Érdekes jelentést tett közzé a napokban a Globsec pozsonyi székhelyű, független nemzetközi biztonságpolitikai és külpolitikai kutatóintézet. A 2005-ös alapítású think-tank elsősorban az európai biztonság, a transzatlanti kapcsolatok és a demokratikus intézmények működésének kérdéseivel foglalkozik, így a Globsec Trends 2026-jelentés is javarészt ezzel foglalkozik. A tanulmányhoz összesen 14 országban végeztek közvélemény-kutatásokat, köztük Magyarországon is.
Tavaszi eufória, az optimista magyarok
A think-tank felmérése néhány héttel már az áprilisi országgyűlési választások után készült, ez pedig egyértelműen visszatükröződik abban az országképben is, amit a Globsec Magyarországról közzétett. Az eredmények szerint ugyanis a magyar válaszadók 55 százaléka szerint a demokrácia erős lábakon áll az országban, és nincs veszélyben, ami a legmagasabb arány a felmérésben szereplő országok között. A magyarok abban is az élen járnak, hogy mennyire tartják szabadnak és tisztességesnek a választásokat, miközben 71 százalékuk bízik abban, hogy a kormány képes biztosítani a demokrácia megfelelő működését, ami jóval meghaladja a 44 százalékos átlagot.
Érdekesség, hogy Prágában a szervezet májusi konferenciáján egyébként egy teljes panelbeszélgetést szenteltek a kormányváltásnak, a „Magyarország nagy visszatérése” című blokkban Orbán Anita külügyminiszter is részt vett. A tárcavezető a Tisza Párt sikerét akkor így magyarázta: „a Tisza Párt győzelme az áprilisi országgyűlési választáson nem csoda, nem egy kampány vagy egy sikeres jelszó, hanem a hosszútávú és szisztematikus munka, a bizalomépítés és a választókkal való személyes kapcsolat kiépítésének az eredménye.”
A közös hadsereg lehet a jövő?
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a Globsec felmérésből egyebek mellett az is kiderült, hogy meglepően magas egy közös uniós hadsereg létrehozásának támogatottsága: tízből több mint hét európai támogatná ezt, míg közel nyolcvan százalékuk az európai védelmi képességek megerősítését szorgalmazza.
A megkérdezettek 71 százaléka szeretné, ha az Európai Uniónak saját hadserege lenne, a legmagasabb arányt Romániában mérték, ahol a válaszadók 82 százaléka támogatja az elképzelést, ezt Litvánia követi 78, majd Franciaország 75 százalékkal. Még azokban az országokban is többségben vannak a közös európai hadsereg támogatói, amelyek hagyományosan óvatosabban viszonyulnak a védelmi együttműködés elmélyítéséhez. Lengyelországban és Bulgáriában egyaránt a megkérdezettek 70 százaléka támogatná az uniós hadsereg létrehozását, míg Németországban 69 százalékos támogatottságot mértek.
Érdekesség, hogy a magyar lakosság kiemelkedően óvatosnak tűnik ezen a téren, a megkérdezettek 63 százaléka látná szívesen egy közös uniós haderő felállítását, ennél csak Csehországban volt alacsonyabb a kezdeményezés támogatottsága, itt 61 százalék nyilatkozott támogatóan.
A kormánypropaganda öröksége
Az eredmények szerint ugyanakkor az orosz-ukrán háború megítélésében jelentősen eltérnek a magyar válaszadók álláspontjai a többi vizsgált országban tapasztaltaktól: 55 százalék úgy vélte, hogy az orosz ajkú lakosság állítólagos elnyomása indokolttá tette Oroszország Ukrajna elleni invázióját.
A jelentés alapján a lakosság kevesebb mint fele tekintette Oroszországot biztonsági fenyegetésnek, és mindössze egyharmad támogatta az Ukrajnának nyújtott NATO-katonai segítség folytatását. A Globsec értékelése szerint ezek a vélemények feltehetően a korábbi kormány kommunikációjának örökségét tükrözik – utalva itt például a „kék plakátokra”, amelyek április előtt például Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen képével riogatták az arra érzékeny választókat.
Bár az ukrajnai segítségnyújtás ellen erős ellenérzések látszanak a magyar lakosságban, a Globsec jelentése szerint a NATO-ban és az Egyesült Államokban kifejezetten bízunk. A megkérdezettek 79 százaléka hisz abban, hogy az Egyesült Államok szükség esetén eleget tenne a NATO-szerződés 5. cikkelyében vállalt kollektív védelmi kötelezettségeinek. Ez a legmagasabb arány a vizsgált országok között, még az Egyesült Államokban mértnél is magasabb – derült ki. Ez összhangban áll azzal is, hogy a magyar NATO-tagság támogatottsága is kiugróan magas, egy esetleges népszavazáson a válaszadók 88 százaléka a szövetségben maradás mellett voksolna, ami Lengyelország után a második legmagasabb arány.
Éljen az EU?
Végül a Globsec közvélemény-kutatása rávilágított arra is, hogy kiugróan magas az uniós tagság támogatottsága Magyarországon, a vizsgált közt egyedül Litvániában támogatták többen azt (82 százalék), míg a hazai adat 80 százalék volt.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, például Franciaországban ezzel szemben csak 60 százalék maradna az Európai Unióban, ez a think-tank elemzése szerint azzal is magyarázható, hogy az uniós csatlakozás gazdasági előnyei kézzelfoghatóbbak lehetnek azokban az országokban, ahol a tagság egyetlen generáció alatt is jelentős életszínvonal-emelkedést hozott. A Globsec szerint emellett az Európai Unióhoz való tartozást sokan nem pusztán gazdasági, hanem biztonságpolitikai szempontból is értékelhetik.
A kisebb államok számára pedig az uniós tagság nem feltétlenül a nemzeti befolyás csökkenését, hanem éppen annak növekedését jelentheti. Az elemzés Brüsszellel szembeni elégedetlenség tehát akkor is erőteljesen jelen lehet egy ország belpolitikájában, ha a lakosság többsége egyáltalán nem szeretné elhagyni az Európai Uniót – erre jó példa Magyarország az Orbán-kormány idejében, hiszen az előző vezetés sokszor kifejezetten ellenségesen állt Brüsszelhez.
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.


