Jött egy negatív jelentés a bankszektorról, amire nem számítottunk

A Magyarországra (BBB-/Negatív/A-3) vonatkozó bankszektorbeli országkockázati értékelés (BICRA) közelmúltbeli felülvizsgálatát követően az S&P Global Ratings stabilról negatívra módosította a gazdasági kockázati trendre vonatkozó véleményét – számol be róla a Portfolio.hu.

A hitelminősítő szerint a választások előtti állami kiadások megterhelik a költségvetést, és szűkítik a fiskális mozgásteret. A költségvetési fegyelem lazulása tartóssá teheti a makrogazdasági egyensúlytalanságokat. Emellett megnehezítheti a jegybank számára az inflációs célok elérését is, ami rontja a fiskális és a monetáris politika közötti összhangot.

Ha Magyarország költségvetési pozíciója az S&P előrejelzéseinél is gyengébbnek bizonyulna, vagy ehhez külső nyomás is társulna, az negatívan érintené a makrogazdasági kilátásokat. Ez egyúttal visszavetné a bankok jövedelemtermelő képességét és eszközminőségét is.

Az uniós források lehívása továbbra is alacsony szinten áll a jogállamisági eljárások miatt befagyasztott összegek következtében, ami visszafogja a beruházásokat és a gazdasági növekedést. Az S&P külön kiemeli, hogy Magyarország nem hajtotta végre a szükséges reformokat, ide tartoznak többek között az összeférhetetlenség megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet célzó jogszabályi változtatások. Emellett az ország továbbra is erősen kitett az orosz energiaellátás kockázatainak.

Amennyiben az ország 2027-től nem kap további mentességet az uniós szintű orosz energiaimport-tilalom alól, az emelkedő energiaárak érzékenyen érinthetik az energiaintenzív magyar gazdaságot – jegyzik meg.

A hitelminősítő szerint a magyar ingatlanpiacon is egyre nagyobb a sérülékenység.

Bár a megfizethetőségi mutatók az erős reálbér-növekedés miatt összességében kedvezőek, a lakásárak reálértéken 12,9 százalékkal emelkedtek 2025 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A családokat és a fiatal vásárlókat célzó adókedvezmények, illetve állami támogatások az alacsony kínálat mellett piaci egyensúlytalanságot teremtenek. Ezek a tényezők érdemben növelik az ingatlanpiaci túlértékeltség kockázatát, ami végső soron a bankszektort is fenyegeti.

A bankok nem teljesítő vállalati és lakossági hiteleinek aránya 2025 első felében 3, illetve 1,8 százalékra csökkent. Ugyanakkor a korai figyelmeztető jelzésként szolgáló, megnövekedett hitelkockázatú (Stage 2-es besorolású) hitelek állománya megduplázódott a járvány előtti szinthez képest. Az S&P szerint a 2026 közepéig meghosszabbított kamatstop ugyan hozzájárult a portfólióminőség fenntartásához, azonban elfedi az eszközminőség valós képét. A különadók jelentősen növelték a pénzintézetekre nehezedő terheket. Ezzel párhuzamosan az állami programok ugyan segítették a hitelezés bővülését és a profitok növekedését, de a szűkös költségvetési mozgástér miatt ezek fokozatos visszavágása várható. A különadókra Orbán Viktor is kitért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-os Gazdasági Évnyitóján, amiről ebben a cikkben olvashatnak:

Az S&P értékelése szerint Magyarország intézményi hatékonysága gyengébb, mint az európai országok többségéé. A fékek és ellensúlyok rendszere sérült, a szabályozási környezet kiszámíthatósága alacsony, emellett az intézményirányítási hiányosságok és az érzékelt korrupció mértéke is magas. A piaci torzítások ugyan időnként kedveztek a bankok bevételeinek, de a hitelminősítő szerint ezek alááshatják a bankrendszer külső sokkokkal szembeni ellenálló képességét, továbbá ronthatják a külföldi befektetői hangulatot. Az alapforgatókönyv szerint ugyanakkor

a legtöbb magyar bank elegendő tőke- és jövedelmi pufferrel rendelkezik a mérsékelt negatív sokkok kivédéséhez. A likviditási tartalékok bőségesek, és a hitelminőségben egyelőre nem tapasztalható érdemi romlás.

Jelenleg az S&P-nél a legrosszabb Magyarország besorolása, a BBB mínusz osztályzat mindössze egy fokozattal van a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategória felett, ráadásul a kilátás is negatív. A cég legközelebb május 29-én publikálja döntését az országról.