A közel-keleti háború ellenére a jegybank kitart az augusztusi kamatvágás mellett.

Ahogy azt Varga Mihály jegybankelnök az előző, június 23-i kamatdöntő ülésen is jelezte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa júliusban is 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.

Először Varga Mihályék döntenek, utána jönnek a fontos számok.

A tőzsdére vinnék a magyarok pénzét.

Ha a napokban megnyílna a Hormuzi-szoros (amire a friss fejlemények tükrében vajmi kevés esély van), akkor is csak jövő márciusban térhetne vissza a forgalom a február 28-án kitört iráni-izraeli-amerikai háború előtti szinthez – erről ír a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi gazdasági előrejelzésében. A világ nagy erőközpontjai lassuló GDP-növekedéssel és emelkedő inflációval számolhatnak, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon optimistának tűnik a globális trendekhez képest. Nagy kérdés, hogy a kiújult közel-keleti konfliktus befolyásolja-e a június végén Varga Mihály által meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklust”.

Erősödött a forint csütörtökön reggel a főbb devizákkal szemben a szerda esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Újabb Magyar Közlöny jelent meg, ebből derültek ki a részletek. 

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.

Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Nem változott a forint árfolyama a péntek esti jegyzéshez képest a főbb devizákkal szemben a reggeli órákban. A magyar fizetőeszköz „várja”, hogy kedden csökken

Magyar Péter június elsején bejelentette, hogy akár az alaptörvény módosításával, de el fogja mozdítani hivatalából Sulyok Tamást. De mennyire védhető az államfő elleni támadássorozat, és mit szól majd ehhez a Nyugat, amely eddig a tenyerén hordozza az új magyar kormányfőt? Továbbá: mit keresett Magyar Péter egy berlini rendőrmotor nyergében? Felpörög-e végre a GDP, lesznek-e megszorítások, és kell-e nekünk valójában védett benzinár? És miközben itthon Szoboszlai Dominik hétmilliós táskát villantott, a tengerentúlon kezdődik a foci-vb – ezúttal is a magyar válogatott nélkül.

A magyar GDP növekedése 2026-ban várhatóan 1,6 százalék, 2027-ben pedig 2 százalék lesz – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében.

Több fontos információt is megosztottak egymással a felek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 51. küldöttgyűlését szerdán rendezték meg a Novotel Budapest City hotelben. Az MKIK elnöke, Nagy Elek mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Varga Mihály is beszédet mondott, majd egy emlékérmét is átadott, amit a jegybank a kamara alapításának 175. évfordulója alkalmából bocsátott ki.

Ha úgy alakul, vághatnak a kamaton.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot a május 26-i ülésén. A döntést követően Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatón ismertette a kamattartás hátterét és kitért arra is, hogy volt olyan tanácstag, aki már a monetáris lazítás mellett döntött volna.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának május 26-i ülése után is 6,25 százalékon maradt az alapkamat.

Eredményesen működött az utóbbi több mint egy évben az alapfeladatai ellátására összpontosító Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mondta Varga Mihály jegybankelnök a Kell még mondanom valamit, Ildikó? podcast csütörtöki adásában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) konstruktív partner lesz.

A héten már leendő miniszterelnökként tárgyalt Magyar Péter az EU fővárosában az uniós vezetőkkel. A Tisza Párt elnöke optimista: szerinte május végéig megszülethet a megállapodás a befagyasztott uniós pénzek felszabadításáról. Az egyik nagy kérdés, hogy ehhez pontosan milyen feltételeket kell teljesítenie. Mindeközben eldőlt, hogy Orbán Viktor 36 év után távozik a magyar Országgyűlésből – korszakváltó időket élünk.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját. Emellett szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök.

Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.

Magyar Péter a választási győzelem másnapján, hétfő délután válaszolt a hazai és a külföldi sajtó kérdéseire.

Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely márciusi kamatdöntő ülésén szinten tartotta a 6,25 százalékon álló alapkamatot.

Abban nagy egyetértés van az elemzők körében, hogy a Magyar Nemzeti Bank az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság és a megnövekvő inflációs kockázatok miatt a március 24-i kamatdöntő ülésén változatlan szinten, 6,25 százalékon hagyja az alapkamatot. A nagy kérdés, hogy milyen irányba változik, vagy változik-e egyáltalán a jegybank kommunikációja a Monetáris Tanács döntését követő sajtótájékoztatón – mondta el a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója.

Ez is elhangzott a 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 93. adásában, ahol a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász mellett Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács 2013-2025 közötti tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke volt élő műsorunk másik vendége. Az adást most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

A Puskás Arénában rendezték meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2026-os Gazdasági Évnyitóját. Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Nem hozta meg a várva várt áttörést a hazai gazdaságban 2025 utolsó negyedéve sem. Mind negyedéves, mind éves összevetésben az uniós átlag alatt teljesítettünk, és még V4-es társaink közül is mi voltunk a leggyengébbek. Fordulatot talán a hazai jegybank kamatvágási lépései hozhatnak.

A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.

Csaknem másfél év után újra csökkenhet az alapkamat. 

A vártnál is kedvezőbben alakult az infláció januárban Magyarországon. A KSH 2,1 százalékos éves áremelkedési ütemet mért a decemberi 3,3 százalék után. Az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a február 24-i kamatdöntő ülésén csökkenti a 6,5 százalékon álló irányadó rátát. Kamatvágásra 2024 szeptembere óta nem volt példa.

Így ég el a magyar közpénz a korábbi stratégiának hála. Itt az olvadás.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó rátán az év első kamatdöntő ülésén.

Varga Mihály jegybankelnök évindító sajtótájékoztatóján beszélt minderről hangsúlyozva a további pénzügyi stabilitás fontosságát is.

2025 tavaszán fordulat állt be a jóval 400 forintnál drágább euró időszakában, és új trend indult el, amikor március elején hivatalba lépett az MNB elnökeként Varga Mihály – hívja fel a figyelmet a laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak írt cikkében állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

Az elmúlt években összegyűjtött rengeteg műkincsnek közgyűjteményben a helye az MNB jelenlegi elnöke szerint.

Bár novemberben az infláció 3,8 százalékra, a jegybank toleranciasávjába csökkent, a Magyar Nemzeti Bank az év utolsó kamatdöntő ülésén sem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó ráta szintjén.

Várhatóan nem születik meglepetés, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi ülésén is változatlan szinten tartja az alapkamatot.

Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.

Szerinte a magyar tőkepiac immár egy folyamatosan változó világgazdasági környezethez is képes volt hatékonyan alkalmazkodni.

Nosztalgikus hangulatban szólaltatta meg a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) csengőjét Csányi Sándor, az OTP elnöke szerda reggel. A BÉT vezérigazgatójával visszaemlékeztek az 1990-es évekre, Varga Mihály pedig arról beszélt, hogy a BÉT dobogós helyet foglal el a világ tőzsdéi között.

Az alapkamat maradt, egyhangú döntést hozott a monetáris tanács. A nemzetközi helyzet bizonytalan, a magyar gazdaságban is vannak problémák, de a forint legalább erős. Euró pedig egyhamar nem lesz. 

Októberben is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. A jegybank monetáris tanácsa ismét óvatos maradt, tavaly szeptember óta nem nyúlt az irányadó rátához. 

Bár az nem lehet kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem nyúl a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz, érdekes lesz, reagál-e az elnök e fórumon is a kormány felől érkező kamatcsökkentési nyomásra.

Az euró bevezetése előtt még lenne egy kis dolga a kormánynak. Az alapítványoknál leginkább kármentés zajlik, hangzott el többek között a jegybankelnök meghallgatásán.

Megjelent a kamatdöntési jegyzőkönyv.

A miniszter szerint felér egy hazaárulással, amit az EU csinál.