Mekkora lehet a hozam havonta, vagy éjszakánként?

Hiába csökken Győr népessége, Pécsé gyorsabban fogy: hamarosan a Duna menti megyeszékhely lehet a Dunántúl legnagyobb városa. A déli részen már az agglomeráció is kialakult, a Belvárosban és környékén pedig hangzatos nevű lakóparkokat adnak át a jövő évben. A használt lakásoknál és házaknál is érdemi különbség látható a felújított és a felújítandó ingatlanok árai között: a felújított lakások akár 10-15 millió forinttal is többet érhetnek a piacon.

Tartja a lépést Budapesttel a debreceni újlakás-piac: rengeteg kétszobás egyenlakás épül, amiket 62-63 millió forint körüli áron hirdetnek. A Duna House vezető elemzője szerint az Otthon Start feltételei plafonként működnek ezen a piacon, de a prémium kategóriában már megjelentek a 2 millió forint feletti négyzetméterárú hirdetések is. A 60 milliós panellakás már megfizethetőnek számít a városban, a befektetők pedig a magas árak mellett is szeretik Debrecent, különösen két északi környékét.

A népesség méretéhez viszonyítva Somogy megyében építették a legtöbb lakást Magyarországon tavaly. Zala megye is az élmezőnyben végzett, az OTP Ingatlanpont elemzője szerint az eredmény a Balaton közelségének köszönhető. 

Van egy budapesti kerület, ahol nagyobb arányban lehet új, újszerű vagy felújított lakást venni az Otthon Start keretein belül, mint Debrecenben, Veszprémben vagy Vecsésen. Itt épülhet fel a főváros egyik legnagyobb lakóparkja is, az Üllői úton pedig a Budapestre átlagosan jellemző 80 millió forint helyett 58-60 milliós áron várják a vevőket az új lakások. Mennyivel csökkentek az albérletárak, és hogyan kerülnek 75 milliós lakások a Havanna-lakótelepre? A „Mennyit ér az ingatlanom?” rovatunk e heti részében a XVIII. kerület piacát mutatjuk be.

Egyetlen budapesti kerületben összpontosul a magyarországi újlakáspiac ötöde, de hiába: a kínálatnak mindössze a töredéke felel meg az Otthon Start feltételeinek. A Dózsa György úti metrómegállónál négymilliós (!) négyzetméteráron is hirdetnek épülő lakásokat; feljebb, a Forgách és a Gyöngyösi utcánál sem ritka a több száz milliós hirdetés. A befektetőknek gyöngyszem lehet a XIII. kerület. A Mennyit ér az ingatlanom? rovat egy év után visszatér a Privátbankárra, és azt is megmondja, melyik utcában érdemes Otthon Starttal lakást keresni.

Üdvözli a 2016-ban bevezetett 5 százalékos áfakulcs megtartását, folytatását az újlakás-építéseknél a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), amelynek alelnöke Kiss Gábor úgy véli, hogy a tegnap bejelentett kormánydöntés lehetőséget biztosít az ingatlanpiacon a kínálati oldal megerősödésére, és a kedvezményes áfának köszönhetően „lélegzetvételhez jut a piac”. Az IFK alelnöke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a megfelelő kínálat kellő mértékű felépülése éveket vesz igénybe. Leszögezte, hogy a hosszú távú, kiszámítható szabályozás a piac számára nélkülözhetetlen, ezért az IFK a kedvezményes áfa további, több cikluson átívelő meghosszabbítását támogatja.

Egy friss felmérés szerint a fővárosra 960 ezer forintos átlagos négyzetméterár jellemző, míg vidéken ennek az árnak a fele. Budapesten 471 projektben összesen 33 ezer lakás építése kezdődött meg. A megyei jogú városokban összesen 319 projektben 9 ezer lakás épül, átlag 510 ezer forintos négyzetméteráron. Még mindig nagyon futnak a befektetési céllal vett lakások.

A következő évekre várják a robbanást az építőiparban, a beruházások pedig lassan elindulnak: gombamód nőnek ki a társasházak a földből. Az újlakások piaca így szépen bővül, árban azonban szinte már alig van különbség egy vadiúj és egy többszörösen felújított használt között. Miért éri meg jobban az előbbi? Milyen extrákat nyer ezzel a vevő? A Duna House elemzéséből szemezgettünk.

Az új lakások és a családi házak piaca mellett rohamtempóban bővül a társasházak piaca is, tavaly mintegy 4238 társasház épült. Az OTP elemzői és a Házfórum szerint a lelkesedés idén is kitart majd, ez pedig a lakáskeresőknek kedvez: egy jól összerakott szerződéssel és az alapító okirat ügyes megfogalmazásával ugyanis rengeteget spórolhatnak a lakás árán. Erre egyébként szükség is van, jelenleg ugyanis a gatyánk is rámegy a költözésre.

Korábban számos intézkedés merült fel kormányzati oldalról, amivel megpróbáltak életet lehelni az építőiparba, kezdve a lottószerű Nemzeti Otthonteremtési Közösségek létrehozásától a Családi Otthonteremtési Kedvezményen át az áfacsökkentésig. Sok intézkedés azonban eltűnt a süllyesztőben. Mi okozta a bukást? Mi hozhatja el az áttörést a piacon? Erről kérdeztük a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetőjét, Balla Ákost.

Úgy tűnik, megáll az ingatlanárak növekedése a hazai ingatlanpiacon. Habár a statisztikai adatok egyelőre még csak a II. negyedévnél járnak, már ezekből is jól látszik a lassuló növekedési ütem. A szakértők szerint azóta további mérséklődés következett be, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk.

Az már biztos, hogy a lakásépítés ismét reneszánszát éli Budapesten, jelenleg mintegy 20 nagyobb, újépítési társasházi projekt zajlik a fővárosban. De vajon milyen ingatlanokra vágynak az emberek? Mekkora legyen és milyen legyen a fekvése? A Balla Ingatlanirodák felmérte az igényeket – ezek azonban nem mindig fedik a kínálatot.

A módosítások hatására még többen igényelhetik a lakástámogatást, akár túl is szárnyalhatják majd a 15-20 ezres várakozást az új lakások piacán.

Több adat is jött Amerikából, szinte mindegyik jobb lett, mint amire az elemzők számítottak.

Az ingatlan- és hitelcégek szakemberei szerint az elmúlt időszakban bevezetett intézkedések – főleg a kamattámogatás és a szocpol – előremutatóak voltak, tennivaló azonban még akad a kereslet és a vásárlói önerő növelése vagy éppen az újlakásépítések beindítása érdekében. Az Otthon Centrum szakértői összegyűjtötték, melyek a legfontosabb területek, amelyekre az új lakáspolitikának fókuszálnia kellene.

A válság óta nem volt ilyen rossz év az ingatlanpiacon: nagyon alacsony volt a forgalom és az ingatlanárak sem moccannak már jó ideje, joggal merül fel a kérdés: van-e még lejjebb, vagy épp ellenkezőleg, itt az ideje a fordulópontnak. Az utóbbi időben többen meggondolták magukat, és mégsem adják el a lakásukat.

Idén az első negyedévben 22 százalékkal csökkent az átadott lakások száma az előző év azonos időszakához képest. Déry Attila véleménye szerint idén a használtlakás-piacon stagnálás várható, az új építésű lakások piacán azonban tovább fog folytatódni a negatív tendencia.

Az első negyedévében 2444 új lakás épült, 22 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Budapesten és a közép-magyarországi régióban a lakásépítések drámaian 65 illetve 50 százalékkal estek vissza, holott egy évvel korábban ez a régió még tartani tudta magát. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2146 volt, ami 10 százalékos csökkenést jelent 2011 első három hónapjához képest.

Egy friss elemzés szerint Budapesten tavaly közel 3000 új lakást adtak el, míg értékesítési céllal mintegy 2500 társasházi ingatlan épült. A piaci kereslet volumene 2006 óta először haladta meg az új kínálatot, s a két, ellentétes tendenciájú mutató eredőjeként tovább csökkent az eladatlan lakáskészlet a fővárosban. A szocpol és a támogatott hitel idei bevezetése által is generált optimistább várakozásokat ugyanakkor az általános piaci bizonytalanság mellett az európai szinten rekord magas áfa árnyékolja be.