Olyan mélypontokat él meg mostanában a japán jen, hogy Geoff Yu, a Bank of New York Mellon (BNY Mellon) vezető stratégája idén augusztusban a legendás Big Mac Index mintájára létrehozott egy új piaci indikátort: a Katsu Curry Indexet – írja a The Japan Times.
Az index mögött meghúzódó elmélet a klasszikus vásárlóerő-paritásra (PPP) épül. Ez kimondja, hogy a hosszú távú devizaárfolyamoknak elméletileg arra a szintre kellene beállniuk, ahol egy azonos termékkosár – jelen esetben egy tál ropogós, rántott húsból, rizsből és fűszeres szószből álló katsu curry – normális esetben a világon mindenhol ugyanazért az értékért kapható. Yu az indexhez a világ legnagyobb curryház-lánca, a CoCo Ichibanya árait vette alapul, mert ez az étel sokkal közelebb áll a japán fogyasztók mindennapjaihoz, mint a hamburger, így hűebben tükrözi, hogyan élik meg a helyiek a jen gyengülését.
A árkülönbség megdöbbentő szakadékot mutat a piaci árak és a fundamentális érték között:
Japánban a legnépszerűbb rántoshúsos fogás ára nettó 960 jen, vagyis alig 1900 forint, míg az Egyesült Államokban ugyanez a fogás több, mint 15 dollár, tehát majdnem 4,9 ezer forint. (Mindkét ár nettóban értendő, az Egyesült Államokban sosem írják ki a forgalmi adóval terhelt árat az étlapokra.)
Fotó: Coco Ichibanya
Fotó: CoCo Ichibanya
Amíg a devizapiacon 1 dollárért nagyjából 159,4 jent kapunk, addig a katsu curry nemzetközi árai alapján számolt reális, egyensúlyi árfolyamnak 62,18 jennél kellene lennie a makroelemző szerint. A japán fizetőeszköz tehát több mint 60 százalékkal ér kevesebbet a piacokon, mint amit a reálgazdasági termékek ára indokolna.
A burgertől a tejeskávén át a csirkés vödörig
A közgazdászok már évtizedek óta előszeretettel használják a globálisan elterjedt ételeket a devizák összehasonlítására. Bár a Katsu Curry Index a legfrissebb ázsiai innováció ezen a téren, a piacokon több jól ismert elődje is létezik:
A Big Mac Index az unortodox gazdaságtan úttörője, amelyet a The Economist indított útjára 1986-ban. A McDonald’s ikonikus szendvicsének helyi árait veti össze, mivel az szinte a világ minden pontján azonos alapanyagokból és technológiával készül.
A Tall Latte Index szintén a The Economist találmánya, amely a Starbucks legnépszerűbb kávéjának árára épül. Kiválóan alkalmas a fejlett piaci devizák és a helyi szolgáltatási, bérleti költségek torzító hatásainak mérésére.
A KFC Indexet pedig a dél-afrikai Sagaci piackutató intézet alkotta meg, és kifejezetten az afrikai kontinens országaira fókuszál. Mivel a McDonald's jelenléte sok afrikai államban korlátozott, a KFC rántott csirkés vödreinek nemzetközi árai töltik be a strukturális PPP-mutató szerepét.
Míg a korábbi indexek inkább a nyugati fogyasztási mintákat és az afrikai piacokat fedik le, a Katsu Curry Index az első olyan célzott indikátor, amely a csendes-óceáni térség és kifejezetten a japán makrogazdaság anomáliáit teszi láthatóvá.
Politikai fordulat: Trump és Japán közös intervenciója
Befektetői szempontból a legfontosabb friss fejlemény, hogy a jen drasztikus gyengülése immár elérte a nemzetközi politika ingerküszöbét is. Donald Trump amerikai elnök és a japán kormány nemrégiben egy történelmi horderejű megállapodást kötött, amelynek kifejezett célja, hogy gátat szabjon a jen további leértékelődésének, amely már 40 éves mélyponton volt a dollárral szemben.
Ez a lépés gyökeresen megváltoztatja a piaci dinamikát, miután az Egyesült Államok és Japán 1998 óta nem látott közös devizapiaci intervencióba kezdett, közvetlenül dollármilliárdokért vásárolva jent a spekulatív short pozíciókkal szemben. Az akció azonnal 5,5 százalékkal erősítette a japán fizetőeszközt a dollárral szemben.
Az Egyesült Államok beavatkozása érthető, hiszen a Trump-adminisztráció számára a túlságosan gyenge jen rontja az amerikai vállalatok versenyképességét, így a Fehér Ház politikai nyomása és a Bank of Japan (BoJ) közös fellépése egyértelműen kijelölte a jen árfolyamának alját.
Miért alakult ki korábban ez a hatalmas arbitrázs?
Bár a politikai intervenció most megkezdődött, a mélyben meghúzódó gazdasági okok még mindig jelen vannak. Az egyik ilyen a kamatkülönbözet (Carry Trade): az amerikai Federal Reserve (Fed) szigorú monetáris politikája miatt a dollár kamatlába magasan (3,50 és 3,75 százalék között) mozog. Ezzel szemben a Bank of Japan hiába kezdett szigorításba, az alapkamata még mindig csupán 1,0 százalék körüli szintre emelkedett. A tőke logikája egyszerű: a befektetők olcsó jenhitelt vesznek fel, azt eladják, és magasabb hozamú dolláreszközökbe fektetik.
Az Egyesült Államok és Japán közötti megállapodás pontosan ezeket a spekulatív Carry Trade pozíciókat vette célba, mivel a közös jegybanki dolláreladások hirtelen hatalmas veszteséget generálhatnak a jent shortoló hedge fundoknak.
Hogyan profitálhatunk a helyzetből?
A Katsu Curry Index által jelzett hatalmas alulértékeltség és az új politikai védőháló komoly pozicionálási lehetőségeket rejt a közép- és hosszútávú befektetők számára. A jen a 60 százalékos alulértékeltsége miatt már önmagában is vonzó lehetett, de a Trump-megállapodással a világ egyik legbiztonságosabb aszimmetrikus kereskedési eszközévé vált. Mivel a két szuperhatalom közösen garantálja, hogy nem engedi tovább gyengülni a valutát, a lefelé mutató kockázat minimálisra csökkent. Ezzel szemben a jen long pozíciók felvétele óriási profitpotenciált hordoz, amint a kamatkülönbözet zárulni kezd.
A gyenge jen eddig hatalmas hátszelet biztosított a nagy exportorientált japán vállalatoknak (például a Toyota vagy a Sony). Azonban az új megállapodás és a jen stabilizálódása (esetleges erősödése) miatt a befektetői figyelem átterelődhet a japán belföldi piacra termelő cégekre és a pénzügyi szektorra, amelyek a stabilabb hazai valutából és az emelkedő helyi kamatokból profitálnak.
A dollár- vagy euróalapú befektetők számára Japán ingatlanpiaca jelenleg még mindig „kiárusítás alatt” áll a Katsu Curry Index szerint. Azonban a politikai beavatkozás miatt ez a kapu lassan bezárul. A külföldi intézményi tőkének még azelőtt érdemes befektetni a japán ingatlanpiacon, mielőtt a deviza erősödése megdrágítaná a belépést.
A rántott húsos menü alapján kalkulált 60 százalékos félreárazás persze nem fog napok alatt eltűnni a devizapiacról, de az irány megfordult. Ezért azok a makrobefektetők, akik a Katsu Curry Index fundamentális mutatóira és a friss politikai garanciákra alapozva építik fel pozícióikat, a következő évek egyik legbiztosabb trendjét lovagolhatják meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
