Tavaly tovább bővült a termőföldpiac - derült ki az OTP Jelzálogbank felméréséből. Az adatokból az látszik, hogy a tranzakciók száma 8, az eladott földterület mérete pedig 5 százalékkal nőtt, míg az árak átlagosan több mint tíz százalékkal nőttek 2011-hez képest. A felmérés készítői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy idén a szabályozási környezet változása jelentősen befolyásolhatja a földforgalmat és a piaci árakat.  

Összesen 136 ezer hektár termőföldet adtak el, amihez hozzájön még 80-100 ezer hektár, mint öröklés útján megvalósult tranzakció, így az összforgalom 220-240 ezer hektár lehetett tavaly – közölte Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A jászsági eladók örülhettek

A folyamatosan bővülő piacon tavaly a korábbi évek ütemét meghaladó áremelkedés volt. Míg 2011-ben átlagosan 567 ezer forintba került egy hektár termőföld, addig ez az ár 626 ezer forintra nőtt tavaly, azaz bő 10 százalékkal emelkedtek az árak.

A legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok megyében drágultak, több mint ötödével, 21 százalékkal. Békés, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is jól jártak az eladók, hiszen mindkét megyében 17 százalékkal kaptak többet a földekért, mint korábban. Csak Pest és Nógrád megyékben volt minimális csökkenés, előbbinél 1, utóbbinál 3 százalék alatti.  

Több mint hétszeres különbségek is lehetnek

Tavaly tovább növekedtek a területi árkülönbségek is: míg megyei szinten 2,5-szeres az árkülönbség a legolcsóbb Nógrád megyei (334 ezer Ft/ha) és a legdrágább Győr-Moson-Sopron megyei (836 ezer Ft/ha) árak között.

Viszont a járási szinten már nagyobb különbségeket is lehet tapasztalni. A Heves megyei Bélapátfalván például 233 ezer forintba kerül egy hektár, míg Dunakeszin 1 millió 740 ezer forintot is elkérnek a földért.

A művelési ágak közül a legnagyobb (12-13 százalékos) áremelkedés a szántóföldeknél volt, míg a legkisebb mértékben (2 százalék alatt) a gyümölcsösök, illetve a szőlőterületek drágultak.

Földtörvény előtt

Tavaly az eladott termőföld-terület 71 százaléka szántó, 14 százaléka erdő-fásított, 11 százaléka gyep-rét-legelő, 2-2 százaléka pedig kert-gyümölcsös, illetve szőlő volt – mondta Valkó Dávid.

Az idei év ugyanakkor teljesen átrajzolhatja a termőföldpiacot. Ennek oka, hogy várhatóan még a nyáron elfogadják az új földtörvényt.

Ahogy a Privátbankár is beszámolt róla, az új törvény a többi között azt szabályozná, hogy kik vehetnek termőföldet. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény tervezete szerint főszabályként csak az adott körzetben lakó és tevékenykedő földművesek vásárolhatnának termőföldet, és majdnem kizárólagos előnyt élveznének a bérlések tekintetében is. Ez pedig jelentős mozgásokat generálhat a földpiacon. Az új jogszabály - legalábbis a tervek szerint - megszünteti a spekulációt és a kisebb gazdálkodásokat hozná helyzetbe.