Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére - derült ki a bankszövetség közleményéből.
A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell - írták, hozzátéve: ismert, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli - a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - hangsúlyozták.
Az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esteben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. Tíz és húsz százalék közötti inflációs időszakban, a tíz százalékos állampapírhozamok korszakában a BUBOR 2,02 százalékos rögzítése tisztán piaci alapon határozottan vitatható a bankszövetség szerint.
Kiemelik: a kamatstop féléves hosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, nagyjából 70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a jelenlegi kamatokkal számítva. Az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot - ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével. Mindezt olyan gazdasági nehézségek közepette viseli a szektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is.
A felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg egy százalék GDP bővülés elvesztését vonja maga után - mutatnak rá.
Mint írták, az elmúlt években a kormány, a jegybank és a bankszektor folyamatosan felhívta az érintett ügyfelek figyelmét a fix kamatozású kölcsönök biztonságára. A 3 havi BUBOR értéke tavaly január óta 0,75 százalékról a jelenlegi 13 százalékra emelkedett. A kamatstop során a 2,02 százalékos BUBOR szint alkalmazásával kizárólag a bankszektor viseli a kockázatot és költségeket - miközben az ügyfelek a törvényeknek és MNB rendeleteknek megfelelően többször kaptak tájékoztatót a változó kamatozású hitelek kockázatairól, és számos személyre szóló felhívást, hogy lépjenek át a biztonságosabb fix kamatozású hitelbe. Ez a gyakorlat nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát - húzták alá.
A bankszektornak elemi érdeke a hitelezés fenntartása és az ügyfelek fizetőképességének megőrzése. Ugyanakkor betétesekkel és tulajdonosokkal szemben kötelezettség a prudens működés és a gazdasági fejlődés támogatása - fogalmaztak a közleményben.
