A forint örül.

Csaknem másfél év után újra csökkenhet az alapkamat. 

A vártnál is kedvezőbben alakult az infláció januárban Magyarországon. A KSH 2,1 százalékos éves áremelkedési ütemet mért a decemberi 3,3 százalék után. Az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a február 24-i kamatdöntő ülésén csökkenti a 6,5 százalékon álló irányadó rátát. Kamatvágásra 2024 szeptembere óta nem volt példa.

Így ég el a magyar közpénz a korábbi stratégiának hála. Itt az olvadás.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó rátán az év első kamatdöntő ülésén.

Varga Mihály jegybankelnök évindító sajtótájékoztatóján beszélt minderről hangsúlyozva a további pénzügyi stabilitás fontosságát is.

2025 tavaszán fordulat állt be a jóval 400 forintnál drágább euró időszakában, és új trend indult el, amikor március elején hivatalba lépett az MNB elnökeként Varga Mihály – hívja fel a figyelmet a laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak írt cikkében állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

Az elmúlt években összegyűjtött rengeteg műkincsnek közgyűjteményben a helye az MNB jelenlegi elnöke szerint.

Bár novemberben az infláció 3,8 százalékra, a jegybank toleranciasávjába csökkent, a Magyar Nemzeti Bank az év utolsó kamatdöntő ülésén sem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó ráta szintjén.

Várhatóan nem születik meglepetés, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi ülésén is változatlan szinten tartja az alapkamatot.

Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.

Szerinte a magyar tőkepiac immár egy folyamatosan változó világgazdasági környezethez is képes volt hatékonyan alkalmazkodni.

Nosztalgikus hangulatban szólaltatta meg a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) csengőjét Csányi Sándor, az OTP elnöke szerda reggel. A BÉT vezérigazgatójával visszaemlékeztek az 1990-es évekre, Varga Mihály pedig arról beszélt, hogy a BÉT dobogós helyet foglal el a világ tőzsdéi között.

Az alapkamat maradt, egyhangú döntést hozott a monetáris tanács. A nemzetközi helyzet bizonytalan, a magyar gazdaságban is vannak problémák, de a forint legalább erős. Euró pedig egyhamar nem lesz. 

Októberben is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. A jegybank monetáris tanácsa ismét óvatos maradt, tavaly szeptember óta nem nyúlt az irányadó rátához. 

Bár az nem lehet kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem nyúl a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz, érdekes lesz, reagál-e az elnök e fórumon is a kormány felől érkező kamatcsökkentési nyomásra.

Az euró bevezetése előtt még lenne egy kis dolga a kormánynak. Az alapítványoknál leginkább kármentés zajlik, hangzott el többek között a jegybankelnök meghallgatásán.

Megjelent a kamatdöntési jegyzőkönyv.

A miniszter szerint felér egy hazaárulással, amit az EU csinál. 

Az alapkamatot 6,5 százalékon hagyó monetáris tanácsi döntés után tartott elnöki sajtótájékoztató alatt a hazai fizetőeszköz viszonylag jelentősebbet drágult az euróval és a dollárral szemben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktív szerepet kíván játszani.

A jövő héten jelenik meg az államháztartás július végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató, kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, valamint több adatot is közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 

Az inflációs cél csak 2027-ben érhető el, a jegybank az idén már csupán 0,8 százalékos növekedéssel kalkulál, nagyon nagy geopolitikai kockázatok vannak – mondta Varga Mihály. 

Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 

A jegybankelnök úgy látja: szükséges a kínai támaszték.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a beruházási hitelezés élénkítése a következő fontos feladat, ami – tegyük hozzá – a kormány növekedési céljainak megvalósulásához járulhat hozzá.

Kemény intézkedések jönnek.

Hatalmas összeget spórol meg a Magyar Nemzeti Bank.

A Monetáris Tanács májusi kamatdöntő ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot, a döntés megfelelt a várakozásoknak és az elemzői konszenzusnak is. A hazai alapkamat immár nyolc hónapja változatlan.

Aggasztóak az inflációs kilátások, a növekedés szintén gyengén alakult, a jegybank azonban óvatos és türelmes, ezért nem változtatott az alapkamaton. Lehet, hogy az idén már nem is lesz kamatcsökkentés.

Májusban is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. Utoljára szeptemberben volt kamatcsökkentés, lazítás leghamarabb a második félévben lehet a szakértők szerint. 

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig számos újabb statisztikát közöl, közöttük a szálláshelyek forgalmát, az ipari termelői árakat és a külkereskedelmi forgalom adatait.

Varga Mihály szerint óvatosságra és stabilitásra van szükség.

Törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét.

Kurali Zoltánnak, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatójának kedd reggel lesz a bizottsági meghallgatása az Országgyűlésben. A miniszterelnök javaslatára ugyanis az MNB új alelnöke lehet. 

Az új megállapodás öt intézkedéssel erősíti a tájékoztatást és csökkenti egyes lakossági pénzügyi szolgáltatások díját.

Az MNB-alapítványok botránya, amely során mintegy 500 milliárd forint közpénz szívódott fel a gyanú szerint, a Klasszis Média Ez Viszont Privát című műsorában is részletesen szóba került.

A jegybank a széles körű tőkepiaci és kockázatkezelési tapasztalatokkal rendelkező Tóth Tibort jelöli a BÉT élére. 

Továbbra is türelmes és óvatos megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség az árstabilitás eléréséhez a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint. A plénum kamattartó döntésének hátterét és fő üzenetét immár az új jegybankelnök, Varga Mihály tolmácsolta kedden. Emellett a héten publikálandó Inflációs Jelentés fő számait is megismerhettük: a pénzromlás üteme a vártnál magasabb, a gazdasági növekedésé a vártnál alacsonyabb lesz.

Kamatdöntő ülést tartott a jegybank Monetáris Tanácsa, az új MNB-elnök most először vezette ezt a tanácskozást.

Milyen lehetőségek állnak az új vezetésű jegybank előtt a monetáris politikát tekintve? Várható-e kamatvágás? Ha igen, akkor mikor, ha nem, akkor miért nem? Hová fajulhat a Magyar Nemzeti Bank alapítványa körüli, százmilliárdokra rúgó pénzügyi botrány? Kollégánk, Dobos Zoltán a Trend FM Reggeli Monitor című műsorának vendégeként emellett arról is beszélt, mi a szerepe az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulásnak, illetve a településeknek a Versenyképes Járások Program keretében keletkező befizetési kötelezettségeinek, és mi állhat az önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetésének ötlete mögött.

A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.

Varga Mihály azt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szombati gazdasági évnyitóján, hogy ha az infláció tartósan visszatér, az rontja a fizetések vásárlóértékét és a költségvetés egyenlegét, rombolja a bizalmat, visszaveti a gazdasági növekedést és drágítja az államadósság-finanszírozás költségét

Megtorpan a növekedés, mit tehet ilyenkor a monetáris politika? Hogy jön ki majd egymással Nagy Márton és az új jegybankelnök Varga Mihály? Mit jelenthet be Magyar Péter március 15-én? Erről, valamint a Trump-kormány és a Tisza Párt kapcsolatáról is vitatkoztak a Klasszis Média műsorában, az e heti Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő és újságíróink: Bózsó Péter és  Dobos Zoltán.

Varga Mihály esküt tett a Sándor-palotában.

A januári inflációs adat még a leginkább pesszimista forgatókönyvnél is rosszabb lett, bár globálisan megálltak a dezinflációs folyamatok. A jegybank utóbbi újraindítása mellett elkötelezett. Szélesebbek lettek a gazdasági növekedés alapjai, de az inflációs félelmek még mindig velünk vannak. Továbbra is indokolt a monetáris szigor.

Persze ennek az ellenkezője lett volna furcsa. Varga Mihálynak ugyanis azért kell(ett) távoznia, mert a jegybanktörvény értelmében az MNB elnöke nem lehet egyetlen pártnak sem a tagja.