Megemlítették a korábbi székházfelújítással kapcsolatos feljelentést is.

A közel-keleti konfliktus, az energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet nem tette lehetővé az alapkamat októberi csökkentését. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szigorú hangvételű üzenetet küldött a piacnak, és elmondta, miért van nagy különbség a jegybank és a kormány fiskális pályájának hiányszámai között.

Változatlan szinten tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Az energiaválság, az emelkedő hozamkörnyezet és a büdzsé konszolidációja is gátolja a jegybanki kamatvágást.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Országgyűlésnek számolt be a jegybank 2025-ös évéről.

Az euró bevezetése Magyarország javára válhat, azonban a csatlakozás időpontjánál fontosabb, hogy a magyar gazdaság megfelelően felkészüljön a közös valuta átvételére – jelentette ki Varga Mihály a Fidesz-hez szorosan kötődő Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Polgári Gondola rendezvényén. A jegybankelnök hangsúlyozta: az euró nem csodaszer, így önmagában nem jelent megoldást a gazdasági kihívásokra, ezért a cél nem a gyors, hanem a sikeres euróövezeti csatlakozás.

Egyhangúlag szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai szeptemberi 22-i ülésükön az alapkamat 5,50 százalékon tartásáról, más javaslat nem volt – derül ki az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.

A kormány átalakítaná, megerősítené a jegybank tulajdonosi ellenőrzését, a felügyelőbizottság működését, ezért törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a jegybanktörvény módosítására kedden.

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ám 25 év után csökkentette a középtávú inflációs célt, illetve évi tizenkettőről évi nyolcra csökkentette a kamatdöntő ülések számát.

A várakozásoknak megfelelően 5,50 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Ha már arra járt, ivott egy Guinnesst. 

Változatlan kamatszintre számítanak az elemzők a jegybank Monetáris Tanácsának keddi ülése után. A nagy kérdés inkább az, Varga Mihályék változtatnak-e a középtávú inflációs cél jelenlegi, 3 százalékos szintjén?

30 ezer oldalnyi, az előző jegybanki vezetést érintő dokumentumot adott át a Magyar Nemzeti Bank vezetése az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottságnak. Varga Mihály azt mondta, elkötelezettek a törvényes és átlátható működés mellett.

Kicsivel megint keményebben fogják majd a bankokat?

A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.

Egy járaton kapták őket lencsevégre, még az ülésük is közel volt egymáshoz.

Rekordszinten a magyar aranytartalék, mit lép ezután az MNB?

Újabb súlyos ügyek miatt fordult a hatóságokhoz a Magyar Nemzeti Bank új vezetése. A jegybank öt ingatlannal kapcsolatban tett feljelentést, miután az átvilágítás jelentős túlárazásokat tárt fel, az értékbecslések pedig arra utalnak, hogy az ingatlanok jóval kevesebbet érhetnek a könyvekben szereplő összegnél. Az MNB szerint mindez vagyoni hátrányt okozhatott a jegybanknak.

Követelésekkel, hitelinformációkkal és ügyfélpanaszokkal kapcsolatos adatokat is átadott a jegybank az Országgyűlés vizsgálóbizottságának. Varga Mihály hangsúlyozta: törvénytelenség gyanúja esetén az MNB megteszi a szükséges feljelentéseket.

A Varga Mihály vezette központi bank tegnapi kamatmeghatározó ülése után került sor a lépésre, a hivatalos közzétételi helyen.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa végigvitte, amit a júniusi kamatdöntő ülést követően Varga Mihály jegybankelnök bejelentett. A „mini” kamatcsökkentési ciklus keretében a nyár folyamán háromszor mérsékelte az alapkamatot, augusztus 25-én is 25 bázisponttal, 5,5 százalékra. Varga Mihály a Monetáris Tanács sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy amennyiben a kormány komolyan gondolja az euró bevezetését, akkor az MNB-nek is vannak ezzel kapcsolatban feladatai. Az egyik ilyen a jelenlegi 3 százalékos inflációs cél felülvizsgálata, amihez már hozzá is láttak a Szabadság téren.

Lezárult a Varga Mihály jegybankelnök által júniusban meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa augusztus 25-i ülésén sorozatban harmadszor is 25 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot, 5,5 százalékra. Az irányadó ráta legutóbb 4 éve és 3 hónapja, 2022. május 31-én volt ennél alacsonyabb, 5,4 százalékos szinten.

Vagyis mernek-e a még június végén előrejelzett 25 bázispontnál nagyobbat vágni a Monetáris Tanács keddi ülésén a most még 5,75 százalékpontos jegybanki alapkamaton? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában. Melynek második részében az e héten esedékes pótköltségvetés, valamint az októberre várható 2027-es büdzsétervezet is terítékre került.

A nyár elején meghirdetett „mini” kamatcsökkentési ciklus részeként kedden még várhatóan kamatot vág a Magyar Nemzeti Bank. Ebben egységesek az elemzők, de az nagy kérdés, hogy mi lesz szeptembertől. Miként az is, hogy a Szabadság téren felülvizsgálják-e a középtávú inflációs célt.

Szeptember 10-én Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter előadásával veszi kezdetét a 64. Közgazdász-vándorgyűlés Egerben. A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájára mintegy 700 közgazdászt vár az ország minden pontjáról és a határainkon túlról is a szervező Magyar Közgazdasági Társaság.

Varga Mihály két fő okkal indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának júliusi, 25 bázispontos kamatcsökkentését, amivel az irányadó ráta több mint 4 éves mélypontra, 5,75 százalékra süllyedt. A döntés egyhangú volt, a közel-keleti háború kiéleződése ellenére sem volt olyan tanácstag, aki kamattartásra szavazott volna.

Ahogy azt Varga Mihály jegybankelnök az előző, június 23-i kamatdöntő ülésen is jelezte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa júliusban is 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.

Először Varga Mihályék döntenek, utána jönnek a fontos számok.

A tőzsdére vinnék a magyarok pénzét.

Ha a napokban megnyílna a Hormuzi-szoros (amire a friss fejlemények tükrében vajmi kevés esély van), akkor is csak jövő márciusban térhetne vissza a forgalom a február 28-án kitört iráni-izraeli-amerikai háború előtti szinthez – erről ír a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi gazdasági előrejelzésében. A világ nagy erőközpontjai lassuló GDP-növekedéssel és emelkedő inflációval számolhatnak, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon optimistának tűnik a globális trendekhez képest. Nagy kérdés, hogy a kiújult közel-keleti konfliktus befolyásolja-e a június végén Varga Mihály által meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklust”.

Erősödött a forint csütörtökön reggel a főbb devizákkal szemben a szerda esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Újabb Magyar Közlöny jelent meg, ebből derültek ki a részletek. 

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.

Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.

Nem változott a forint árfolyama a péntek esti jegyzéshez képest a főbb devizákkal szemben a reggeli órákban. A magyar fizetőeszköz „várja”, hogy kedden csökken

Magyar Péter június elsején bejelentette, hogy akár az alaptörvény módosításával, de el fogja mozdítani hivatalából Sulyok Tamást. De mennyire védhető az államfő elleni támadássorozat, és mit szól majd ehhez a Nyugat, amely eddig a tenyerén hordozza az új magyar kormányfőt? Továbbá: mit keresett Magyar Péter egy berlini rendőrmotor nyergében? Felpörög-e végre a GDP, lesznek-e megszorítások, és kell-e nekünk valójában védett benzinár? És miközben itthon Szoboszlai Dominik hétmilliós táskát villantott, a tengerentúlon kezdődik a foci-vb – ezúttal is a magyar válogatott nélkül.

A magyar GDP növekedése 2026-ban várhatóan 1,6 százalék, 2027-ben pedig 2 százalék lesz – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében.

Több fontos információt is megosztottak egymással a felek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 51. küldöttgyűlését szerdán rendezték meg a Novotel Budapest City hotelben. Az MKIK elnöke, Nagy Elek mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Varga Mihály is beszédet mondott, majd egy emlékérmét is átadott, amit a jegybank a kamara alapításának 175. évfordulója alkalmából bocsátott ki.

Ha úgy alakul, vághatnak a kamaton.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot a május 26-i ülésén. A döntést követően Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatón ismertette a kamattartás hátterét és kitért arra is, hogy volt olyan tanácstag, aki már a monetáris lazítás mellett döntött volna.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának május 26-i ülése után is 6,25 százalékon maradt az alapkamat.

Eredményesen működött az utóbbi több mint egy évben az alapfeladatai ellátására összpontosító Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mondta Varga Mihály jegybankelnök a Kell még mondanom valamit, Ildikó? podcast csütörtöki adásában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) konstruktív partner lesz.

A héten már leendő miniszterelnökként tárgyalt Magyar Péter az EU fővárosában az uniós vezetőkkel. A Tisza Párt elnöke optimista: szerinte május végéig megszülethet a megállapodás a befagyasztott uniós pénzek felszabadításáról. Az egyik nagy kérdés, hogy ehhez pontosan milyen feltételeket kell teljesítenie. Mindeközben eldőlt, hogy Orbán Viktor 36 év után távozik a magyar Országgyűlésből – korszakváltó időket élünk.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját. Emellett szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök.

Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.