A bankok januárban kézbesítik ügyfeleik számára a bankszámlavezetéssel kapcsolatos előző évi összes felszámított díj kimutatását. Keresve sem találhatunk jobb alkalmat az évben a pénzügyi rezsicsökkentésre, azaz a bankköltségek idei lefaragására. Ezt azonban mindenkinek magának kell intéznie, a bankokat csak a díjkimutatás kézbesítésére kötelezi a jogszabály, többre nem.

Legalábbis erre lehet következtetni a lapunk körkérdésére még az Orbán-kormány újabb piactorzító, egyértelműen választási kampányfogásnak tekinthető intézkedése előtt adott évértékelő válaszaikból. Azok szerint ugyanis a nehézségek, mint a hitelmoratórium, az MNB-kamatemelések és a járványhullámok ellenére az OTP, a K&H, az Erste, valamint a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank egyesülését előkészítő Magyar Bankholding összességében sikeresként értékelte az idei évét.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden vizsgált bank esetében hiányosságokat tárt fel, ezért összesen 64,7 millió forint bírság kiszabásáról döntött. Tíz hitelintézet fizethet büntetést.

A Magyar Nemzeti Bank folytatta és folytatja az alapkamat emelését, s ez a pénzpiaci kamatszintek gyorsuló emelkedését hozta magával. Ebben a helyzetben a bankok stratégiát váltottak: a korábbi szelektív emelés helyét az általános drágítás vette át a lakáshiteleknél. A versenyt most az mutatja, hogy 1-1 szegmensben fenntartják kedvező kamatajánlataikat a bankok. Ezeket megtalálni csak a hitelek összehasonlításával lehet.

Kettős hatás érvényesült a hazai bankrendszerben tavaly. Míg a koronavírus-járvány miatt leült gazdaság ösztönzése érdekében rajtuk keresztül elérhetővé tett fiskális és monetáris pénzbőségnek köszönhetően jelentősen fokozták az aktivitásukat, addig egy másik állami Covid-intézkedés, a hitelmoratórium jócskán megnyirbálta az eredményeiket. Mindez a napokban közzétett 2020-as beszámolóikból immár számszerűen is visszaköszön. Hogy a különböző hatások – ahogy az lenni szokott – ezúttal is eltérően érintették az egyes bankokat, azt a lapcsoportunk által elkészített legfrissebb, 2020-as rangsor is tükrözi: érdekes átrendeződések következtek be 2019-hez képest.

Ma napra pontosan egy éve, hogy a legfeljebb 10 millió forint értékben indított átutalásainknak azonnal el kell jutniuk A-ból B pontba, ami a gyakorlatban maximum 5 másodpercet jelent. Megnéztük, mennyire teljesültek e jogszabályban rögzített elvárások és hogy mit hozhat a jövő. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas pénzmennyiség fordult meg egy év alatt az új rendszerben.

Mert a januártól érvényes, hat hónapra szóló hosszabbítás jogilag elkülönül az első moratóriumtól.

Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni abban, hoz-e változást a banki átutalások díjában – és ha igen, milyet – 2021. január 1-jétől az a tény, miszerint az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból (EU). A tisztánlátást az is zavarja, hogy még most, tíz nappal az évzárás előtt sem tudjuk, lesz-e megállapodás a Brexit feltételeiről. Lapunk azért megpróbált rendet vágni, megkérdeztük a hazai nagybankokat, mire számíthatnak az ügyfeleik.

Napra pontosan három hónappal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette a hiteltörlesztési moratórium fél évvel való meghosszabbítását, de csak a rászorultak számára, most szemrebbenés nélkül közölte: mindenkinek jár tovább a könnyítés. Ez politikai döntésnek tekinthető, amellyel a durvuló járványhelyzet kormányzati kezelése miatti fokozódó elégedetlenséget kívánhatja leszerelni, vagy legalábbis tompítani a miniszterelnök, megállítani a Fidesz utóbbi hetekben csökkenő népszerűségét, már a 2022-es választásokra gondolva. S mi lehetne erre alkalmasabb eszköz, mint egy olyan döntést hozni, amely a kormánynak egyetlen fillérjébe sem kerül, nem úgy a bankoknak? Ők azonban a közvélemény szemében amúgy sem kedvelt intézmények, nem utolsósorban a politikusi narratíva jóvoltából. Jegyzet.

A koronavírus-járvány miatt március 19-étől érvényes hiteltörlesztési moratórium további fél évvel hosszabbodik meg, de nem mindenkinek, csak a kormány által rászorultaknak minősített lakossági és vállalkozói körnek. Emellett az online pénztárgépet üzemeltető kereskedők kötelesek lehetővé tenni, hogy vevőik készpénz helyett elektronikusan tudjanak fizetni. E témákat járt körül kollégánk ma reggel.

Távolságot tartunk, nem érintkezünk, sőt, leginkább ki se mozdulunk otthonról – de a pénzügyeket attól még változatlanul intéznünk kell. Hogy ezt könnyebben és biztonságosabban tudjuk megtenni, abban segítenek a PSC CEE és az Ff.next megoldásai. Mindkét magyar fintech cég a gödör helyett a kihívást látta meg a járványhelyzetben, és némi iránymódosítással, valamint annál több innovációval mindketten sikeresen reagáltak is rá. További közös vonásuk, hogy mindkettejüket az OXO csoport támogatja.

A Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével ma délelőtt ülesező gazdaságvédelmi operatív törzs megerősítette, hogy 2021. január 1-jétől az online pénztárgépeket üzemeltetők kötelesek lehetővé tenni az elektronikus fizetést. Dacára annak, hogy a járványhelyzetre hivatkozva annak elhalasztását kérte a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ).

A gyermeket váróknak viszont jelezniük kell a bank felé akaratukat.

Az országban először a Gránit Banknál az önportrés azonosítás is teljes értékűnek minősül egy banki mobilalkalmazás segítségével.

Csak a nagyobb döntést igénylő helyzetekben választják a személyes ügyintézést. Az e-csatornákat már több mint félmillióan használják, 15 százalékkal többen, mint egy éve. Már másfélszer többen bankolnak mobilon, mint interneten.

A Takarék Csoport által megvásárolni kívánt Duna Takarék Bank három fő tulajdonosa közül ugyanis Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér felesége rendelkezik közel 20-20 százalékos részesedéssel - tudta meg laptársunk a győri székhelyű kis hitelintézet elnök-ügyvezetőjétől.

Míg a múltban a pénzügyi intézmények csupán közvetett elszenvedői voltak a szankcióknak, napjainkban maguk az intézmények is célkeresztbe kerültek. Az HSBC és WeChat számára most kezd el derengeni, hogy a globális kereskedelmet alátámasztó kritikus pénzügyi infrastruktúra már nem tekinthető politikailag semleges területnek. Káncz Csaba jegyzete.

Továbbra is a színfalak mögött mennek a tárgyalások a hitelmoratórium meghosszabbításáról. A gazdaság vártnál lassabb visszarendeződése ugyanakkor legalább az adósok egy részénél indokolttá tenné a folytatást, így elkerülhető lenne egy újabb hitelsokk.

Arra például, hogy ha kényszerből, a megfertőződéstől tartva is, de nem kevesen voltak, akik a megszokott bankfiókba járás helyett rákaptak pénzügyeik online intézésére.

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.

A járvány ismételt felerősödése láttán ők is szigorítottak. Fiókjaik többségébe maszk nélkül már nem lehet belépni, emellett plexifalak választják el a banki ügyintézőket az ügyfelektől. Mármint azoktól, akik igénylik a személyes kapcsolattartást. Online ugyanis már szinte mindent el lehet végezni, erre a hitelintézetek nemcsak felkészültek, hanem ösztönzik is a klienseiket.

Drasztikusan, 70 százalékkal csökkent az amerikai bankszektor teljes nyeresége a második negyedévben.

Hiába válik ugyanis lehetővé a bankok számára, hogy szeptember 1-jétől már az úgynevezett vállalati kötegelt átutalásokat is – ilyenek jellemzően a bérek – az azonnali fizetési rendszerben teljesítsék, ezt az induláskor csak a hitelintézetek egy része biztosítja, többen is csak 2021-ben tervezik bevezetni e szolgáltatást – derült ki lapunk körkérdésére.

Ezt is tartalmazza az a körlevél, amelybeb az MNB vezetői szólították fel a hazai hitelező és pénzforgalmi intézményeket.

A kedvezőtlenebb első féléves gazdasági környezet ellenére is növelte eredményét.

A koronavírus-járvány a második világháború óta nem látott gazdasági visszaeséssel járt Európában, ami a bankok üzletmenetére is hatással van. A hitelportfóliók romlanak, sok esetben komoly leírások várhatóak. A magyar bankok helyzete sem rózsás, igaz, itt az elrendelt hitelmoratórium némileg eltolja a problémákat.

Mármint azt, hogy legalább a felük nemzeti tulajdonban legyen. Ez az arány ugyanis a gombhoz kabátot kereső metódusnak köszönhetően már közel 90 százalék.

A 34-esről 28 tagúra apadt hazai bankszektor a 2019-es évét az előző évinél 11,5 százalékkal magasabb, 38 ezer milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel zárta, a valamivel több mint 500 milliárdos múlt évi adózott nyeresége azonban szinte hajszálra megegyezik a tavalyelőttivel — derül ki a napokban közzétett éves beszámolókból.

A több mint két éve, 2018 februárjában nyilvánosságra került elképzelés egy szuperbank létrehozásáról ugyanis az előre megírt forgatókönyv szerint halad. Eszerint jelentette be a piaci berkekben „ellen-OTP”-ként aposztrofált majdani intézmény három leendő tagjából kettő, a Takarék Csoport és az MKB Bank azon szándékukat, hogy egyesülnének egymással. Hozzájuk csatlakozik majd a Budapest Bank (BB), ez a lépés továbbra sem került le a napirendről, legfeljebb annak időpontja kérdéses.

Vagyis, ha a GDP az idén 7,1 százalékkal, jövőre pedig 2,9 százalékkal esne vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma ismertetett legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentéséből.

Sokasodnak azok a banki ügyfelek, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem élnek a törlesztési moratóriummal.

A napokban közzétett adataik szerint ugyanis a hét nagyobb hitelintézeti csoport közül négy is kisebb nyereséget ért el 2019-ben, mint egy évvel korábban, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi beszámolója szerint az egész bankrendszer soha nem látott, közel 700 milliárd forintos profitot ért el. Mutatjuk a megoldást.

Informatikai területük kiszervezésére kényszerülhet ugyanis a hazai hitelintézetek jelentős része.

Ezt állították hazai bankvezérek a portfolio.hu online hitelezési konferenciáján, ugyanakkor egyöntetűen jó döntésnek nevezték a fizetési könnyítés bevezetését.

Eddig átlagban a lakossági ügyfelek egyharmada jelezte bankjánál, hogy koronavírus-járvány ide vagy oda, ő bizony továbbfizeti tovább a havi részleteket – derült ki a lapunk kérdésére adott hitelintézeti válaszokból.

Az azonnali fizetési rendszer országos bevezetése óta eltelt közel egy hónap alatt a Takarékinfo Zrt. által egyszerre három nagybank részére kiépített rendszereken több mint 3,5 millió tranzakció történt, ami az összes magyarországi AFR-utalás 31 százalékát teszi ki. Az átutalások 99,57 százaléka sikeresen futott, a nem teljesült tranzakcióknak szinte kivétel nélkül külső okai voltak. A Takarékinfo Zrt. által kiszolgált Takarékbanknál, az MKB Banknál és a Budapest Banknál kifogástalanul működik az azonnali fizetési rendszer, a társaság szakemberei az elkövetkező időszakban a tranzakciószám és az átutalt összegek nagyságában mégis visszaesésre számítanak a koronavírus-járvány miatt.

Az eredmény: a 14 vizsgált site csak kisebbik része igazítja útba ügyfeleit, például arról, mit kell tenniük, ha nem dobogtatja meg a szívüket a kormány által lehetővé tett fizetési haladék, ők tovább akarnak fizetni. A bankok többsége arra hivatkozik, hogy még nem jelentek meg a részletszabályok, addig klienseik türelmét kérik. Akad azonban olyan banki honlap is, amely meg sem említi a törlesztési moratóriumot - legalábbis cikkünk írásakor ez volt a helyzet.

Merthogy hiába kaptak a kértnél is hosszabb, négyhavi haladékot arra, hogy azonosítsák az azzal még adós mintegy egymillió ügyfelüket, az az új kötelezettség, miszerint a törvény hatályba lépésétől számított harmadik munkanap végéig, azaz e hét péntek délutánig értesíteniük kell a még érintett ügyfeleket, rendkívüli terhet ró rájuk.

A múlt hét elejéig egymillió vállalati számla felénél nem történt meg az azonosítás.

A 0,9 százalékos jegybanki alapkamatot ugyan nem emelte a Monetáris Tanács a mai ülésén, ám szűkítette a kereskedelmi bankok likviditását azáltal, hogy az MNB-nél elhelyezett betéteinek a kamatát növelte, igaz, az még így is negatív.

Ugyanakkor Kovács Levente azt is mondta az Mfor.hu-nak adott interjúban, egyetért Matolcsy Györggyel abban, hogy a lakossággal foglalkozó bankok száma a jelenlegi tucatnyi felére csökkenjen.