Japán és az Egyesült Államok összehangolt devizapiaci intervencióval támogatta a japán jent, miután a valuta csaknem negyvenéves mélypontra gyengült a dollárral szemben. Katajama Szacuki japán pénzügyminiszter hétfőn megerősítette, hogy a pénteki New York-i kereskedés során a japán és az amerikai pénzügyminisztérium összehangolt jenvásárlást hajtott végre. Az intézkedés célja a túlzott árfolyam-ingadozás, „a rendezetlen piaci mozgások” megfékezése volt. Tokió szoros kapcsolatban áll washingtoni partnereivel, és nem zárja ki újabb közös intervenció lehetőségét.
Donald Trump amerikai elnök is közölte, hogy Washington Tokió kérésére avatkozott be a piacon. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint az Egyesült Államok a jövőben is részt vehet újabb közös intervenciókban.
Évtizedek óta nem látott árfolyamok
A jen július végén csaknem 164-es árfolyamig gyengült a dollárral szemben, ami 1986 óta a leggyengébb szint volt.
A jen a bejelentések után több mint egy százalékot erősödött, és 155,20-as szintre javult a dollárral szemben, jóval elmaradva a júliusi 164-es mélyponttól. (Minél magasabb ez a szám, annál több jent kell adni egy dollárért, tehát annál gyengébb a jen – a szerk.) A japán kétéves állampapírhozam pedig rövid időre 1,545 százalékra ugrott, ami 1995 óta a legmagasabb szint, mivel a piac beárazta egy esetleges korábbi japán kamatemelés esélyét.
Odacsaptak a spekiknek
A kereskedőket megrémítette a közös fellépés híre és az esetleges további beavatkozás lehetősége. Ennek köszönhetően a múlt hét végi intervenció után ma tovább erősödik a japán jen – írta az Erste Befektetési Zrt.
A nagymértékű mozgással számos, a jen gyengülésére játszó piaci szereplőnek okoztak jelentős veszteséget, a spekulatív pozíciók lezárulhattak. A következő hetek mozgása szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a piaci szereplők mennyire hiszik el azt az üzenetet, hogy szükség esetén ismét intervenció lesz – írta az Equilor Befektetési Zrt. hírlevele.
Más elemzők szerint Washington számára azért fontos a jen stabilizálása, mert a japán állampapírpiac esetleges megrendülése az amerikai államkötvények hozamát is felfelé nyomhatná (vagyis az árfolyamuk esne). Amerikai segítség nélkül pedig a japán jegybanknak amerikai kötvények eladásából kellett volna az intervenciót finanszíroznia.
Nem csak japán és amerikai ügy
Kereskedői, befektetői szemmel nézve a mostani jenerősítő lépés nagyon fontos. Lehet, hogy célja nem volt más, mint egy nagy ráijesztés. Hogy azok a befektetők, akik eddig a határidős piacon a jen gyengülésére játszottak, és ezzel maguk is erősítették ezt a gyengülést, visszavegyenek ebből.
A hirtelen jenerősödés kiütött néhány jen short pozíciót, amelyeket jenvásárlással kellett zárni, ezzel is tovább erősítve a jent. A továbbiakban ezek a befektetők vélhetően sokkal óvatosabbak lesznek, kisebb mennyiségben, óvatosabb pozíciókat fognak nyitni, mert az intervenció veszélye plusz kockázatot jelent a számukra. Ez legalábbis lassíthatja a jen további gyengülését, bár kérdéses, hogy elég-e a megállításához.
A jentől a forintig
A tőkepiacokon nagyon gyakori stratégia az úgynevezett carry trade, aminek az a lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizából, például japán jenből vagy svájci frankból egy magasabb kamatozású devizában történt befektetéseket finanszíroznak. Például jen hitelt vagy svájci frank hitelt vesznek fel, ebből vásárolnak sokkal magasabb kamatozású magyar, török, sőt akár amerikai államkötvényeket is.
A kamatkülönbözetet azután hosszabb távon zsebre vágják. Ha emellett még a jen is gyengül, az azt eredményezi, hogy a visszafizetendő hitel értéke alacsonyabb lesz, vagyis kevesebb pénzt kell visszafizetni, mint amennyit eredetileg felvettek. Dupla a haszon. (Ha például a forint is erősödik közben, akkor meg tripla.) A forint árfolyammozgásaival kapcsolatban már sokszor emlegették a carry trade hatását Magyarországon az évek során.
A 2024-es pánik nyomában
Az ilyen jellegű hitelek elterjedtsége teljesen áthálózza a tőkepiacokat, bármit lehet ezekből finanszírozni. Ezért volt, hogy majdnem pontosan két évvel ezelőtt, 2024 augusztus elején már tanulságos leckét kaptunk abból, hogyan tudja egy japán kamatdöntés a piacokat megrengetni. A Bank of Japan akkori kamatemelése épp azért volt olyan hatásos, mert évek óta virágzott a jen carry trade. A jen napok alatt mintegy 12 százalékot erősödött a korábbi csúcsról, ami hirtelen veszteségessé tette ezeket a pozíciókat.
Így a kamatemelés után hatalmas eladási hullám söpört végig a tőkepiacokon. Az S&P 500 két nap alatt nyolc százalékot esett, a japán Nikkei 225 pedig több mint húsz százalékot. (A forint megúszta mintegy két százalékos gyengüléssel.) Bezuhantak a kriptovaluták is.
Sok befektető megijedt, hogy a jen tovább fog erősödni, hiszen a kamatemelés általában erősíti az adott devizát. Így a visszafizetendő hitelének az értéke nő, több pénzt kell visszafizetnie, mint amennyit a hitellel felvett. A pánik azonban viszonylag rövid életű volt, 2024 augusztus közepére a kedélyek megnyugodtak, és a piacok jelentős részben ledolgozták a veszteségeket.
Miért nem esnek ma a tőzsdék?
De miért van az, hogy 2024 augusztusában egy csomó kockázatosabb eszköz árfolyama meredeken esett, most meg nem? Sőt, az európai, köztük a német tőzsdeindexek ma csúcsokat döntögetnek vagy közel járnak a rekordhoz?
A jelenség egyik oka az lehet, hogy a két évvel ezelőtti kamatemelés meglepetésszerű volt, és komoly fordulatot jelzett a japán jegybanki politikában. Ennek nyomán sokkal nagyobb mértékű jenerősödés következett be, ami sok pozíciót veszteségessé tett, és a spekulánsok tömegesen kényszerzárták ezeket. A fedezetként tartott részvényeket is el kellett adniuk, ami egy önmagát erősítő negatív spirált indított el. Ezt még egy rossz amerikai munkaerőpiaci adat is erősítette. (A Nikkei egyetlen nap alatt 12 százalékot esett, 1987 óta nem látott mértékben.)
A mostani intervenció ezzel szemben nem okozott nagy meglepetést, és inkább egyszeri próbálkozásnak látszik a jen stabilizálására. A fundamentumok, mint a kamatkülönbözet, nem változtak meg érdemben. A jen nem mozdult el túl nagy mértékben, így a befektetőknek sem kellett hirtelen tömegesen zárniuk a pozícióikat.
A jen mozgása kevesebb, mint két százalékos volt pénteken is és hétfőn is. A forint pedig pénteken gyengült ugyan, de hétfőn kissé már erősödött is.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Újabb szankciók jönnek. 
