Véget ért a kriptós vadnyugat? A brókeralkalmazásban nagy változások jönnek – interjú

Sok kriptós érdeklődésű kisbefektető folyamatosan azt kérdezi: most bikapiacon vagyunk, medvepiacon, vagy valahol a kettő között?

Bikapiacról beszélni szerintem még túl korai. Láttunk ugyan néhány pozitív jelet, a bitcoin például meglehetősen erős lendületet mutat, 80 és 85 ezer dollár körül mozog. Az Egyesült Államokban a megemelt kamatok lefelé nyomták az árfolyamot, ami mindig rontja kicsit a bitcoin helyzetét, de a bitcoin ki tudott tartani.

Látszik egy alapvető kereslet a piacon, bizonyos ár alatt megjönnek a vásárlók, ami szerintem pozitív jel. De bikapiacról beszélni még korai. Ez a év rendkívül nehéz volt, úgy látom, a négyéves bitcoin-ciklus mélypontján vagyunk.

Persze vitatható, hogy ezek a feleződési ciklusok ma is érvényesek-e, hiszen a bitcoinok több mint 95 százalékát már kibányászták. Ennek hatása így valószínűleg nem akkora, mint korábban. A piacon pedig jóval több az intézményi szereplő, akik az ETF-eken keresztül különféle stratégiákat követnek. Ez bizonyos mértékig ellentmond a négyéves felezési ciklus logikájának.

Tehát lassan kilábalunk a medvepiacból?

Igen, szerintem kifelé tartunk a medvepiacból, a hangulat összességében pozitív, de ha az elmúlt 12 hónapot nézzük, még egyértelműen medvepiacról beszélhetünk. A kockázatos eszközök árfolyamát többféle esemény befolyásolja, például a jelenlegi geopolitikai helyzet, de az infláció emelkedése miatt növekvő kamatok is, amelyek szintén a közel-keleti válságokra vezethetők vissza.

Mindez nyomást helyez a bitcoinra is, amely szintén ilyen eszköz. Ha pedig holnap újabb háború tör ki, minden megváltozhat, de ez minden más eszközre is igaz.

Fordítva, ha holnap véget érne a két nagy háború, az orosz-ukrán és az iráni-amerikai, akkor hatalmas árrobbanás, nagy bikapiac kezdődne?

Ezt nem látom. Amikor az iráni háború kitört, a bitcoin árfolyamára először negatív hatással volt, mert mindenki a kockázatos pozícióit számolta fel, sokszor a tőkeáttételeseket is. A tőkeáttételes pozíciók lezárása csak nagyon rövid távú hatással van a piacra. Létezik azután az a narratíva, hogy a bitcoin az arany helyettesítője, és háború kitörésekor az arany a menekülőeszköz. Ezt egy kicsit láttuk is, de a bitcoin és az arany közötti együttmozgás az utóbbi időben nem igazán volt erős.

Mi ébreszthetné fel a kisbefektetők, az intézményi befektetők érdeklődését? Az ETF-forgalmi adatok szerint ma nem túl nagy az aktivitás.

A Crypto Finance alapvető meggyőződése, hogy a portfóliókban 0,5–2 százaléknyi kriptovaluta allokációja diverzifikációs és fedezeti szempontból is teljesen racionális lehet. Ezt egyébként 2018 óta hangoztatjuk. Amikor a BlackRock elindította az ETF-jét, egészen három százalékig elment. Persze ebben a marketingszempontjuk is szerepet játszhatott, de empirikus oldalról ez azóta alaposan beigazolódott.

Ennek megfelelően egyre több bank szerződik velünk vagy más kriptoszolgáltatókkal, hogy az ügyfelek portfóliójába kriptót tehessenek. Miért? Mert óriási a kereslet, mind a lakossági bankok, mind a vagyonkezelők részéről. Az ügyfelek nem fogadják el, hogy létezik egy eszközosztály, amelyhez nincs hozzáférésük.

Kik a Crypto Finance ügyfelei?

Jelenleg 42 bankot szolgálunk ki, 17 az onboarding folyamatában van, és 14 RFP (request for proposal, azaz ajánlatkérés) van az asztalomon. Vagyis olyan bankokról van szó, amelyek kriptós szolgáltatót keresnek. Ezek a bankok be akarják építeni ezt az eszközosztályt a kínálatukba, mert az ügyfeleik ezt igényelik. A másik oldalon viszont ott vannak a kriptós szektorból érkező, kriptonatív platformok, például a Kraken Európában és a Coinbase az Egyesült Államokban. Ők kriptót kínálnak az ügyfeleknek, de most már bankszolgáltatásokat is szeretnének nyújtani. Ez nyomás alá helyezi a bankokat, mert az ügyfelek átmehetnek egy ilyen platformhoz, ami a kínálat bővítésére kényszeríti őket.

Hedge fundokat is kiszolgálunk a kereskedési oldalon, néhány az ETF-eket használja, mert ezeket egyszerűbb fedezetként felhasználni a hagyományos banki kapcsolataikban. Mások a kriptók azonnali (spot) piacát használják közvetlenül, a stratégiájuktól és a felépítésüktől függően. De ez hullámzik, nagyban függ a piaci helyzettől: kockázatkerülő vagy kockázatvállaló hangulat van-e, és magas vagy alacsony-e az alternatívaköltség a többi eszközhöz képest.

Például az AI-befektetési láz elvont némi tőkét a kriptótól, de szerintem ez csak nagyon szerény súlyú tényező.

Érdekes, hogy a kriptovalutákat azért találták ki, hogy ki lehessen kerülni a bankrendszert, most pedig a bankok keresik a helyüket ebben az új iparágban. Mire lehetnek hasznosak a bankok a kriptoiparban? Milyen hozzáadott értéket nyújthatnak?

Valóban, a Bitcoint decentralizált, teljesen autonóm fizetési rendszernek találták ki. De fizetési szempontból nagyon nem hatékony. A Bitcoin maradhat niche (szűk körnek, szűk piaci szegmensnek szóló – a szerk.) termék, szerintem jelenleg elvesztette fizetőeszköz jellegét. Vannak felhasználási esetek, például a Bitcoinra épülő Lightning Network, de egy bitcoin-tranzakció meglehetősen drága, gyors fizetésre nem különösebben alkalmas, legalábbis Európában vagy a nyugati világban nem, ahol a hagyományos fizetések is hatékonyak. Latin-Amerikában, ahol a fizetési módok körülményesebbek, hasznos lehet, de ma a stablecoinok és a mögöttes blokklánc-technológia hatékonyabb, mint a Bitcoin.

De különbséget kell tennünk kriptók és a blokklánc-technológia között, amely utóbbi nagyszerű üzleti lehetőségeket nyit a bankok hatékonyabbá tételére – például az elszámolási ciklusok lerövidítésére és a bankrendszer közbülső rétegeinek csökkentésére. A bankok számára az olyan kriptovaluták, mint a bitcoin, az ether vagy a solana, befektetési termékek az ügyfeleknek – ennyi az egész.

Én, a családom és a barátaim azért fektetünk kriptóba, mert alapvetően hiszünk benne: például az Ethereum olyan technológiai megoldás, amelyet a jövőben új fizetési csatornákhoz, tanúsítványokhoz, eszközelszámolási és okosszerződés-rétegként használni fognak. Amikor erre a blokkláncra szükség lesz, és nő az elfogadottsága, az Ethereum ára is emelkedni fog. Számomra ez tisztán befektetési történet. A bitcoin számomra egy technológiai alapú arany, egy hosszú távú inflációs fedezet.

A bankok számára azonban a sokkal nagyobb hatás nem a termékoldalon fog jelentkezni, vagyis nem a bitcoin vagy az ether ügyfeleknek való eladásán, amelyen – mint bármely részvényen vagy kötvényen – megnyerhetik a vételi-eladási árrést. Hanem a működésben, a back office-ban, amiket a blokklánc hatékonyabbá tesz.

Az egész pénzügyi piaci infrastruktúra átalakulását fogjuk látni. Mi a Deutsche Börse Groupnál éppen ezen dolgozunk, alapvető változás jön. A pénzügyi piaci infrastruktúra a következő tíz évben hibrid lesz, élnek majd a régi és az új megoldások együtt. Minden befektetési termék olyan maradhat, mint ma, de tokenizált formában, okosszerződésként is létezni fog, ami lehetővé teszi az azonnali elszámolást, a hatékonyabb fedezetkezelést és sok minden mást is. A Deutsche Börse és a New York-i tőzsde is ezen dolgozik. Mindenki ezen dolgozik, és végül ez az infrastrukturális elem sokkal nagyobb hatással lesz, mint maguk a kriptovaluták, amelyek befektetési termékek maradnak.

Hány évünk van addig, amíg minden részvény, kötvény, alap és ETF blokkláncon lesz?

Bizonyos mértékig már most is blokkláncon vannak, például a Kraken az xStocks megoldásával tokenizál Európában, és más szereplők is. De a széles körű elterjedésig, amíg minden előny valóban megjelenik, szerintem legalább öt-tíz év kell.

Ez fejlődési irány azért a főbb kriptovaluták árát is emelni fogja?

A bitcoinra szerintem nem lesz érdemi hatással, de az etherre lehet, mert – ahogy mondtam – a Bitcoinnak nincs funkciója, az Ethereumnak viszont van. Az Ethereum blokkláncon okosszerződések futtathatók. Például a Circle tokenjei (mint az USDC stabilérme) az Ethereumon futnak. Ha a pénzügyi rendszer fele a nyilvános Ethereum blokkláncon működik, akkor szerintem az Ethereum ára is sokkal jobban fog emelkedni.

Mi a cégük szerepe ebben a folyamatban?

A Crypto Finance irodái Frankfurtban és Svájcban vannak, jelenleg 126 főt foglalkoztatunk, és kizárólag pénzügyi intézmények az ügyfeleink, például a Commerzbank, a Santander és a KBC nagybankok, amelyek Magyarországon az OTP-nek felelnének meg. Ezek a bankok a kriptót befektetési termékként szeretnék beépíteni a kínálatukba, mi pedig ezt segítjük. Lehetünk az adott bank prime brokere, amely a kripto vásárlását intézi, de alletétkezelőként (sub-custodian) is tárolhatjuk az ügyfeleik kriptóját.

Ez általában egy 12–24 hónapos projekt a nagyobb szervezeteknél. Számos workshopot tartunk, segítünk megválaszolni a szabályozó, a compliance- és kockázati részleg kérdéseit, és kialakítjuk az intézmények célzott működési modelljét. Más technológiát is biztosítunk, ha például egy nagyobb szervezet tokenizált értékpapírokat szeretne tárolni, és ehhez tárcára van szüksége, azt is biztosítjuk. Jelenleg a Google-lel együttműködve fizetési célú tárcákat fejlesztünk, amelyek a stabilérmékkel történő fizetéseket teszik lehetővé.

A Deutsche Börse Group tagja vagyunk, amely a világ egyik legnagyobb pénzügyi piaci infrastruktúra-szolgáltatója; hozzá tartozik a Clearstream, az Eurex, a 360T, a 3DX és más cégek is.

Említette az OTP-t. Ez azt jelenti, hogy ott is kriptovalutákat fognak kínálni a befektetőiknek?

Erről nem nyilatkozhatok, de elmondhatom, hogy a nyáron Magyarországon megszűnt a korábbi kriptovaluta-validációs rendszer. Most már, mint bármely más országban, a MiCA-rendszer él, és minden bank kínálhat azonnali (spot) kriptókereskedést. Azt is elmondhatom, hogy nagy az érdeklődés a piacon, de a részletekbe nem mehetek bele.

Már biztos, hogy a Crypto Finance Magyarországra jön?

A németországi BaFin-nál éppen bejelentést tettünk erről. Európában a pénzügyi útlevelezés (passporting) úgy működik, hogy az anyaország szabályozó hatóságát értesíteni kell, ha egy másik országban tevékenykedni kezdünk. Egy-egy ügyfél éles indulásával kapcsolatban viszont mindig nehéz nyilatkozni, mert ezek hosszabb projektek. Nem hiszem, hogy az idén magyar bank élesben elindulna, valószínűleg jövőre, a második negyedév körül fog ez megtörténni.

Van a telefonomon egy brókeralkalmazás, ETF-ekkel és részvényekkel. Tegyük fel, hogy ezeket tokenizálják. Eljöhet az a pillanat, hogy ugyanazzal az alkalmazással ugyanúgy kereskedem, és észre sem veszem, hogy tokenizáltak lettek?

Igen, ez szerintem így lesz. Meggyőződésem, hogy a bank ügyfeleként a végső befektetőnek egyetlen nagy érdeke van: hogy az eszközei biztonságban legyenek. Ezért tartja őket a banknál, és nem otthon. Az ügyfél számára a nap végén szerintem nem annyira számít, hogy egy részvény tokenizált-e vagy sem. Az viszont számít, hogy szombat délután vagy vasárnap reggel is kereskedhet vele, és azonnal elszámolják.

Úgy látom, a 24/7-es (a hét hét napján, 24 órában élő – a szerk.) kereskedési és az azonnali elszámolási környezet felé tartunk, ami sokkal hatékonyabb. Ez az, ami az ügyfelet érdekli, hogy ez hogyan valósul meg, az szerintem kevésbé.

A kriptoiparban a biztonság ma katasztrofális: szinte naponta hallunk valamilyen hackertámadásról, havonta százmilliók tűnnek el. Az iparág intézményesülése gátat vethet ennek a bűnözési hullámnak?

Igen, határozottan igen. Szerintem ez a bankok legerősebb egyedi értékajánlata: a bizalom. De ez országonként eltérhet. Latin-Amerikában inkább vitatható, hogy az emberek bíznak-e az intézményekben, Európában a pénzügyek terén erősebb a bizalom a bankok iránt. A pénzintézetek gondosan elvégzik a házi feladatukat, teljesen szabályozottak, és az átvilágítás (due diligence) is nagyon mélyreható, ami szükséges is.

Alapvető meggyőződésem, hogy a lakossági ügyfeleknek bankon keresztül kellene kriptót vásárolniuk, és nem az interneten. A múltban a lakossági befektetők gyakran támaszkodtak az online platformokra, ahol a szabályozás, az átláthatóság, az árazási struktúrák és az ügyfélvédelem szintje tekintetében a követelmények jelentősen eltérhettek egymástól. Nagyon örülök, hogy a MiCA EU-s szabályozás életbe lépett, mert a bankok korábban nagyon vonakodtak belépni a kriptós üzletágba. Hiszen nem volt meg az a jogbiztonság, amelyre egy új üzletághoz szükségük van. Ezzel így előtte a lakossági ügyfeleket a veszélyes, alternatív internetes platformok felé terelték.

Véget ért a vadnyugat a kriptós világban?

Fontos, hogy az emberek normál befektetési osztályként tekintsenek a kriptovalutákra. Szerintem a vadnyugatnak vége, teljes körű szabályozás született a termékekre, sőt erősebb is, mint sok más terméknél. A kisbefektetők jobb, ha maradnak a pénzintézetük kínálatánál. Bárki is lesz a szolgáltató a háttérben, biztonságos lesz, mert a szervezetek elvégezték a házi feladatukat.

Önnek is van kriptovalutája a saját magánportfóliójában?

Igen. A diverzifikáció (kockázatmegosztás – a szerk.) szempontjából valószínűleg több is, mint kellene. Eltartott egy ideig, amíg a hagyományos pénzügyek világából idáig eljutottam, hogy őszinte legyek. De már befektettem, és hiszek benne. Van egy maréknyi, úgy öt kriptovaluta, amelynek van értéke szerintem. De sajnos rengeteg értelmetlen butaság is van a piacon.

Én a nagyobb kriptovalutákból tartok befektetésként, amelyekben látok értéket, de sok mindenhez hozzá sem nyúlok. Szerintem szűkös eszközről van szó, amely jelenleg az elterjedés szakaszában van. Egyre több ember szeretne majd egy szeletet a tortából, így végül minden szelet egyre drágább lesz. Rövid és középtávon azonban nagy volatilitásra számíthatunk, előfordulhatnak 60–80 százalékos esések is. De ha 20–30 éves időtávot nézünk, szerintem sokkal magasabb árakat fogunk látni, mint ma.

Beszélgetnek a kriptóról a barátaikkal, vagy ez a téma ma nem annyira népszerű?

Szóba kerül. Megkérdezik: hogy áll a piac, mit látsz? A barátaim, akik azért kezdtek kriptóval foglalkozni, mert én is ebben dolgozom, eddig elég elégedettek a teljesítménnyel.