Ha már számolni se tudja, mennyi aggasztó hírt olvasott mostanában kőolajár témában, itt a segítség: 2026-ban már legalább fél tucatszor közelítette meg hajszálnyira az északi-tengeri kőolajfajta, az Európában irányadó Brent hordónkénti ára a 100 dolláros lélektanilag is kiemelt fontosságú árszintet a napos grafikonok szerint a határidős piacon.
Legutóbb szerdán lőtt ki az árfolyam, amikor egy rövid ideig 97 dollár felett forgott a nyersanyag a piacon.
Ahogy az várható, a tengerentúlon alaptípusként kezelt WTI világpiaci árjegyzése is hasonló ívet írt le eddig.
Csövek, terminálok tüstént
Az oka ennek elsősorban az Egyesült Államok és Irán között zajló katonai konfliktus. Az egyre élesebbé váló helyzetben akár elkeseredettnek is nevezhető, de mindenképpen nagyívű, akár több milliárd dolláros megoldást valósíthatnak meg az érintett energetikai cégek a Perzsa-öböl államaival karöltve.
A Reuters jelentése szerint Szaúd-Arábia felgyorsította az olyan tervek megvalósítását, amelyek kiküszöbölik az olajszállítások során a Hormuzi-szorost, beleértve az ország nyugati felére, a Vörös-tenger partvidékére vezető kőolajvezeték kapacitásbővítését – nyilatkozták a hírügynökség forrásai.
Ez a lépés a szomszédos államoknak is segíthet abban, hogy a szoros érintése nélkül szállíthassanak több olajat.
A dubai DP World, a világ egyik legnagyobb kikötő-üzemeltetője szintén jelezte: két új konténerterminál fejlesztését tervezi Fudzsejrában, ahol az Egyesült Arab Emírségek (EAE) stratégiai olajvezetéke található, melynek jelentősége napról napra nő a jelenlegi helyzetben.
Fotó: Reuters - LSEG - NB
A francia TotalEnergies is gőzerővel fektetheti le a vezetékeket
A globálisan is nagy halnak számító francia kötődésű, mintegy 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú TotalEnergies szintén lépett a csővezetékek telepítése kapcsán. A társaság nemrég tudatta: két jelentős, a Hormuzi-szorost elkerülő olajvezeték-projektbe fektet be az iráni háború okozta szállítási fennakadások miatt. A francia energiaóriás a pontos összeget és a részesedés mértékét eddig nem hozta nyilvánosságra.
A támogatott projektek:
- Abu-Dzabi elkerülő vezeték: A meglévő, napi 1,8 millió hordó kapacitású Habshan–Fudzseira útvonal kapacitását jövőre a duplájára növelik az Egyesült Arab Emírségek területén.
- Irak–Szíria vezeték: Új exportútvonalat építenek ki a Földközi-tenger felé mintegy 15 milliárd dollárból, legalább 4 éves kivitelezéssel.
Patrick Pouyanné, a cég vezérigazgatója egy nyári szakmai szimpóziumon elmondta, hogy társak lesznek a Bagdadból Szíriába vezető vezetékben, de Abu-Dzabiban is befektetnek a fudzseirai vezeték kapacitásának megduplázása érdekében.
Ennek szomszédságában indulhatnak az új terminálfejlesztések más cégek részéről. Ráadásul a TotalEnergies az egyik legnagyobb iraki és katari olajkereskedő, így létfontosságú a számára az alternatív útvonalak finanszírozása, megléte.
Fotó: Reuters - NB
Amerika persze bizonygat
Az árak alakulása mellett az újabb eszkaláció miatt az Egyesült Államok igyekszik ellensúlyozni a helyzetet, elsősorban kommunikációs fronton. Ennek szellemében Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter kedden azt nyilatkozta:
hétfőn 17 millió hordó kőolaj haladt át a Hormuzi-szoroson.
A tisztségviselő kiemelte: az iráni háború okozta szállítási fennakadások kezdete óta ez volt a legmagasabb napi nyersolaj-volumen, amely átkelt a stratégiai fontosságú vízi úton. Közben az Erste elemzői kiemelik, hogy a háborús térségből már most is a globális piacra tud jutni
mintegy 4-5 millió hordó kőolaj a csővezetékeken keresztül.
Az egyre kínosabb energiapiaci helyzet persze a gázárakat is súlyosan érinti, erről itt írtunk részletesen:
Összegzés
Tehát elmondható, hogy a 100 dollárt súroló olajár és az iráni háború miatt dollármilliárdos beruházások indultak a Hormuzi-szoros kikerülésére.
Szaúd-Arábia a Vörös-tenger felé bővít csővezetékeket, a DP World Fudzsejrában fejleszt, a TotalEnergies pedig az EAE-ban kapacitásduplázással, valamint az iraki-szíriai útvonal építésén iparkodik. Bár Amerika szerint átjutnak a tankerek a Hormuzi-szoroson, a piac a szárazföldi kerülőutakra igykeszik átállni.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Toávbb terjeszkedhet az elektromos autókat gyártó vállalat. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
