Nem mindig a gazdaságilag prosperáló vármegyékben építik a legtöbb lakóépületet: például, Komárom-Esztergomban sem épül sok lakás a népességhez viszonyítva, pedig a munkanélküliségi ráta a legkedvezőbb. Az épülő lakások száma egy-egy megye fejlettségével és munkaerőpiacával is összefügg, de ez nem törvényszerű – írja az Mfornak küldött elemzésében az OTP Ingatlanpont.
A tavalyi év első kilenc hónapjában mindössze 7500 lakást vettek használatba, ami 14 százalékkal alulmúlja az egy évvel korábbi alacsony bázist. Nem hozott tehát áttörést a 2025-ös év – derül ki a KSH nemrég megjelent kiadványából.
Az épített lakások számát százezer lakosra vetítve vizsgálták, és kiderült: nem Budapesten építették a legtöbb lakást. Így számítva Somogy megyében adták át a legtöbb új lakóingatlant, a dobogóra Budapest és Pest megye fért fel, megelőzve Zala megyét. A legkevesebb ingatlant Borsodban adtak át, mindössze négyet százezer lakosonként, ezt követte Békés (11), Nógrád (17), a negyedik helyen pedig Komárom-Esztergom mindössze 20 átadott lakással százezer lakosonként.
Sok nyaraló épül a Balatonnál
A magyar lakásépítést Budapest dominálja: minden harmadik átadott lakás a fővárosban volt a vizsgált időszakban, miközben a teljes magyar népesség 18 százaléka él itt. Pest megyében a Magyarországon élők 14 százaléka lakik, viszont az átadott lakások negyede ide köthető. A Közép-Magyarország régió tehát a lakásépítések közel 60 százalékát tette ki a tavalyi első három negyedévben. Somogy megyében, az ország népességének 3 százaléka mellett az új lakások 6,6 százaléka kapott helyet.
„Somogy, illetve Zala vármegyék nem számítanak gazdaságilag kifejezetten fejlettnek, ehhez képest a lakásépítésben élmezőnyben végeztek. Ennek speciális oka nyilván a Balaton közelsége, hiszen az ott építkezők, illetve lakást vásárlók jelentős részben nem állandó lakosok, hanem nyaralónak vásárolják az ingatlant, így ezekben a vármegyékben kicsit torzíthat a statisztika. A harmadik, tóval határos vármegye, Veszprém lakásépítési aktivitása szintén átlag feletti” – mondta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, Valkó Dávid. Az elmúlt években történt intézkedések (falusi CSOK, vagy a jogosultsági árlimit folytán az olcsóbb piacokat jobban megmozgató Otthon Start program) kedvező helyzetbe hozták a vidéki lakásvásárlókat.
A havi nettó átlagkereset Budapesten volt a legmagasabb, 573 ezer forint, azt követte Győr-Moson-Sopron megye 496 ezerrel, Komárom-Esztergom megye 469 ezerrel, és Fejér megye 460 ezerrel. Komárom-Esztergom, illetve Győr-Moson-Sopron újlakás-piaci elmaradására talán lehetne magyarázat a szlovák határ közelsége, ami az átjárhatóság miatt elszívhatja a kereslet egy részét, Fejér megye esetében azonban ezt sem lehet felhozni.
„A következő időszakban arra számítunk, hogy fokozatosan nő a lakásépítések száma, a tavalyi Lakhatási Tőkeprogram, illetve az ősszel elindított Otthon Start program miatt ugyanis rengeteg új projekt kerül piacra. A nagy, több száz lakásos beruházások fő színhelye elsősorban Budapest, de az alacsonyabb ár miatt a vidéki nagyvárosok szerepe is felértékelődhet” – mondta Valkó.
Azonnal el kell hagyniuk Ausztriát.
