Meredek esésnek indultak az olajárak hétfőn hajnalban, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap bejelentette: órákon belül megállapodhat egymással az Egyesült Államok és Irán. Az egyezmény hétfőig nem született meg, ezért a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros továbbra is – közel három hónapja – zárva tart.
Donald Trump közösségi oldalán azt írta, hogy a tárgyalásban résztvevő tisztviselők ne kapkodják el a megállapodást. Ennek ellenére hétfő reggel a Brent nyersolaj hordónkénti ára 5,5 százalékkal, 97,9 dollárra csökkent, hétfőn délután 97,6 dolláron áll. Az irányadó olajtípus ára ezzel együtt is jóval magasabb az iráni háború kitörését megelőző 70 dolláros szintnél.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmaeil Bakaei szerint továbbra is vannak ellentmondásos pontjai a békeegyezmény-tervezetnek amerikai részről. „Látjuk a fényt az alagút végén, ami rövidtávon megkönnyebbülést hozhat az olajáraknál. De az olajpiac még a legoptimistább forgatókönyv szerint is feszített marad a jövő év végéig” – mondta a BBC-nek az MST Financial energiapiaci kutatója, Saul Kavonic.
A Vespucci Maritime ügyvezető igazgatója, Lars Jensen szerint a szállítmányozási szektor még egy esetleges hétfői békeegyezmény után is nagyon óvatos lenne. „Elsőként valószínűleg a Perzsa-öbölben rekedt hajók hagynák el a térséget, de a tulajdonosaik kétszer is meggondolnák, visszamenjenek-e, mert fennáll a kockázata, hogy a hajók ismét ott maradnak” – mondta a BBC-nek. Jensen több hónapra teszi a közlekedés korábbi napirendjének helyreállását.
Az ázsiai tőzsdéken is érződött a bizakodó hangulat: a japán Nikkei 225 index 3 százalékkal emelkedett, és először lépte át a 65 ezer pontot. Japán energiaellátását különösen érzékenyen érinti a Hormuzi-szoros lezárása.
A brit közadósság összege a vártnál sokkal nagyobb növekedéssel háromezer milliárd font közvetlen közelébe emelkedett augusztusban. 
