Az Otthon Starthoz viszonyítva nagyjából egyharmadával kevesebben vehetik igénybe a Wekerle Plusz hitelt – mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője. Az MNB legfrissebb ingatlanpiaci jelentését szerdán tették közzé.
A jegybank elemzői különösen fontos változásnak tartják, hogy a Wekerle Plusz hitelt már nem igényelhetik az 50 százalékos lakástulajdonnal rendelkezők, szemben a korábbi hitelprogram szabályaival. Az MNB-nél a teljes lakás- és lakáshitel-piacon csökkenő keresletre számítanak, a kamattámogatás változása pedig különösen a használt lakások piacán foghatja vissza az érdeklődést.
A lakáspiaci forgalom 2026 jelentős részében a hosszú távú átlagos szintet (havi 12,2 ezer tranzakció) közelítette, majd augusztus-szeptemberben alacsony szintre (havi 10 ezer adásvétel) csökkent.
Budapesten minden hatodik új lakás fér bele a Wekerle Pluszba
A jegybank becslése szerint egy 2026 szeptemberében vásárolt, tipikus 55 négyzetméteres lakás egy éves – értéknövekedés nélkül számolt – bérbeadási hozama Budapesten 4,4 százalékot, míg a vidéki városok átlagában 5,5 százalékot érhetett el. A hozamok az előző év azonos időszakához képest enyhén növekedtek, hosszú távú összehasonlításban azonban alacsonynak tekinthetők, ami a befektetői érdeklődést is visszavetette.
Fotó: Pixabay
A befektetők jelenleg az eladói oldalon vannak többen, és azzal, hogy a Wekerle Plusz kizárta a kedvezményes állami hitel befektetői igénylését, ez hosszabb távon is így maradhat.
Az új lakások átlagos négyzetméterára Budapesten 1 millió 860 ezer forintra nőtt, így a Wekerle Plusz hitelre a fővárosi kínálat 16,5 százaléka lenne jogosult, vidéken pedig 67 százalékot tett ki a támogatott hitellel elérhető új lakások aránya az idei harmadik negyedévben. Budapesten a szabad kínálat magas szintje visszafoghatja az áremeléseket az új lakásoknál, és a jegybank az év hátralevő részében országosan is a túlértékeltségi mutató további csökkenését várja.
Az átadott új lakások száma 38 százalékkal emelkedhet a tavalyihoz képest, de ez az adat csalóka lehet. 2025-ben ugyanis az átadások száma a lakosság és a lakásállomány arányában is Magyarországon volt a legalacsonyabb az Európai Unióban. A nagyon alacsony bázishoz képest így az idei évre várt 16 700 átadás is jelentős emelkedésnek tekinthető.
A második és a harmadik negyedévben kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint az év elején, de a kiadott engedélyek száma így is 12 százalékkal meghaladja a tavalyi év január-szeptemberi időszakát.
Az emelkedés a nem megyei jogú városokban és községekben megfigyelhető növekedésnek köszönhető.
A budapesti újlakás-állomány a legutóbbi, 10 százalékos negyedéves csökkenés után is nagyon magas szinten van. A kínálat jelentős felfutása megállt: a fejlesztők a harmadik negyedévben már lényegesen kevesebb új társasházi projektet indítottak el a fővárosban, de az eladó lakások száma továbbra is meghaladja a kereslet szintjét. A csökkenő kereslet és engedélyszám miatt a jövő év második negyedévétől a jegybank rövid- és középtávon nem számít az újlakás-piac további bővülésére.
Fotó: Molnár Beton
Hosszabb távon a Wekerle-program hozhat változást, amelynek célja, hogy olyan lakások épüljenek, amelyeket a piaci áraknál olcsóbban lehet bérelni. Erre a célra 550 millió euró uniós forrás áll rendelkezésre, ami Winkler szerint külsős – kereskedelmi banki vagy piaci – finanszírozással kiegészülve még bővülhet.
Winkler arról is beszélt, hogy a megfizethető lakások hiánya Európa-szerte problémát okoz.
Magyarországon néhány területre összpontosul a lakásárak különösen magas szintje a helyi jövedelmekhez képest: Budapest egyes (főleg belső) kerületeiben, a főváros agglomerációjában, a Balaton környékén, Debrecenben és egyes északnyugati járásokban jellemző. A lakásépítések kétharmada azonban olyan területen valósul meg, amely romló megfizethetőséggel jellemezhető.
A bérbeadási hozam Budapesten és vidéken is nőtt.


