2019 óta folyamatosan tartunk. Ennek hátterében részben a stratégiánk módosítása, részben az aktívabb kereskedési szemléletünk áll.

A választások óta jelentősen felértékelődtek a magyar eszközök az általános piaci optimizmus hatására. Ez mennyire látszik meg a Himalája Befektetési Alap összetételében?

A választások hetében a magyar blue chipek, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom papírjaiból vásároltunk, ami utólag jó döntésnek bizonyult, de erre is spekuláltunk. Emellett devizapozíciót vállaltunk: eladtunk EUR/HUF-ot, a meglévő eurónkat leváltottuk forintra.

Továbbra is bízunk a magyar gazdaságban. Az új kormány elkötelezett az euró bevezetése mellett, amelyet meg fog előzni az ERM II árfolyamrendszerbe történő belépés. Ezt követően lehet majd érdemben beszélni az euró bevezetésének pontos feltételeiről. A maastrichti kritériumok kapcsán pedig nagyon fontos lesz, hogy ezeknek a teljesítése mennyire lesz kemény vagy éppen puha feltétel.

Ha az euróövezet is szeretné, hogy csatlakozzunk, akkor valószínűleg be fogjuk tudni vezetni a közös devizát. Ha viszont nem, akkor azért nehezebb lehet teljesíteni a feltételeket.

Miközben a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy már nagyon régen hozták meg a maastrichti kritériumokat (1992-ben - a szerk.), azóta pedig az államadósság mindenhol elszaladt. Ezt a rátát visszahúzni egy 60 százalékos szintre (jelenleg GDP-arányosan 77,9 százalékon áll - a szerk.), pláne a jelenlegi kamatkörnyezetben, finoman fogalmazva is nagy feladat.

Mire számítanak, a magyar eszközök kifejezetten vonzóak lehetnek a következő 4 évben is?

Az elmúlt időszakhoz képest vonzóbbak lehetnek a magyar eszközök. Főleg akkor, ha tényleg lesz euróbevezetés, és ezzel párhuzamosan jobb hitelminősítést is kaphatunk. Ebben az esetben jelentős külföldi tőkebeáramlást várunk, ami javíthatja a piaci hangulatot.

De nyugtával dicsérjük a napot.

Először lássuk meg, hogyan is áll a költségvetés valójában, még az elején essenek ki az esetleges csontvázak a szekrényből. Ezt követően lehet egy végleges időpontot megadni az euró bevezetésére. Első hallomásra kissé korainak tűnik a 2030-as bemondás, de ez persze nagyrészt a regnáló kormányon múlik.

Inkább magyar vagy külföldi eszközök kerülnek be a Himalája Befektetési Alapba?

A Himalájában alapesetben inkább a külföldi eszközök dominálnak. Nyilván ezt a választásokhoz köthető magyar sztorit viszont nem lehetett kihagyni.

Mit javasolnak egy befektető számára, mennyi ideig érdemes benne tartania a pénzét egy befektetési alapban?

Alapvetően minél magasabb egy alap kockázata, annál hosszabb időtávban érdemes gondolkodnia egy befektetőnek. A Himalája esetében hivatalosan három év az ajánlott tartási idő. Ugyanakkor egy ilyen alapot sok esetben jól össze lehet fésülni magával a TBSZ-számla konstrukciójával, amely 3 és 5 év után engedi meg, hogy adóelőnnyel realizáljuk nyereségeinket. Ez egy ideális időtáv lehet azok számára, akik szeretnének egy kicsit kockázatosabb részt is portfóliójukban.

A Himalája egyébként egy teljesen likvid, T+2-es alap. Ez azt jelenti, hogy a befektető megadja a megbízást, és ahhoz képest két munkanapon belül hozzá is tud jutni a pénzéhez.

És mi lehet a legbölcsebb megoldás egy piaci beszakadás, egy nem várt válsághelyzet esetén?

Nyilván a piac sokszor kiszámíthatatlan. Megijedni persze meg lehet, de félni semmiképp sem kell. Mi azért vagyunk itt, hogy ezeket a kockázatokat monitorozzuk, kezeljük és csillapítsuk.

Nem feltétlenül érdemes egy nagyobb piaci zuhanás közben kiszállni, mert akkor a befektető a visszapattanásból is kimaradhat. Viszont ugyanúgy 0-ig is eshet a piac, így az ilyen eshetőségeket érdemes előre átgondolni, és a kockázattűrő képességeinknek megfelelően cselekedni.

Magyarul ez mindig az egyéni kockázatvállalástól függ. Érdemes lehet tanácsadónk, privátbankárunk álláspontját kikérni az ilyen helyzetekben, mivel nekik pontosan ez a dolguk, hogy segítsék ügyfeleiket a hasonló eseményeknél.

Ha valaki például rövid távra, vésztartaléknak vagy a gyerekek taníttatására tesz félre, akkor nyilván érdemesebb likvidebb és kevésbé kockázatos eszközökben gondolkodni.