Kriptovaluta-piaci központ lehet Magyarország? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebben mennyiben partner és mennyire tud segíteni? Hogyan látja a bank a kriptovaluta piacot a nyári jogszabály-módosítás és a korábbi szigorítások eltörlése után, illetve hogyan látják a piaci szereplők? Mi látszik az engedélyezési folyamatokból? Mit várnak a piaci szereplők a jövőben Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgettek jogászok, kriptós menedzserek és az MNB képviselője egy konferencián.
Fotó: MTI
Vissza Európába
A magyar kriptopiac történetében fordulatot hozott a nyári szabályváltozás (a parlament eltörölte az előző kormányzat alatt hozott szigorú kriptovaluta-szabályozást, erről itt írtunk részletesen – a szerk.), de az MNB képviselője nem újraindulásként írta le a helyzetet. Greinstetter Balázs digitalizációs igazgató szerint a piac az uniós keretek hatálybalépése óta folyamatosan működik, csak közben a sajátos magyar szabályok nehezítették a hazai szereplők dolgát. Értékelése szerint azonban nyár óta a magyar szabályozás összhangban áll az európai kerettel.
A piaci szereplők eléggé érzelemdúsan beszéltek a jogszabályi keretek változásáról, a nálunk 2025-ben bevezetett szigorú validátori intézmény és a büntetőjogi fenyegetések emléke még élénken él. Eltörlésük azonban elmondásuk szerint visszahozta a tervezési, vállalkozási kedvet is.
Az optimizmusomhoz az is hozzátartozik, hogy nagyon örülök neki, már nem kell a Büntető Törvénykönyvet olvasgatni – mondta az egyik szakjogász.
Megugrott az érdeklődés
A felpezsdülést a jegybank is érzékeli: jóval több megkeresés érkezik a felügyelethez a kriptós engedélyezési területen, és folyamatban lévő eljárások is vannak már. A jogászok saját tanácsadói gyakorlatukban ugyancsak növekvő érdeklődést tapasztaltak az engedélyek iránt.
Ezek fontos jelzések, de még messze vannak attól, hogy egy már kiforrott, nagyszámú hazai szolgáltatóra épülő piac képét kirajzolják. Az eljárásokból még jól működő, a szabályoknak tartósan megfelelő vállalkozásoknak kell születniük – hangzott el. Amelyeknek megfelelő üzleti modellje, működési feltétele és kellő „szervezeti érettsége” van.
A közös uniós szabály is szigorú
A konferencián is elhangzott, hogy a magyar piac az előző kormányzat alatt bevezetett szigorítások eltörlése óta sem szabályozatlanul működik, hanem a MiCA, az uniós kriptoeszközpiaci rendelet szerint. Amelyet sem rossznak, sem engedékenynek nem tartanak, sőt az is elhangzott, hogy Európán kívüli államok is másolni próbálják a szabályait.
Ez a jogszabály az engedélyezéstől a működésen és irányításon át az ügyfélvédelemig közös követelményeket fogalmazott meg. A magyar piac így továbbra is ellenőrzött keretek között működhet, a kérdés inkább az, hogy ezek a keretek mennyire alkalmazhatók kiszámíthatóan.
Annyit ér, amennyit betartanak belőle?
A piaci szolgáltatók ugyanis nemcsak a jogszabály szövegét nézik, hanem a felügyeleti gyakorlatot is. Különösen a kisebb cégeknek számít sokat, hogy előre megismerhessék az elvárásokat, és a megfelelés terhei arányban álljanak működésük méretével, összetettségével.
A jegybank szerint az országok közötti eltérések nem lehetnek érdemiek, mert az sértené a közös uniós rendszert. A gyakorlatok összehangolása azonban időigényes.
Az MNB partner, de nem engedélyautomata
A jegybank együttműködő szerepet ígér, de nem valamiféle szabályozási versenyfutást a lehető legkisebb követelményekért.
Alapvetően nyitott kommunikációra épülő együttműködésre törekszünk azzal, hogy a jegybank fókuszában mindig is nagyon nagy súllyal vett részt a biztonság – mondta Greinstetter Balázs.
Álláspontja szerint a felügyelt működés egyben versenyelőnyt is jelenthet: a hozzáférés gyorsasága mellett az ügyfelek vagyonának védelme ugyancsak érték.
(Lásd a Binance tőzsde meghekkelését és az egyébként is súlyos bűnözési hullámot a kriptopiacon – a szerk.)
Innovációs kísérletezés a jegybanknál
Az engedélyezéshez szakmailag felkészült munkatársak és ellenálló informatikai infrastruktúra is szükséges. Tájékozódásra az MNB „Innovation Hub”-ját ajánlja a felügyeleti szervezet, amely gyorsabb, kötetlenebb egyeztetést kínál, de az ott kapott információ nem bír jogi kötelezettséggel. (Az Innovation Hub még 2018-ban indult Pénzügyi Innovációs Platform néven. Nemcsak kriptóval foglalkozik: a pénzügyi innovációkat támogatja a fintech cégek, bankok és biztosítók számára is.)
Ez egy innovációs tesztkörnyezet, vagyis „sandbox”. Összetettebb ügyekben pedig hivatalos állásfoglalás kérhető, ajánlások és vezetői körlevelek szintén segítik az eligazodást.
A párbeszéd tehát támogatás, nem felmentés a követelmények teljesítése alól. A sandbox sem írhatja felül a törvényeket – hangzott el.
Egy MNB nem csinál nyarat
Az MNB legfeljebb saját szabályai alól adhat felmentést, magasabb szintű jogszabályokat nem tehet félre. Így nem oldja meg például a kriptovaluta-szektorban létező komoly jogi problémákat (például a tulajdonjoghoz vagy az ágazati működéshez kapcsolódó akadályok), amelyek létezésére a jogászok felhívták a figyelmet a konferencián.
Egyetlen intézmény önmagában nem tud teljes vállalkozásfejlesztési környezetet létrehozni. A piaci visszajelzések, az érdekképviseletek és a jogalkotó együttműködése nélkül a felügyeleti nyitottság kevés. Az MNB eszköztára behatárolt, célzott támogatásokról, ágazati prioritásokról és szélesebb ösztönzőkről már gazdaságpolitikai döntések szükségesek – mondta el Greinstetter Balázs.
Magyarországra magyar kriptósokat?
A résztvevők fontos különbséget tettek: nem mindegy, hogy külföldi szolgáltatók szereznek magyar ügyfeleket, vagy Magyarországon alapított, itt engedélyezett cégek építenek nemzetközi üzletet. A korábbi jogi bizonytalanság meggyengítette a hazai vállalkozásokat, miközben a környező országok piacain a versenytársaik megerősödhettek. Ezért nem egyszerű piacnyitásra, hanem tudatos hazai ökoszisztéma-építésre lenne szükség. Amire vannak pozitív példák, például Máltán, Portugáliában, Svájcban.
Fotó: Archív fotó
A vállalkozók javaslata nem feltétlenül az enyhébb belépési követelményekről szól, inkább a megfelelés finanszírozásának és a vállalkozások megerősödésének támogatásáról. Egyetemek, nagyvállalatok, startupok és szakmai szervezetek közös programjai teremthetnének „kritikus tömeget” a szektorban.
Kriptók vagy valami más?
A jegybank emlékeztetett, hogy a hazai fintech-szektor erősebb, exportképesebb része jelenleg elsősorban vállalatoknak nyújt szolgáltatásokat. A lakossági kriptoszereplők ennél kisebb részhalmazt alkotnak. A már erős területek fejlesztése tűnik járhatóbb útnak, de külön eszközökkel fel lehet zárkóztatni a kisebb kriptós szegmenst is.
A gazdaság motorja nem pusztán a kriptók kereskedése lehet. A növekedési elképzelések középpontjában a tokenizáció (eszközök kriptoérmékhez rendelése), az okosszerződések és valós üzleti problémák megoldása állhat. Kísérleti terep lehet ezeknek az energetika, az egészségügy vagy az ingatlanok világa.
Nem elég csak a blokkláncokat szabályozni, hanem konkrétan a piacot is meg kell nézni – hangzott el.
Igazolja-e a kriptó az ingatlantulajdont?
A jogi bizonytalanságok miatt azonban óvatosság indokolt: egy ingatlan tokenizálása például önmagában nem változtatja meg, kit tart tulajdonosnak a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. Az okosszerződésekhez jogilag az írásbeliség és a bizonyító erő követelményeit kellene rendezni. A résztvevők ezért néhány kiválasztott ágazat blokklánc-vonatkozásainak célzott módosítását és a kis léptékű pilot- (kísérleti, próba) programokat járhatóbb útnak tartják annál, mint az egész jogrendszer átalakítását egyszerre.
A gazdasági hasznot végső soron nem a kibocsátott tokenek száma igazolja, hanem az, hogy az új megoldás olcsóbbá, egyszerűbbé vagy megbízhatóbbá tesz-e egy létező gazdasági folyamatot.
Érme vagy értékpapír?
További hangsúlyos kérdés a tokenek jogi besorolása: egy pénzügyi eszközt megtestesítő token nem feltétlenül a MiCA, hanem inkább az értékpapírpiaci szabályozás hatálya alá kerülhet. A staking (érmék lekötése, zárolása különböző feltételek mellett), a decentralizált pénzügyek (DeFi) és a kriptohitelezés szintén nyitott terület még.
A MiCA felülvizsgálatától pontosításokat vártak, de a jog minden hiányosságát önmagában várhatóan az sem orvosolná. Többször utaltak arra a konferencia szereplői, hogy a kriptovaluta-piac olyan szédületes ütemben fejlődik, változik, ami miatt a jogszabályok inkább csak az események után kullognak. Lehet, hogy mire kidolgoznak egy jogszabályt, már teljesen más lesz a figyelem középpontjában, más témák, narratívák lesznek a befektetők cselekvése mögött, máshová áramlik a pénz, mint amit éppen szabályoztak.
Visszatérő szolgáltatók, élesedő verseny
Az augusztusi jogszabályváltozás a vállalkozói beszámolók szerint nem egyszerűen akadályokat bontott le, hanem újra elérhetővé tette Magyarországot olyan szolgáltatóknak, amelyek korábban kimaradtak. A korlátozások megszűnése után az ügyfélaktivitás gyorsan élénkült – bár nyilván egy nagyon alacsony szinthez képest.
Magyarország vonzerejét a résztvevők elsősorban nem a méretével, hanem digitálisan nyitott lakosságával magyarázták. Tapasztalataik szerint az ügyfelek gyorsan megértik az új pénzügyi szolgáltatásokat, szívesen ajánlják azokat ismerőseiknek, így megszerzésük több európai piachoz képest olcsóbb lehet a szolgáltatók számára.
A fiatalok sportja?
Egyre fontosabb ugyanakkor a magyar nyelvű kiszolgálás és a megbízható működés, a kereslet tehát nem pusztán az alacsony díjakról szól. A kriptó a fiatalabbak számára már természetes belépő a befektetések világába, sokan vannak már, akiknek ez volt az első befektetésük. Mások a hagyományos portfóliójuk kisebb kiegészítéseként keresik.
A vállalkozók szerint erősödik a hosszú távú tartás igénye, aminek jeleként említették a közvetlen kriptoeszközök tartós befektetési számlás elhelyezésére vonatkozó ügyfélkéréseket is. Ez jelenleg szabályozási akadályba ütközik. (De tőzsdei termékeken keresztül – ETF, ETN, kriptós vállalkozások részvényei – ma is lehetséges.)
Mi kell a tisztességes versenyhez?
A MiCA magasabb belépési és működési költséget jelent a kriptós vállalkozók számára, amelyek száma a hatályba lépése után töredékére, nagyjából több ezerről pár százra esett az EU-ban. Cserébe azonban nagyobb bizalmat és egységesebb európai piacot kínál. A szabályoknak való megfelelés így üzleti előnnyé válhat, de a résztvevők szerint ez sérül, ha az engedéllyel működők „olyan külföldi platformokkal versenyeznek, amelyek nem viselik ugyanezeket a terheket”.
Különösen az „ügyfél saját kezdeményezésére történő, unión kívüli szolgáltatásnyújtás” körüli gyakorlatot kifogásolták. Kimondva-kimondatlanul a legnagyobb szálka a szemekben a Binance, amely a globálisan piacvezető kriptotőzsde. Nálunk is sokan használják, és bár eddig nem szerzett engedélyt az EU-ban, sok ügyfélnek tovább szolgáltat.
(A konferenciát a Lightyear és a KPMG Hungary támogatásával a Magyar Fintech Szövetség rendezte, részt vettek még a Magyar Nemzeti Bank, a Bitpanda és a BlockBen képviselői is.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A két üzemanyagtípus közötti árkülönbség továbbra is jelentős. 
