Ritkán lehet megtudni a különböző jövedelmi tizedekre vonatkozó fizetéseket Magyarországon, a Bankmonitor azonban kikérte az adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH). Mint kiderült, a dolgozók többsége az alsó sávokban keres és viszonylag kevesen kapnak kiugróan magas fizetéseket, amelyek azonban az átlagot feljebb húzzák. Így fordulhat elő, hogy a teljes munkaidőben dolgozók több mint 60 százaléka kevesebbet keres az átlagnál.
Magyarországon közel 3,2 millió ember dolgozik teljes munkaidőben, a tizedek adatai tehát egyenként 320 ezer emberre vonatkoznak.
A legjobban kereső tized fizetése havi bruttó 1 270 500 forinttól indul, nettóban ez a határ az adókedvezményekkel együtt 887 443 forint volt az idei év első felében. Az előbbiek országos adatok, Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében ennél is magasabban kezdődik a legfelső jövedelmi tized szintje. A fővárosban bruttó 1 599 202 forintnál keresett többet az év első felében a felső 10 százalék, Győr-Moson-Sopronban pedig bruttó 1 305 208 forint volt a határ.
Békés megyében már bruttó 928 432 forinttal is be lehetett kerülni a legjobban kereső tizedbe, ezt az értéket Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg legjobban kereső dolgozói is csak 30-38 ezer forinttal haladják meg.
Fotó: Bankmonitor
2026 első félévében az országos medián bér bruttó 605 364 forint volt, a minimálbér bruttó 322 800, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben kötelező garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Az első decilis felső határa 347 286 forint, a kettő közé esik, a második tized pedig 382 852 forintnál ér véget.
A teljes munkaidőben dolgozók ötöde tehát legfeljebb 9652 forinttal keres többet a garantált bérminimumnál.
A második tizedtől kezdve a magasabb kereseti tizedekben egyre szélesebbek a sávok. A második tized mindössze 35 566 forintot fog át, a kilencedik viszont már 317 500 forintot. Az alsó tizedekben tehát néhány tízezer forintos béremelés is elég ahhoz, hogy valaki egy szinttel feljebb lépjen, a kilencedik tized kapujában már több százezer forintos ugrás kell.
Az Mfor tavaly év végén készített körképet a közép- és kelet-európai országok minimálbérjeiről, amelyből kiderült, hogy a montenegrói legkisebb fizetés is elhúzott a magyarországi szintje mellett.
Nettóban számolva még rosszabb lehet a helyzet. 
