2025 tavaszán fordulat állt be a jóval 400 forintnál drágább euró időszakában, és új trend indult el, amikor március elején hivatalba lépett az MNB elnökeként.

Az elmúlt években összegyűjtött rengeteg műkincsnek közgyűjteményben a helye az MNB jelenlegi elnöke szerint.

Bár novemberben az infláció 3,8 százalékra, a jegybank toleranciasávjába csökkent, a Magyar Nemzeti Bank az év utolsó kamatdöntő ülésén sem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó ráta szintjén.

Várhatóan nem születik meglepetés, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi ülésén is változatlan szinten tartja az alapkamatot.

Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.

Szerinte a magyar tőkepiac immár egy folyamatosan változó világgazdasági környezethez is képes volt hatékonyan alkalmazkodni.

Nosztalgikus hangulatban szólaltatta meg a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) csengőjét Csányi Sándor, az OTP elnöke szerda reggel. A BÉT vezérigazgatójával visszaemlékeztek az 1990-es évekre, Varga Mihály pedig arról beszélt, hogy a BÉT dobogós helyet foglal el a világ tőzsdéi között.

Az alapkamat maradt, egyhangú döntést hozott a monetáris tanács. A nemzetközi helyzet bizonytalan, a magyar gazdaságban is vannak problémák, de a forint legalább erős. Euró pedig egyhamar nem lesz. 

Októberben is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. A jegybank monetáris tanácsa ismét óvatos maradt, tavaly szeptember óta nem nyúlt az irányadó rátához. 

Bár az nem lehet kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem nyúl a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz, érdekes lesz, reagál-e az elnök e fórumon is a kormány felől érkező kamatcsökkentési nyomásra.

Az euró bevezetése előtt még lenne egy kis dolga a kormánynak. Az alapítványoknál leginkább kármentés zajlik, hangzott el többek között a jegybankelnök meghallgatásán.

Megjelent a kamatdöntési jegyzőkönyv.

A miniszter szerint felér egy hazaárulással, amit az EU csinál. 

Az alapkamatot 6,5 százalékon hagyó monetáris tanácsi döntés után tartott elnöki sajtótájékoztató alatt a hazai fizetőeszköz viszonylag jelentősebbet drágult az euróval és a dollárral szemben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktív szerepet kíván játszani.

A jövő héten jelenik meg az államháztartás július végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató, kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, valamint több adatot is közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 

Az inflációs cél csak 2027-ben érhető el, a jegybank az idén már csupán 0,8 százalékos növekedéssel kalkulál, nagyon nagy geopolitikai kockázatok vannak – mondta Varga Mihály. 

Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 

A jegybankelnök úgy látja: szükséges a kínai támaszték.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a beruházási hitelezés élénkítése a következő fontos feladat, ami – tegyük hozzá – a kormány növekedési céljainak megvalósulásához járulhat hozzá.

Kemény intézkedések jönnek.

Hatalmas összeget spórol meg a Magyar Nemzeti Bank.

A Monetáris Tanács májusi kamatdöntő ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot, a döntés megfelelt a várakozásoknak és az elemzői konszenzusnak is. A hazai alapkamat immár nyolc hónapja változatlan.

Aggasztóak az inflációs kilátások, a növekedés szintén gyengén alakult, a jegybank azonban óvatos és türelmes, ezért nem változtatott az alapkamaton. Lehet, hogy az idén már nem is lesz kamatcsökkentés.

Májusban is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. Utoljára szeptemberben volt kamatcsökkentés, lazítás leghamarabb a második félévben lehet a szakértők szerint. 

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig számos újabb statisztikát közöl, közöttük a szálláshelyek forgalmát, az ipari termelői árakat és a külkereskedelmi forgalom adatait.

Varga Mihály szerint óvatosságra és stabilitásra van szükség.

Törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét.

Kurali Zoltánnak, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatójának kedd reggel lesz a bizottsági meghallgatása az Országgyűlésben. A miniszterelnök javaslatára ugyanis az MNB új alelnöke lehet. 

Az új megállapodás öt intézkedéssel erősíti a tájékoztatást és csökkenti egyes lakossági pénzügyi szolgáltatások díját.

Az MNB-alapítványok botránya, amely során mintegy 500 milliárd forint közpénz szívódott fel a gyanú szerint, a Klasszis Média Ez Viszont Privát című műsorában is részletesen szóba került.

A jegybank a széles körű tőkepiaci és kockázatkezelési tapasztalatokkal rendelkező Tóth Tibort jelöli a BÉT élére. 

Továbbra is türelmes és óvatos megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség az árstabilitás eléréséhez a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint. A plénum kamattartó döntésének hátterét és fő üzenetét immár az új jegybankelnök, Varga Mihály tolmácsolta kedden. Emellett a héten publikálandó Inflációs Jelentés fő számait is megismerhettük: a pénzromlás üteme a vártnál magasabb, a gazdasági növekedésé a vártnál alacsonyabb lesz.

Kamatdöntő ülést tartott a jegybank Monetáris Tanácsa, az új MNB-elnök most először vezette ezt a tanácskozást.

Milyen lehetőségek állnak az új vezetésű jegybank előtt a monetáris politikát tekintve? Várható-e kamatvágás? Ha igen, akkor mikor, ha nem, akkor miért nem? Hová fajulhat a Magyar Nemzeti Bank alapítványa körüli, százmilliárdokra rúgó pénzügyi botrány? Kollégánk, Dobos Zoltán a Trend FM Reggeli Monitor című műsorának vendégeként emellett arról is beszélt, mi a szerepe az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulásnak, illetve a településeknek a Versenyképes Járások Program keretében keletkező befizetési kötelezettségeinek, és mi állhat az önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetésének ötlete mögött.

A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.

Varga Mihály azt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szombati gazdasági évnyitóján, hogy ha az infláció tartósan visszatér, az rontja a fizetések vásárlóértékét és a költségvetés egyenlegét, rombolja a bizalmat, visszaveti a gazdasági növekedést és drágítja az államadósság-finanszírozás költségét

Megtorpan a növekedés, mit tehet ilyenkor a monetáris politika? Hogy jön ki majd egymással Nagy Márton és az új jegybankelnök Varga Mihály? Mit jelenthet be Magyar Péter március 15-én? Erről, valamint a Trump-kormány és a Tisza Párt kapcsolatáról is vitatkoztak a Klasszis Média műsorában, az e heti Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő és újságíróink: Bózsó Péter és  Dobos Zoltán.

Varga Mihály esküt tett a Sándor-palotában.

A januári inflációs adat még a leginkább pesszimista forgatókönyvnél is rosszabb lett, bár globálisan megálltak a dezinflációs folyamatok. A jegybank utóbbi újraindítása mellett elkötelezett. Szélesebbek lettek a gazdasági növekedés alapjai, de az inflációs félelmek még mindig velünk vannak. Továbbra is indokolt a monetáris szigor.

Persze ennek az ellenkezője lett volna furcsa. Varga Mihálynak ugyanis azért kell(ett) távoznia, mert a jegybanktörvény értelmében az MNB elnöke nem lehet egyetlen pártnak sem a tagja.

Új tagot választott a Ház a Monetáris Tanácsba, és az MNB felügyelőbizottsága is megújul.

Kamattartást várnak a szakértők a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülésén. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, Donald Trump protekcionista intézkedéseinek zömét pedig várhatóan februárban fogja bejelenteni. A forint gyengélkedése sem támogatja a monetáris lazítást.

A jelenlegi jegybankelnök regnálása idején az MNB monetáris tanácsába került személyek az utódja, Varga Mihály munkába állása után még másfél hónapig többségben maradnak.

Úgy tűnik, szabad elvonulást engedélyezett Matolcsy Györgynek Orbán Viktor, cserébe a távozó jegybankelnök is szépeket mond róla búcsúzóul. De mi van, ha esetleg mégis megkapargatják kicsit az ügyeit, például a a Kúria és az Alkotmánybíróság döntése szerint „közpénz-jellegüket el nem vesztett” milliárdokat kezdik keresni?

A Tisza vezetését mérik a kutatások, Magyar Péternek pedig nagy nevek kellenének. Ki léphet elő a függöny mögül az oligarchák és talán a fideszesek közül? Lázár János mindenesetre érdekesen mozgolódik, Matolcsy Györggyel pedig alkut köthetett Orbán Viktor. Mi lesz a forintárfolyammal és mit kapunk Amerikából Donald Trumptól. Elhozhatják a nagy fellendülést az akkumulátorgyárak? Finom-e a dubaji csoki? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 32. adásában, amelyben Csabai Károly, Király Béla és Litván Dániel beszélgettek.

A Gránit Alapkezelő, a Makronóm Intézet, az Erste, a CIB Bank és az MBH Elemzési Centrum szakértői szerint szinte biztosan változatlan marad decemberben is a jegybanki alapkamat, ám az Inflációs jelentés tartogathat kellemetlen meglepetéseket.