A kriptovaluták óriási lehetőségeket és bukásokat is rejtenek. Ezek közé tartoznak a DeFi-szektor mostanában kimagasló hozamai is. Biztonságos? Fenntartható?

Fontos mérföldkőhöz érkeztünk a forint- és a kamatpolitikában: a jegybank, amely eddig szó nélkül hagyta gyengülni a forintot, most alelnökén keresztül üzent a piacnak és a spekulánsoknak: eddig, és ne tovább. Nagy Márton nyilatkozatának vannak olyan elemei, amit nem biztos, hogy valóban felfogtak a piaci szereplők. Barlai Róbert tőkepiaci szakértő jegyzete.

Az utóbbi hónapok egyik izgalmas terepe volt, az úgynevezett mesterséges húspótlékot előállító vállalatok részvényei. Május folyamán elképesztő módon száguldott a Beyond Meat árfolyama, most viszont valami megtört.

Elképesztő emelkedés után évek óta nem látott összeomlás, majd újra ébredező árfolyam - a bitcoin a spekulánsok terepe lett, a felügyeletek óva intenek tőle.

Sok jel mutat arra, hogy az olaj árfolyama emelkedni fog a közeljövőben, de nem mindegy, hogyan próbáljuk ezt kihasználni. A részvények vásárlásának több előnye van, például jelentős osztalékbevételekre is szert lehet tenni így, míg maga a kőolaj inkább enni kér, tartása költségekkel jár. Magas osztalékot fizet az öt legnagyobb olajmulti, és érdekes tőzsdei alapok vannak a palettán.

Nemcsak Amerikában lehet a részvénypiac ingadozására, félelmére spekulálni, van európai félelem-index is. Ez némi kockázatot áraz ugyan a hétvégi német választás miatt, de nem sokat, jóval kevesebbet a francia vagy holland voksolásnál. Hétfőn nagy elmozdulás jöhet. Ennél izgalmasabb és kockázatosabb befektetési forma kevés van.

Az amerikai árutőzsdén látszólag nagyon ki vannak magukból fordulva a sertésárak, decemberig 32 százalékos csökkenést áraznak. Ez jó spekulációs lehetőségnek látszik, de megvan az oka az árviszonyoknak. Így lehet, hogy a fordítottját kéne cselekedni, mint amit az első benyomás diktál.

Warren Buffett szerint kilőnének a Berkshire papírjai, ha holnap a gyászjelentését közölnék az újságok.

A forint sok hónapos csúcs közelében van, ami sokak fantáziáját megmozgatja. A készpénznél és a bankbetéteknél sokkal jobb módszerek is vannak, hogy a jövőbeli ármozgásokból profitálni tudjunk. Felsoroltunk közülük hatot, amelyek kisbefektetőknek is alkalmasak.

A pénzintézet vezetője piaci spekulációt sejtet.

Feltűnően nagyra nőtt az utóbbi napokban a Brent és a WTI típusú olajfajták közötti árkülönbség. Lehet, hogy érdemes erre befektetést alapozni? Mennyire veszélyes ez, mit mutatnak a múltbeli adatok?

Tudjuk, mert mutatják a statisztikák, hogy valaki közel 85 milliárd forint értékben devizát tett félre októberben. Ki lehetett? Talán Soros György? Vagy esetleg Bill Gross? Esetleg Jim Rogers? Vagy egy másik guru? Nem. A magyar lakosság.

Rég nem látott jelenség ütötte fel a fejét a lakossági megtakarítások területén októberben, a befektetési alapokba, állampapírokba és bankbetétekbe egyszerre érkeztek friss pénzek, nem egymás rovására bővültek. Méghozzá nem is kevés, 165 milliárd forint. Novemberben is elhelyeztek 78,5 milliárdot az alapokban, a megdrágult devizákat azonban inkább átváltották.

Van, ahol már 233 ezer forintért is lehet szántóföldet venni, viszont egyes régiókban ennek több mint hétszeresét is elkérhetik. Átlagosan 620 ezer forint felett volt az ár hektáronként, ami több mint tíz százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Betépett brókerek nyomták le a forintot, gonosz spekulánsok manipulálják az élelmiszerárakat, a spekuláció miatt ment az egekbe, majd esett óriásit az arany. Számtalan hit és tévhit kering, de kik is azok a spekulánsok, mit csinálnak, és mikor károsak, mikor nem?

Gyenge növekedési bázis, magas infláció és a világgazdaság kiszámíthatatlansága jelenthetik a legnagyobb kihívásokat a kínai gazdaságban 2013-ban. Túl optimisták voltak a többi ország válságkezelésével kapcsolatban.

Nem szakavatott kezekben a túl veszélyes befektetések sorában kiemelkedő helyet foglalnak el az úgynevezett tőkeáttételes formák, ahol az ügyfél megsokszorozhatja a vásárlóerejét, a nyerési esélyeit, de a veszteségeit is. Egész bankok és brókercégek is belebuknak néha.

A politikai retorikában egyre gyakrabban merülnek fel a „spekuláns” és a „spekulálás” szavak, mint az országot támadó gonosz erők, nyerészkedő tőkések szinonimái. A közgazdaságtanban, a pénzpiacokon ugyanakkor ez messze nem negatív fogalom. Gyakorlatilag mindenki spekulál, aki valamilyen jövőbeni esemény bekövetkezésére fogad. Más kérdés, hogy annak bekövetkeztét gerjeszteni is lehet és az is tény, hogy a szabályozói környezet sokszor hibás és hiányos.

Egy apró módosítással a megsarcolni kívánt "spekulánsok" könnyedén új utak után nézhetnek, hogy ne kelljen majd befizetniük a tranzakciós illetéket. A Széll Kálmán Terv 2.0 munkaanyagában ugyanis még az szerepelt, az adónak lesz értékhatára, az NGM kérdésünkre megerősítette: ezzel már nem számolnak. Brüsszel valószínűleg békén hagy minket.

Aki kicsit is járatos a tőzsde világában, biztosan hallotta a mondást, amely szerint májusban érdemesebb eladni, és csak ősszel visszatérni a piacra. Babonának hangzik, de meglepő módon komoly statisztikák és tanulmányok is alátámasztják ezt. De vajon így van-e ez nálunk is? Milyen eredményeket kapunk, ha a hazai részvényekkel próbáljuk ezt az egyszerű stratégiát megvalósítani?

Egy év alatt csaknem 42 százalékkal drágult a cukor ára. Magyarországon 2010-ben csupán 9 társaság foglalkozott cukorgyártással fő tevékenységként, összesített árbevételük viszont 2,5-szeresére nőtt 2007 óta.

A pénzügyi oktatás valahogy megfeledkezett arról, hogy amikor részvényt veszünk, akkor valójában egy vállalatban szerzünk tulajdonrészt, amely valódi, profittermelést célzó tevékenységet folytat, más vállalatokkal versenyez. Mi a különbség a spekuláció és a befektetés között?

Az új magyar jegybanktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott uniós jogi érvek között vannak olyanok, amelyekkel egyetért a magyar kormány, és nem látja akadályát azok elfogadásának, de vannak köztük olyanok is, amelyekben messze vannak az álláspontok - mondta a miniszterelnök.

Több kockázati tényezőt is körvonalazódni lát a Credit Suisse Magyarországon, amelyek rövid távon nyomást gyakorolhatnak a forintra. Az új jegybanktörvény leminősítési kockázatot is hordoz magában és az IMF tárgyalásokat is akadályozhatják - vélik a bank elemzői.