Felügyeleti biztost rendeltek ki a Matolcsy Ádám üzleti köréhez kapcsolódó Quartz Alapkezelőhöz.

Meghosszabbította Seszták Miklós kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, korábbi nemzeti fejlesztési miniszter letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság. A politikus a szerdai döntés értelmében 2027. január 30-áig marad letartóztatásban a több milliárd forintos korrupciós ügyben folytatott nyomozás miatt.

Európai és a nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a bíróság az MNB-ügyben érintett Matolcsy Ádám és Stofa György ellen.

A jegybank korábbi elnökét, Matolcsy Györgyöt letartóztatták. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak erről, ki a felelős azért, hogy idáig fajultak a dolgok. Aziránt is érdeklődtünk, hogy szerintük milyen büntetést kaphat.

A héten több szempontból is mérföldkőhöz érkezett a Tisza-kormány: hétfőn Magyar Péter miniszterelnök maratoni beszédben rántotta le a leplet a 2027-es költségvetésről, szerdán pedig az ügyészség őrizetbe vette Matolcsy György volt jegybankelnököt az úgynevezett MNB-ügyben. Sőt, Matolcsy Ádám ellen körözést adtak ki MNB-ügyben, így Matolcsy György fia a sportkocsikat a Gyorskocsi utcai börtönre lehet kénytelen felcserélni – ha nyomára bukkannak a hatóságok. Miről szól az MNB-botrány, és ki kerülhet legközelebb a hatóságok célkeresztjébe?  Kinek kedvez és kinek nem az új adórendszer, és tartható lesz-e a költségvetés?

Bár az Egyesült Arab Emírségekkel hazánknak nincs kiadatási megállapodása, egyedi egyezséggel vagy kiutasítással a magyar hatóságok elé lehet hozni a volt MNB-elnök fiát.

Bátki Pál szerint nincs szó vagyonvesztésről a nyomozati iratok között.

Utoléri a magyar igazságszolgáltatás?

A közel-keleti konfliktus, az energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet nem tette lehetővé az alapkamat októberi csökkentését. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szigorú hangvételű üzenetet küldött a piacnak, és elmondta, miért van nagy különbség a jegybank és a kormány fiskális pályájának hiányszámai között.

Változatlan szinten tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.

Kedden házkutatást tartottak, de azt nem tudni, hogy az MNB-ben, vagy Matolcsy Györgyék környezetében.

A várakozásoknak megfelelően 5,50 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A hazai készpénzállomány megállíthatatlanul növekszik: már átlépte a 9400 milliárd forintos határt. A mindennapi vásárlások során egyre kevesebbszer veszik elő a magyarok a papírpénzt, de szeretik felhalmozni. A Magyar Nemzeti Bank azt is elárulta, mely napokon rohanják meg a magyarok az automatákat, és milyen drasztikus átalakulás előtt áll a hazai ATM-hálózat. 

Az utalások harmada már mobilról indul, és hivatalosan is megérkezett a magyar bankpiacra a Revolut. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számai alapján azonban a digitális forradalomnak komoly ára van: a bűnözők egyre gyakrabban fosztják ki a gyanútlan vállalkozásokat.

Kicsivel megint keményebben fogják majd a bankokat?

Mintegy 70 százalékos valószínűséget ad annak a HOLD Alapkezelő szakértője, hogy a kormányzat tovább halad az euróbevezetés útján. Ebben az esetben a forint is erősödő pályán maradhat. Jelenleg azonban sok a feszültség, mindenki tart mindentől, a háborúk, a gázár, a kockázatkerülés kedvezőtlenek a forint számára. De ha ezek a tényezők megjavulnának, nagy forinterősödést láthatnánk.

Érme és érem. Látszólag egyetlen betű a különbség, de valójában ennél sokkal több. Az (emlék)érméket a magyar jegybank tulajdonában álló társaság veri, van forintértékük, hivatalos fizetőeszközök, és a jegybank a mindenkori visszaváltásukra határozatlan idejű garanciát ad. A privát kibocsátók által vert érmeknél mindez hiányzik. A hajszálnyi eltérés sokak számára nem volt világos az elmúlt években, amit az egyik piaci szereplő esetében – a hatóság által megállapított – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat is erősített.

Válság, válság, válság – hangzik a sajtóban. A rövid futamidejű magyar papírok kamatait még lefelé húzzák a kamatcsökkentési várakozások, a hosszabb kötvények hozamaiban azonban egyre inkább a nemzetközi események és a hazai kockázatok tükröződnek. Ez fontos figyelmeztetés lehet, a lakossági állampapíroknál sem érdemes arra számítani, hogy a kamat örökké csökkenni fog.

Bár a magyarországi bankrendszer egyedi szinten továbbra is szemmel látható profitot termel, a felszín alatt komoly strukturális torzulások és hatékonysági problémák húzódnak meg. A hitelezés pörög, de az állam mohósága miatt a nyereség egyre kevesebb.

Rekordszinten a magyar aranytartalék, mit lép ezután az MNB?

Az euró a választások óta először átszelte a 370 forintos határt, és ismét itt a kérdés, merre tovább, forint? Ehhez először érdemes megvizsgálni, mi is okozta a jelenlegi gyengébb árfolyamot. A háború csak az egyik ok.

Nagyszerű első féléven vannak túl a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak. A tőzsdei rekordok és a magyar állampapírpiac emelkedése miatt a portfólióikon rekordnyereséget értek el, a tagdíjbevételek is nőttek, és csodák csodájára elkezdtek belépni a huszonévesek az intézményekbe. 

Követelésekkel, hitelinformációkkal és ügyfélpanaszokkal kapcsolatos adatokat is átadott a jegybank az Országgyűlés vizsgálóbizottságának. Varga Mihály hangsúlyozta: törvénytelenség gyanúja esetén az MNB megteszi a szükséges feljelentéseket.

Júliusban mínusz 4 pontra csökkent az MNB–MKIK vállalati konjunktúraindex. Miközben a cégek bevételei és foglalkoztatási tervei valamelyest javultak, a jövőbeli kilátások gyengültek, a beruházási várakozások pedig egyéves mélypontra estek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa végigvitte, amit a júniusi kamatdöntő ülést követően Varga Mihály jegybankelnök bejelentett. A „mini” kamatcsökkentési ciklus keretében a nyár folyamán háromszor mérsékelte az alapkamatot, augusztus 25-én is 25 bázisponttal, 5,5 százalékra. Varga Mihály a Monetáris Tanács sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy amennyiben a kormány komolyan gondolja az euró bevezetését, akkor az MNB-nek is vannak ezzel kapcsolatban feladatai. Az egyik ilyen a jelenlegi 3 százalékos inflációs cél felülvizsgálata, amihez már hozzá is láttak a Szabadság téren.

A legtöbbet az adott vállalatról általában a saját vezetői tudják. Érdemes vajon venni, amikor ők vesznek, és eladni, amikor ők eladnak? Ez egy régi stratégia, a bennfentesek tranzakciói fontos információkat hordozhatnak, de úgy tűnik, nem mindegyik. Szűrni kell az információkat, hogy magasabb hozamot érjünk el.

Szerdán 13 órakor tartja első ülését az Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság – közölte a Tisza-frakció vasárnap este az MTI-vel.

Soha nem látott összeggel növelték devizabetéteiket a magyar háztartások a második negyedévben. Az MNB friss pénzügyi számlái szerint három hónap alatt közel 483 milliárd forintnyi új pénz áramlott a hazai hitelintézeteknél vezetett devizabetétekbe, miközben a forint erősödése csaknem 200 milliárd forinttal csökkentette a meglévő állomány forintban számított értékét.

Az előző jegybanki vezetés idején történt ügyben.

 A mostani kikiáltási ár mindössze 7,47 milliárd forint.

Szeptember 10-én Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter előadásával veszi kezdetét a 64. Közgazdász-vándorgyűlés Egerben. A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájára mintegy 700 közgazdászt vár az ország minden pontjáról és a határainkon túlról is a szervező Magyar Közgazdasági Társaság.

A világgazdasági folyamatokat vizsgálva a jegybank által júniusban meghatározott 2 százalék alatti éves inflációs szint továbbra is reális – jelentette ki Banai Péter Benő az MNB Podcast legutóbbi adásában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai olyan új, szövegelemzésre épülő indikátort (SFSI) mutattak be, amely a hazai online hírportálok cikkeinek nyelvezete alapján számszerűsíti a pénzügyi stabilitási kockázatokat. A módszertan lehetőséget biztosít a piaci bizonytalanság korai azonosítására és a folyamatok valós időhöz közeli nyomon követésére.

Csökkentik a hitelezés terheit.

Történelmi csúcson jár a hazai készpénzállomány. A lakosság kedvenc címlete a 20 ezres, minden második bankjegyen Deák Ferenc portréja szerepel. A készpénzállomány folyamatos megújítása évente 18-20 milliárd forintba kerül az országnak. 

Először Varga Mihályék döntenek, utána jönnek a fontos számok.

A tőzsdére vinnék a magyarok pénzét.

A jegybaknak kellett figyelmeztetnie az egyre mohóbb tolvajok miatt.

Vajon mindenki addig nyújtózkodik, amíg a takaró ér? Repkednek a rekordok.

Elnunyt Kádár Béla közgazdász, akadémikus, az Antall-kormány egykori minisztere. 

Újabb Magyar Közlöny jelent meg, ebből derültek ki a részletek. 

Annak ellenére, hogy a digitális fizetési infrastruktúra robbanásszerűen fejlődik, és a korábbi rekordszintű infláció miatt súlyos reálveszteség érte a lakosságot, a forgalomban lévő készpénzállomány nominális értéke makacsul és megállíthatatlanul növekszik Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szerint a háttérben nem a pénzügyi analfabétizmus áll, hanem a tartós bizonytalanság által kiváltott kollektív pszichológiai önvédelem.

Ha most júniusban kivezetnék az árrésstopokat és árstopokat, akkor is csak 2 százalékos lenne az idén az infláció a friss Inflációs Jelentés szerint. Olyan jó a helyzet, hogy március óta 2 százalékponttal csökkent a jegybank inflációs várakozása. 

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.

Nem megfelelőe jártak el, le is csapott a felügyelet.

Nem változott a forint árfolyama a péntek esti jegyzéshez képest a főbb devizákkal szemben a reggeli órákban. A magyar fizetőeszköz „várja”, hogy kedden csökken

Látványos a változás április 12-én rendezett parlamenti választások óta.