Július vége óta nem láttunk ilyet.

Tovább eszkalálódott az iráni konfliktus. Pénteken Washington tovább szigorította az Irán elleni másodlagos szankciókat, többek között egy török bankot és leányvállalatait célozva az iráni olajbevételek állítólagos közvetítése miatt.

Tényleg tudnak ilyet az iráni rakétakilövők? Ha igen, akkor annál is nagyobb a baj a Hormuzi-szorosban, mint eddig hittük. 

Sokadjára került fenyegető közelségbe idén a 100 dolláros olajár. Az iráni harcoknak nem látszik a vége, miközben már az ősz is ráköszöntött az északi féltekére. A közel-keleti háborúskodás, valamint az ebből fakadó, a tengeri olajszállításokat érintő folyamatos fenyegetettség miatt történelmi léptékű fordulat előtt áll a globális energiapiac. A világ legnagyobb olajtermelői dollármilliárdokat pumpálnak szárazföldi olajvezetékek építésébe és kikötőfejlesztésekbe, hogy végleg kiiktassák a kiszámíthatatlanná vált Hormuzi-szorost. A gigaprojektek alapjaiban forgathatják fel a globális olajkereskedelmi útvonalakat, tőzsdei erőviszonyokat. De sikerül azelőtt lépni, mielőtt teljesen elszabadul a fekete arany ára?

A patthelyzet Iránnak kedvez, az Egyesült Államoknak pedig egyre inkább csak rossz választásai vannak. Ebből pedig valami igazán rossz is kisülhet.

Vitatják a vízi átjáró helyzetét.

Bemondta a tengerentúli pénzügyi nagyágyú, mire kell számítani az olajpiaci árakkal kapcsolatban 2026 hátralévő részében. A New York-i központú bankház szerint a kőolaj utóbbi időszakban látott újabb felfutása nem puszta ijesztgetés, szerintük a nyersanyag okozhat még kellemetlen meglepetéseket idén. Béke a Közel-Keleten? Gazdasági csapások és szankciók? Az elemzők minden forgatókönyvet figyelembe vettek, majd közölték kevésbé meglepő, de annál fájóbb előrejelzésüket a kőolaj várható áráról. Íme, a részletek.

Nem zárják ki az újabb katonai csapásokat az amerikaiak, a pakisztáni belügyminiszter Teheránban járt.

A hajó üzemképtelenné vált. Továbbra sem biztonságos a közlekedés a szorosban.

Irán azzal fenyegetőzik, hogy leállítja teljes olajexportját a Perzsa-öbölből, ha az Egyesült Államok folytatja a gazdasági háborút, miközben Washington hétfőn az eddigi legsúlyosabb szankciós intézkedéseket készül bejelenteni Teherán ellen.

Az északi útvonalon jóval gyorsabban juthatnának el Európába az áruk.

A Financial Times értesülései szerint Irán azt fontolgatja, hogy amennyiben az Egyesült Államok eszkalálja a konfliktust, Európában található amerikai katonai objektumokat is célba vehetnek, például Bulgáriában és Cipruson.

A hajnali órákban folytatódott a forint enyhe gyengülése.

Donald Trump szerint jelenleg semmilyen tárgyalás vagy egyeztetés nem zajlik az Egyesült Államok és Irán között, és új megbeszélések sincsenek tervben. Az amerikai elnök szerint közben a Hormuzi-szoros működik, az iráni kikötők elleni amerikai blokád pedig továbbra is érvényben van.

Az amerikai elnök még pénteken kijelentette, hogy hamarosan az Egyesült Államok területének fogja nyilvánítani a szorost, de lényegében már most is az, mivel Washington blokádot tart fenn.

Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy az „Egyesült Államok területének” fogja nyilvánítani a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, miután legyőzték Iránt.

Az ország energiaügyi információs hivatala szerint  86,81 dollár lehet a Brent nyersolaj ára. 

Washington nem fenyegetheti többé Teheránt és véget kell vetnie a háborúnak Irán és szövetségesei ellen a régióban.

Nélküle születhet meg a megoldás az újranyitásról, Irán felügyelheti a teljes bemenő forgalmat.

Irán megállapodott Ománnal a Hormuzi-szoros hajózási útvonalának koordinátáiról, és már véglegesítik az erről szóló közös bejelentést – jelentette be szerdán Eszmail Bagai, az iráni külügyminisztérium szóvivője.

A következő lépés Irán nukleáris leszerelése lehet az amerikai elnök szerint. 

Megint Omán közvetít a felek között. 

Újraindulhatnak a tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között a Hormuzi-szorosról és az iráni atomprogramról – közölte Donald Trump amerikai elnök. Állítása szerint az öbölmenti államok kérésére vonta vissza a legújabb támadási parancsát.  

Sokadszor indulnak el a béke irányába. De célba érnek végre?

Prózai ok is állhat az iráni légicsapások felfüggesztése mögött.

Az Egyesült Államok újabb légicsapásokat indított iráni célpontok ellen – közölte szerdán a Középső Parancsnokság (CENTCOM). Eközben a jemeni húszi felkelők csütörtökön bejelentették, hogy rakéta- és dróntámadást hajtottak végre két szaúdi olajszállító tanker ellen a Vörös-tengeren.

Tovább éleződött a közel-keleti háború, aminek hatására a világpiaci kőolajárak nagyjából másfél hónapos csúcsra emelkedtek. Gyengüléssel zártak szerdán a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói is.

Amerikai csapásokat helyezett kilátásba iráni támadások esetén.

Hiába az átmeneti piaci stabilizáció, nem szűnnek az aggodalmak. 

Közel dupla az ár a tavaly ilyenkorinak.

Újabb ütésváltás zajlott hétfőre virradóan.

Ezt állítja Irán, miközben Bahreint lövi. Két hajót is „baleset” ért a Hormuzi-szorosban. 

A Hormuzi-szoros körüli balhé csak a kezdet lehet, ha mindenki az Egyesült Államok és Irán nyomdokaiba lép. 200 dolláros olajár, globális infláció is jöhet?

A közel-keleti helyzet eszkalálódása, az iráni-amerikai csapások ismét kritikus szintre süllyesztették a kulcsfontosságú tengeri folyosó biztonsági szintjét.

Az Egyesült Államok bahreini, kuvaiti és jordániai támaszpontjai ellen indított támadásokról számoltak be az iráni fegyveres erők szombatra virradóra, miközben az éjszaka folyamán több iráni térségből amerikai csapásokat jelentettek, az IRNA iráni állami hírügynökség halálos áldozatokról is tud.

Egyetlen molekula olaj és gáz sem haladhat át a szoroson, amíg az Egyesült Államok nem állítja le a csapásokat.

Folytatódott az adok-kapok az Arab-öbölben.

Donald Trump amerikai elnök a katonai csapások további sorát ígérte Irán ellen egészen addig, ameddig a teheráni vezetés nem ül ismét tárgyalóasztalhoz az Egyesült Államokkal.

A kegyetlen válasz sem késett sokat a legfrissebb támadást követően. Újra jön a blokád is.

Felügyelete alá vonná az Egyesült Államok.

Irán rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre amerikai katonai létesítmények ellen Jordániában, Bahreinben, Kuvaitban és Ománban, válaszul az Egyesült Államok iráni célpontok elleni légicsapásaira – közölte az iráni Forradalmi Gárda.

Bár az éjjeli órákban megint voltak amerikai légicsapások és iráni drón- és rakétatámadások is, a forint csak kismértékben gyengült.

A kora esti órákban indított művelet célja az amerikaiak szerint Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban.

CENTCOM: Az Egyesült Államok katonai erőt biztosít a Hormuzi-szoros közlekedésének fenntartásához.

Irán vasárnap rakétákkal és drónokkal támadta szomszédait, egyben bejelentette, hogy lezárja a Hormuzi-szorost megtorlásul az újabb amerikai csapásokra, amelyekre azután került sor, hogy az iráni erők megtámadtak egy kereskedelmi hajót.  

Washington közölte, hogy diplomáciai erőfeszítések zajlanak a helyzet enyhítése érdekében, ugyanakkor a CNN arról számot be, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja a katonai opció lehetőségét, miközben újabb iráni csapásokról érkeztek jelentések.

A címben megfogalmazott aggodalmak korántsem tekinthetők alaptalannak. Különösen 2026 derekán, amikor a Donald Trump kormányozta Egyesült Államok – a diplomáciai rendezés helyett – ismételten asszisztált a közel-keleti konfliktus eszkalációjához. A teheráni rakétatüzekre Washington agresszív ellenlépésekkel válaszol, aminek hatására a globális tőzsdéken eluralkodik a pánik. A legtöbb eszközosztály, élükön a nemesfémekkel, azonnal korrekcióba kezd, miközben a kőolaj-kereskedelem artériájának számító Hormuzi-szoros forgalma gyakorlatilag lebénult.

Az amerikai légierő újabb Irán elleni csapásokat hajtott végre szerdán – közölte a Központi Parancsokság (CENTCOM).