Számos ponton beavatkozott az állam a hitelpiacba tavaly év végén és az idei év elején, ez pedig jól látszott a 2023-as év végi statisztikában is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a háztartások decemberben is több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, ennek köszönhetően 10 152,1 milliárd forintos történelmi csúcson volt az év végén a hitelállományuk.
A lakáshitelek októberben bevezetett kamatplafonja 8,3 százalékos átlagos kamatszintet eredményezett decemberre, az átlagos THM ebben a hónapban 8,86 százalékos volt. A tavaly januári csúcsokhoz képest 2,5-3 százalékkal mérséklődtek a lakáshitelkamatok és THM-ek. Mindez arra késztette a lakosságot, hogy a korábbinál bátrabban vegyen fel jelzálogkölcsönt. Bár november és december nem tipikusan a lakáshitelek fő szezonja, tavaly novemberben 67,4 milliárd, decemberben pedig 76,1 milliárd forintnyi ilyen kölcsönre szerződtek a bankoknál. A decemberi adat 16 hónapos rekord, és kezdi megközelíteni azoknak az időknek a szintjét, amikor az alapkamat és a hitelkamatok alacsonyak voltak.
Rekordon a személyi hitelek
A lakáshiteleknél is jobban mentek a személyi kölcsönök, amelyek szerződéses összege decemberben meghaladta az 59 milliárd forintot, és ez történelmi rekordnak számít. A szerződések száma nem volt kiemelkedően magas, 17,7 ezer körül alakult, az egy szerződésre jutó összeg viszont kiugró volt: 3,33 millió forint. Ez nagyjából egymillió forinttal nagyobb, mint a szokásos összeg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a személyi kölcsönt decemberben sokan olyan célokra vehették fel, amelyekre nem szokás ezt a hiteltípust igénybe venni. Elképzelhető, hogy például az utoljára elérhető CSOK-os ingatlanvásárlásokhoz használták akár önerőként a szabad felhasználású kölcsönt.
Szintén a legtöbb esetben ingatlanvásárlásra fordítják a babaváró támogatást is a házaspárok. Ez a hiteltípus is nagyot ment az év végén, már novemberben is kiugró volt az értékesítés, decemberben pedig még tovább nőtt a hitelfelvételek száma. Több mint 4 ezer házaspár vette fel a babaváró hitelt 39,6 milliárd forint értékben a tavalyi év utolsó hónapjában. Ők feltételezhetően azok közé tartoztak, ahol a feleség már elmúlt 30 éves, emiatt az idén már nem jogosultak az államilag támogatott kölcsönre, ha csak nem igazolják, hogy már úton van a baba.
Megjött a pulykapénz
A háztartások betétállománya is megugrott decemberben. Több mint 375 milliárd forintnyi friss pénz került a számlákra, ezzel 12 138,6 milliárd forintra nőtt a betétállomány. Historikus összevetésben ez nem kiugró érték, 2021 októberétől 2023 májusáig, bő másfél éven át ennél több pénzt tartott a lakosság bankbetétben.
A magas infláció láttán azonban sokat mentették át értékpapírokba a megtakarításukat, ezért az állomány az utóbbi hónapokban inkább csökkent. A betétek döntő része persze tavaly decemberben is lekötetlenül állt a számlákon, a lekötések alig haladták meg a 2100 milliárd forintot, vagyis valószínűleg kamatmentesen parkoltatott a lakosság 10 ezer milliárd forintot a bankszámláján.
Ez azért is meglepő, mivel jellemzően decemberben küldték ki a bankok az edukációs levelet az ügyfeleiknek, amelyben arra hívták fel a figyelmet, állampapírba fektetve a megtakarításukat mennyi pénzt nyerhetnének a látra szóló betétekhez képest. Ezek a levelek azonban a jelek szerint nem mozgattak meg nagyobb tömegeket. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a levélben szereplő, 2022-es októberi állampapírhozamokat tavaly decemberben már hiába keresték a kisbefektetők a befektetési szolgáltatóknál vagy az államkincstárnál - értékelte az adatokat Herman Bernedett, a Bank360.hu vezető szakértője.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
