Új korszak és kötelező NAV-ellenőrzések a bizalmi vagyonkezelésben

Új korszak kezdődött azzal a bizalmi vagyonkezelésben, hogy a kormány egy törvénymódosítással 2026. augusztus 31-től átalakította a bizalmi vagyonkezelés és a magáncélú vagyonkezelő alapítvány személyi jövedelemadó-szabályait. Az Apelso Wealth Management elemzése szerint ez nem a bizalmi vagyonkezelés vége, hanem egy érettebb, átláthatóbb és professzionálisabb piac kezdetét jelenti, amely közelebb áll az angolszász családi trust hagyományaihoz.

Úgy látják, hogy a szigorodó környezetben egyre nagyobb jelentősége lesz a professzionális, szabályozott háttérrel működő bizalmi vagyonkezelőknek. Egy független, hivatásszerűen ezzel foglalkozó vagyonkezelő biztosítja azt a szakmai, befektetési, adminisztratív, könyvelési és compliance hátteret, amely különösen fontos lehet egy adóhatósági ellenőrzés során.

A bizalmi vagyonkezelés most válhat igazán professzionálissá. A jövőben nem az lesz a kérdés, hogy egy struktúra formálisan megfelele a jogszabályoknak, hanem hogy egy NAV-ellenőrzés során objektíven igazolható-e a valódi családi, gazdasági és vagyonvédelmi cél — és ezt a működése is hitelesen tükrözi-e

- véli Illés István, az APELSO Wealth Management társalapítója.

Az Apelso szerint a legfontosabb változás, hogy az új törvény kiszűri az adóelkerülési célú struktúrákat, miközben a nemzetközi normákhoz igazodó adózási keretrendszerrel továbbra is támogatná a valódi családi, generációváltási és vagyonvédelmi célú bizalmi vagyonkezeléseket. Fontos változás, hogy a korábbi felértékelési adóelőny felmenő rendszerben jelentősen szűkül. Az eddigi 5 éves adómentesség a 2026. augusztus 31-et követően tett vagyonrendelések kapcsán megszűnik, és a helyét egy általános adóhalasztás veszi át.

Ez azt jelenti, hogy ha például egy 3 millió forinttal alapított céget adunk el bizalmi vagyonkezelésen keresztül 1 milliárd forintért, akkor eddig a vételár 5 év után adómentessé vált, ami mintegy 150 millió forint adómegtakarítást jelentett. A jövőben továbbra sem kell adót fizetni sem a vagyonkezelésbe adás, sem pedig az értékesítés során, de az adóról már nem mond le végleg a költségvetés. Azt majd akkor kell megfizetni, amikor a kedvezményezettek hozzájutnak a tőkéhez. Egyetlen kivételt az öröklés jelent: a meghalt vagyonrendelő által hátrahagyott tőke után a közeli családtagoknak nem kell adót fizetniük.

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme a kötelező adóhatósági ellenőrzések előírása valamennyi bizalmi vagyonkezelésre és magáncélú vagyonkezelő alapítványra. Ez sok piaci szereplőnek kellemetlen meglepetést hozhat. Az első hullám a 2023. szeptember 12. előtt létrejött struktúrákat érinti, beleértve az időközben megszűnteket is. A bizalmi vagyonkezelés megszüntetésével így nem lehet elkerülni az esetleges hátrányos követkeményeket. Ezt követően 2028. január 1-jétől kezdve elévülési időn belül a később létrehozott bizalmi vagyonkezelések is kötelező vizsgálat alá kerülnek. Az időbeli elhatárolás oka, hogy a korábban létrejött vagyonkezelések esetében még nem volt feltétel a felértékelés Szja-mentességhez az 5 év várakozási idő.

A várható ellenőrzések tehát nem pánikhelyzetet teremtenek, hanem lehetőséget adnak az önvizsgálatra. A kérdés nem az, hogy kell-e félni a NAV-tól, hanem az, hogy a meglévő struktúra célja, dokumentációja, döntési mechanizmusai és működése egy külső ellenőrzés előtt is megállja-e a helyét

- olvasható az APELSO elemzésében.

Felhívják a figyelmet, hogy a NAV többek között az alábbiakat vizsgálhatja:

• a vagyonrendelés körülményei, melyek közé olyan – elsőre meglepő – szempontok is bekerültek, mint például a tanácsadóval, ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolat részletei, háttere vagy a velük között megbízási szerződés tartalma, illetve az egyes szerződéstervezetek,
• a megkötött szerződések szövegezése, terjedelme, részletezettsége, valamint az adóelőnnyel összefüggő egyes rendelkezései;
• a vagyonkezelő és a vagyonrendelő, illetve a vagyonkezelő és a kedvezményezettek között fennálló esetleges kapcsolat;
• mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első tőkekiadás között, illetve milyen régóta áll fenn a struktúra;
• mi váltotta ki az első tőkekiadást;
• mi volt a vagyonkezelés tényleges, dokumentumokkal és a vagyonkezelés tartalmával alátámasztható célja.

Szerintük a legfontosabb teendő a kapkodás elkerülése. A hirtelen megszüntetett BVK-k sem fognak mentesülni a NAV ellenőrzések alól, és azokat már nem is lehet hozzáigazítani a családi igényekhez. Akinek már van bizalmi vagyonkezelése vagy vagyonkezelő alapítványa, annak érdemes inkább áttekintenie, hogy a struktúra célja, dokumentációja, értéknyilvántartása, vagyonkiadási logikája és működési gyakorlata megfelel-e az új szabályozási iránynak.

Annak, aki még csak tervezi a vagyonkezelés létrehozását, annak azt érdemes tudni az APELSO szerint, hogy az új rendszerben a vagyon bevitele továbbra sem adózik. A vagyonkiadás adókötelezettségét nem az eltelt idő, hanem a formaazonosság dönti el: ugyanaz a vagyonelem adómentesen adható ki, az értékesített vagyontárgy ellenértéke a szerzési értéke felett viszont osztalékként adózik. Az öröklés adómentessége megmarad. A hangsúly a precíz nyilvántartáson lesz: a szerzési értékek dokumentálásán és az éves NAV-adatszolgáltatásra való felkészülésen.