A közepes jövedelmi csapdába került a válaszút előtt álló magyar gazdaság

Az elmúlt évhez hasonlóan ismét a Puskás Arénában rendezték meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-os Gazdasági Évnyitóját, amelyen a magyar gazdaságpolitika legfőbb alakítói vettek részt. A kormány és a 2024 végén megválasztott, Nagy Elek által irányított új kamarai vezetés (Parragh Lászlótól átvéve a stafétát) együttműködése az elmúlt időszakban új szintre emelkedett, amit több közösen megtartott esemény, aláírás és intézkedés is jelzett.

Ezek közül kiemelkedik, hogy tavaly május végén a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hosszú távú, stratégiai megállapodást kötött egymással. Novemberben Nagy Elek és Orbán Viktor egy 11 pontból álló adócsökkentési csomagot jelentett be közösen, előtte pedig a Széchenyi Kártya programban elérhető összes hiteltípus kamatának 3 százalékra szállítását. A konstrukció gazdaságra gyakorolt hatásairól nemrég egy átfogó tanulmány készült, amiről ebben a cikkben számoltunk be.

A korábbi, 2025 előtti vezetéshez képest egy aktivistább kamara jött létre, erről Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke beszélt a Klasszis Podcastban. A műsort itt hallgathatják vissza:

Nagy Elek: Válaszút előtt áll a gazdaság

A 2026-os Gazdasági Évnyitón elsőként Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott beszédet. A kamara valódi szerepével kapcsolatban Nagy úgy fogalmazott, hogy a működésüket a kamarai törvény szabályozza, ami alapján egy gazdasági köztestületnek minősülnek.

„Vagyis a kamara nem piaci szereplő, nem hatóság és nem is politikai intézmény, hanem a magyar gazdaság és vállalkozói közösség intézményesített érdekképviseletét látja el. Hidat képzünk a vállalkozók mindannapi valósága és a döntéshozók között. Csak a vállalkozók, a kamara és a kormányzat együttműködésében lehet helyes irányt mutatni a gazdaság számára.”

Nagy Elek az elmúlt 15 évet gazdasági sikertörténetként írta le, amit az extenzív növekedési pálya határozott meg.

„Elérkeztünk azonban a közepes jövedelmű gazdaságok csapdájába. Már jól élünk, de az erőforrásaink végesek, váltani kell. Az elmúlt években száz ország került ebbe a helyzetbe, de csak minden tizedik tudott innen kitörni. Ennek a kulcsa a tudásvezérelt gazdaság és a technológiai pályára állás.” 

Nagy szerint egy sikeres másfél évtized után most válaszút előtt áll a magyar gazdaság. „A magyar gazdaság hosszabb távon nemcsak a munkaerejét és ipari kapacitásait használva járulhat hozzá a globális értékláncokhoz, hanem a pénzügyi, technológiai és tudásalapú rendszereivel is” – tette hozzá. Nagy úgy véli, hogy egy új szövetségre van szükség az állam és a vállalkozók között, aminek legfontosabb alappiléreit is kifejtette.

A cél Dánia, Új-Zéland és Szingapúr

A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az államnak egy innovációs katalizátor szerepet kell betöltenie a megfelelő normatív keretek biztosításával. Kiemelte a tudásalapú gazdaság és a humántőke szerepét. „A technológiai import már nem elegendő, de a hazai tudás és K+F instrastruktúra még nem eléggé fejlett”. Nagy szerint erősíteni kell a vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek közötti együttműködéseket.

„Szakítani kell azzal a meggyőződéssel hogy az innováció csak a nagyvállalatoknál lehetséges”. Az Egyesült Államokban a legnagyobb cégeket a 30 év körüli fiatalok alapították, Ázsiában pedig a huszonévesek teszik meg ugyanezt. Az európai vállalatok viszont a bürokrácia terheitől roskadoznak, és szomorú tény, hogy a világ 25 legnagyobb globális vállalata között jelenleg nincs európai szereplő. 

Rövid távon a stabilitás a cél, ami Nagy szerint már megvalósult. Középtávon, 3-5 éves horizonton két fő irányt érdemes megcélozni: az egyik egy digitális, hatékony, okos államról szól. Ennek kulcsa a teljes körű, 90 százalék feletti digitális ügyintézés megvalósulása, valamint az állami adminisztrációs költségek drasztikus, 20-30 százalékos csökkentése. Pozitív példaként Dániát, Észtországot és Új-Zélandot említette.

A másik irány, hogy Magyarországnak regionális szolgáltatóközponttá kell válnia. „A cél, hogy Közép-Európában Magyarországon legyen a központja a nagy cégeknek a pénzügyi, a jogi és a logisztikai szolgáltatások területén”. 

Hosszútávon, 5-10 éves időkeretben a kamara szerint tudásalapú és mérnöki országgá kell válni. Innovatív termékeket kell exportálnunk, amihez a kamara szerint szükséges, hogy a természettudományos és műszaki végzettségű diplomások arányát a háromszorosára, a K+F ráfordításokat pedig a duplájára, a GDP 3 százalékára kell emelni. 

Nagy Márton: 2030-ra nettó villamosenergia-exportőrök lehetünk

Egy ország versenyképességét  az energiabiztonság, a vállalkozóbarát adórendszer és a gazdaságfejlesztési források hatékony szétosztása határozzák meg – kezdte előadását a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Nagy szerint az energiabiztonság kérdését az orosz-ukrán háború, az Egyesült Államok venezuelai és közel-keleti beavatkozása is felértékeli. „A lokális háborúk mögött felseljik az energiabiztosnág kérdésköre” – fogalmazott. Ez Magyarország esetében az olcsó gázt és üzemanyagot, illetve a saját villamosenergia-termelést jelenti.

2021 óta Magyarország energiatermelése 8,5 százalékkal emelkedett, miközben a fogyasztás 9,6 százalékkal csökkent, elsősorban a hatékonyabb energiafelhasználás miatt. Az ország nettó energiaigénye így 16 százalékkal mérséklődött. „Ezt hívjuk alkalmazkodásnak, ezen végigmentünk.” 

Nagy szerint egy orosz olajra támaszkodó gazdaság versenyképesebb lehet. Az orosz gáz aránya ma 75 százalék a teljes energiamixen belül, a nyersolaj esetében pedig 93 százalékos a mérték. Az Oroszországból származó energiahordozók a jövőben is meghatározóak lehetnek.

Paks II és napelemek

A villamosenergia tekintetében Paksot és a napelemkapacitásokat emelte ki a miniszter. Magyarország napelemes áramtermelő kapacitása mára elérte a 8400 megawattot, ami a legnagyobb növekedés az Európai Unióban. A teljes villamosenergia-termelés 24 százaléka már a napelemek teljesítményének köszönhető. A napelemek mögött lévő tárolókapacitások arányát viszont fejleszteni kell, jelenleg az Európai Unió átlaga alatt vagyunk, 3 százalékkal. Nagy szerint a most elinduló programokkal 2028-ra ezt az arányt 25 százalékra lehet felvinni.

Majd kiemelte a Paks II beruházást, ami február 6-án hivatalosan is épülő szakaszba lépett. Paks I és Paks II összesen 6 blokkja 4400 megawatt teljesíményre lesz képes. „2030-ra nem földtől elrugaszkodott cél, hogy nettó villamosenergia-exportőr legyen Magyarország.”

Az adórendszerrel kapcsolatban Nagy kiemelte a 9 százalékos társasági adót, ami a legalacsonyabb az Európai Unióban. A legversenyképesebb adónemek sorában megemlítette még a magánszemélyeket terhelő és a határon átnyúló adókat. Ez a három adónem az Európai Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint is a Top 3 környékén vagy a dobogón van a versenyképesség szempontjából.

„A szociális hozzájárulási adó 13 százalékos mértékét még nem tudtuk csökkenteni, de erről a célről nem mondott le a kormány” – tett egy ígéretet is Nagy Márton.

Majd arról beszélt a miniszter, hogy a kormány idén a GDP 6 százalékának megfelelő összeget, 6170 milliárd forintot fordít a gazdaság fejlesztésére. Ez megegyezik a 2025-ös szinttel. Ebből a keretből 178 milliárd forintot az energetika, 654 milliárdot az agrárium szív fel. 2800 milliárd forint a közlekedésre, 2540 milliárd pedig a vállalkozásfejlesztésre megy el. A kormány a legtöbb forrást ez utóbbi területen a Demján Sándor Programra költi. 

A 150 új gyár program leginkább Kelet-Magyarországra (Debrecen, Nyíregyháza és Szeged környékére) összepontosít, de „felkészül Nyugat-Magyarország”. Pécset külön is megemlítette a miniszter.

Nagy arról is beszélt, hogy a hazai tulajdon dominanciáját meg kell őrizni a stratégiai ágazatokban. A bankszektort és az energiapiacot pozitív példaként említette.

Varga Mihály: Nem tudni, meddig nőhetnek az energiaárak az iráni helyzet miatt

A jegybank új vezetése a stabiliitást helyezte a fókszuba – kezdte előadását a Magyar Nemzet Bank elnöke. „Egy évvel ezelőtt épp itt beszéltem az óvatos és türelmes monetáris politikáról, aminek fontosságát az elmúlt egy hét eseményei is alátámasztják” – mondta Varga Mihály.

„Mozgalmas, turbulens és nehéz időket élünk, ezért van szükség a stabilitásra” – folytatta. Varga kiemelte a legnagyobb globális kockázatok közül az orosz-ukrán háborút, az Egyesült Államok mozgásterének folyamatos növelését, Kína nagyhatalmi szereplővé válását, valamint az Európai Unió versenyképességi kihívásait.

Varga természetesen a közel-keleti háborúra is kitért. „Az iráni helyzet kockázatait sem érdemes alulbecsülni” – mondta. A konfliktus kirobbanását követő két napban az olaj világpiaci ára 15, a földgázé 75 százalékkal ugrott meg. „Nem lehet tudni, hogy az energiaár-emelkedés meddig tart. Jó hír viszont, hogy a nemzetközi pénzpiacok, a tőzsdeindexek ellenállónak bizonyultak.”

Varga globális kockázatként emelte ki még a hosszú lejáratú állampapírok hozamemelkedését. Az Egyesült Államokban a GDP 126 százaléka az államadósság szintje, a fejlett gazdaságokban pedig átlagosan 110 százalék. A fejlődő országoknál 70 százalékról lehet beszélni, „ehhez viszonyítva a magyar adósság nem kiemelkedően magas”.

Az viszont látszik, hogy a befektetők egyre nagyobb hozamot várnak el az államadósságok finanszírozásáért cserébe. Varga szerint nem valószínű, hogy a 2020 előtti alacsony kamatkörnyezet visszatérhet. Emellett az államok növekvő kamatkiadásaira és a költségvetések szűkülő mozgásterére számít.

A forint fontos maradhat

A magyar gazdasággal kapcsolatban elmondta, hogy 2021 óta 1,7 százalékkal emelkedett a hazai GDP (miközben az elmúlt három évben stagnált – a szerk.). A folyó fizetési mérleg számottevő többlettel rendelkezik, a munkaerőpiac stabil, a legnagyobb tartalék a 30 év alatti és a 60 év feletti korosztályokban található. 

A jegybank legfontosabb mandátumának Varga az árstabilitás fenntartását nevezte. „Eredményesen sikerült csökkenteni az inflációt. Egy éve a magyar fogyasztóiár-index még a legmagasabb volt az Európai Unióban, ma már a 12-13. helyen áll. Az elmúlt hónapokban pedig a jegybanki célra került.”

A devizapiaci stabilitás kulcsfontosságú a infláció kordában tartása céljából. Az árfolyam és az árak közötti összefüggés megerősödött az elmúlt években Magyarországon. Az idei év eleji átárazások rendkívül kedvezően alakultak Magyarországon (2019 óta nem volt ilyen alacsony), amiben a forint erősödésének szerepe is kiemelhető – folytatta Varga.

Az importárak 7,8 , az ipari termelői árak pedig 2,8 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel ezelőttihez képest. A jegybank elnöke szerint a benzinárak csökkenéséből 30 forintot a stabilabb, erősebb hazai devizaárfolyam magyaráz.

A forintbefektetések hozama tavaly érdemben meghaladata a hasonló devizabefektetésekét. A Budapesti Értéktőzsde indexe 40 százalékkal emelkedett az elmúlt évben, amivel régiós listavezető volt. Az iráni konfliktus miatt most van egy korrekció, de Varga reméli, hogy ez nem lesz tartós.

A jegybankelnök végül megemlítette a historikusan magas szinten álló jegybanki deviza- és aranytartalékot. Valamint kitért arra, hogy már a vállalati hitelpiac is megmozdult, hiszen tavaly 7,5 százalékkal bővült. Eközben a háztartásihitel-állomány 14,7 százalékkal bővült az elmúlt évben, jelentős részben az Otthon Start hitelnek köszönhetően.

Orbán Viktor: Köszönjük, hogy jól tűrték, hogy fát vágjak a hátukon

Orbán Viktor miniszterelnök először Nagy Elek előadására reagált. „Úgy látom, hogy egy aspiráció a kamara részéről, hogy olyan feladatokat vegyen át az államigazgatástól, amelyekről azt hiszi, hogy jobban meg tudja oldani, mint a bürokrácia” – fogalmazott. Ezt az egyensúlyozást, a feladatkörök elosztását egy folyamatos munkaként, „bokszmeccsként” írta le. „Ne adják fel ezt az ambíciót, jelöljék meg azokat a feladatokat, amelyekről hiszik, hogy jobban tudják elvégezni, és tartsanak minket nyomás alatt” – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor készen áll arra, hogy feladatokat adjon át a kamarának.

Majd a többi előadásra is reflektált, amelyek szerinte egy békegazdaság kereteit festették le. „De ki mondta, hogy békegazdaság lesz? Európa a háború szélén egyensúlyoz. Nyugat-Európában a hadigazdaság valószínűsége kétszerese a békegazdaságénak” – fogalmazott Orbán Viktor. Majd megismételte, hogy az Európai Unióban folyamatosan haditanácsüléseken vesz részt és nincs igazi perspektívája a gazdasági fejlődésnek.

„Az elmúlt négy évben Európa egy háború által blokkolt gazdasági környezetben dolgozott” – tette hozzá a kormányfő. Ezt számokkal is alátámasztotta: 2023-ban 0,6 százalékkal bővült az uniós gazdaság, azóta pedig 1 százalék körüli növekedésre képes. Németország ez idő alatt 1 százalékos recesszióba is került és óriási bravúr, hogy ezt mára sikerült stagnálássá változtatnia.

Az Egyesült Államok gazdasága eközben 2-3, Kínáé 4-5 százalékkal bővül. „A gúnyos megjegyzések ellenére az amerikai elnök napról napra hajtja végre azt a gazdasági tervet, amellyel az amerikai gazdaság az európai fölé magasodik.”

Orbán elmondta, hogy az Európai Unióban 1 millió ipari munkahely szűnt meg az elmúlt években. Egész ágazatok vannak a felszámolás állapotában. „Alumíniumipar nincs, a vegyipar pedig olyan állapotban van, hogy kérdéses, meg tud-e maradni.” Az európai ipari teljesítménye 4 százalékkal esett vissza a háború kirobbanása óta. 

Orbán Viktor ezt követően az Európai Unió döntését kritizálta az orosz energiahordozókról való leválás kapcsán. Európának most 3-4-szer magasabb energiaárat kell fizetnie, mint az amerikaiaknak vagy a kínaiaknak. 

A kormányfő szerint Európában fel sem merülnek azok az intézkedések (adókedvezmények, a fix 3 százalékos hitelek), amelyek Magyarországon történtek az elmúlt években. Inkább a befagyasztott jövedelmek és nyugdíjak, a megszorító csomagok a jellemzőek. Kiemelte negatív példaként Csehországot, Ausztriát, Belgiumot, Finnországot, Lengyelországot, a balti államokat és Romániát.

„Mi az ellenkezőjét csináljuk. Ne vegyék természetesnek, ami Magyarországon történik. Ki fogunk maradni a háborúból és annak finanszírozásából is. Egyetlen forintot sem fogunk elküldeni Ukrajnába. Ebben a munkában a szlovákok és a csehek jó segéderőnek számítanak, de fő erőként aligha számíthatunk rájuk.”

Az Európai Unió Ukrajnának eddig már 200 milliárd eurót küldött el, most pedig egy újabb 90 milliárd eurós összegről van szó. Emellett az asztalon hever további egy 800 és 700 milliárd dolláros tétel is.

Egy gyenge lábakon álló országban egy bátor kormány sem tudná végrehajtani azt a bravúrt, hogy nemet tudjon mondani a nagy európai uniós államoknak a háborúval kapcsolatban. „Ez csak azért sikerülhet, mert a magyar gazdaság erős fundamentumokon áll” – tette hozzá Orbán Viktor.

Majd kiemelte, hogy a vállalatok segítettek fenntartani a teljes foglalkoztatottságot, partnerek voltak a munkahelyvédelmi programok végrehajtásában és megemlítette a minimálbér- és garantáltbérminimum-emeléseket is. Az adórendszer megvédését is fontosnak tartotta, Orbán az egykulcsos adót a magyar gazdaság szíve középének nevezte.

Azt is kiemelte, hogy a cégek „jól tűrték, hogy fát vágjak a hátukon”. Orbán ezzel a különadók rendszerére utalt, amit a vállalatvezetők érthetően méltánytalannak tartanak, de a kormány a méltányos teherviselés részeként tekint rájuk. 

2010 óta a különadók révén 15 ezer milliárd forintot vont el a kormány a cégek profitjából. 2026-ban pedig el fognak vonni további nagyjából 2 ezer milliárd forintot. „Értem a cégek érvelését ez ellen, de a különadók nélkül nem tudjuk fenntartani a közbizalmat, a társadalmi nyugalmat és a gazdasági fejlődést.” A kormány majd szeretné a különadókat csökkenteni, de ez nagyon nehezen lehetséges a mostani európai gazdasági környezetben. 

Orbán Viktor Varga Mihály jegybankelnök előadására, a historikusan magas aranytartalékokra is reflektált. „A protestáns etika érkezett meg a jegybankhoz az unortodox gazdaságpolitika helyett” – fogalmazott. 

Olajstop a Barátság kőolajvezetéken

„Győzni fogunk és erőből fogunk győzni. Le fogjuk őket verni, semmilyen paktum nem lesz” – ezt mondta Orbán Viktor a Barátság kőolajvezetéken leálló olajszállításokkal kapcsolatban. Orbán hozzátette, hogy politikai és pénzügyi eszközökkel rá fogják venni Ukrajnát arra, hogy feltétel nélkül és lehetőleg minél hamarabb nyissák meg ismét a vezetéket. „Ki fogjuk ezt kényszeríteni, még mielőtt kifogynánk a tartalékainkból” – tette hozzá.

Előadása végén Orbán Viktor három fő feladatot jelölt meg a következő évekre vonatkozóan. A háborúból való kimaradást, az energiaellátás kérdését és Ukrajna európai uniós csatlakozásának megakadályozását. Ez utóbbinak a céldátumát a kormányfő szerint Brüsszelben 2027 végére tették.

A következő hosszútávú, 2028 és 2034 közötti európai uniós költségvetési keretjavaslat szerint 360 milliárd euró menne Ukrajnába. Orbán szerint ennek a legnagyobb vesztesei az agrárium és – a kohéziós alap forrásainak megcsapolása miatt – a hátrányosabb helyzetű régiók lennének (mindkét soron 20-20 százalékos támogatáscsökkentésről beszélt a kormányfő). Majd megjegyezte, hogy a költségvetés elfogadásához egyhangúság szükséges, a kormány pedig harcolni fog a javaslat megváltoztatása érdekében.

„Ne engedjük, hogy belesodorjanak minket a háborúba és hogy annak árát adóemelésekkel fizettessék meg. Ne engedjük be Ukrajnát az Európai Unióba, akadályozzunk meg minden olyan pénzügyi transzfert, ami a gyerekeink, unokáink jövőjét is befolyásolja. Emellett tartsuk fenn az olcsó orosz energiát” – sorolta Orbán. A miniszterelnök szerint, ha ezek mind teljesülnek, akkor jöhetnek az olyan, békegazdaságra jellemző előadások, mint amilyeneket a Gazdasági Évnyitó során hallhatott a közönség.

Az esemény végén a kormány egy újabb, még szorosabb együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.