Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn ismerteti az Iránnal kereskedő országokat és vállalatokat is érintő új intézkedéseket. A Financial Times lapban vasárnap megjelent cikkében Bessent azt írta: „gazdasági D-nap” kezdődik, amely az eddigi legnagyobb pénzügyi offenzíva lesz egy ellenféllel szemben. Donald Trump amerikai elnök korábban szintén drasztikus gazdasági nyomást helyezett kilátásba.
Mohszen Rezái, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára kijelentette:
ha folytatódik a gazdasági háború, „egyetlen csepp” iráni olaj sem jut ki a Perzsa-öbölből, illetve a Hormuzi-szoroson keresztül. Figyelmeztetett arra is, hogy Teherán háborús cselekményként értékeli minden ország részvételét az amerikai intézkedések támogatásában.
Maszúd Pezeskiján iráni elnök közben elismerte, hogy az ország súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. A problémák között az inflációt, valamint a víz-, áram-, gáz- és üzemanyag-ellátás, a környezetvédelem és a bankszektor egyensúlyhiányát említette. Szerinte Irán egyszerre áll háborús, gazdasági és biztonsági nyomás alatt.
Mohamed Bager Ghalibaf parlamenti elnök az amerikai intézkedések „bumeráng hatására” figyelmeztetett. Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi szerint Teherán az elmúlt években megtanulta kijátszani az amerikai szankciókat. A gazdasági helyzet ennek ellenére továbbra is súlyos, az infláció és a háborús károk jelentős terhet rónak az országra.
A világpiaci kőolajárak hétfő reggel 6 óra után pár perccel csökkenést mutattak (több mint 1 százalékosat): az észak-amerikai nyersolaj, a WTI hordónkénti jegyzése 85 dollár 68 cent, míg az északi-tengeri Brenté 93 dollár 18 cent. Az egy évvel korábbi 64,08, illetve 68,29 dolláros szinthez képest ez jelentős különbség.
Balos fordulat, vagy megnyílik a tér a szélsőjobb előtt? 
