A jegybankelnök úgy látja: szükséges a kínai támaszték.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a beruházási hitelezés élénkítése a következő fontos feladat, ami – tegyük hozzá – a kormány növekedési céljainak megvalósulásához járulhat hozzá.

Kemény intézkedések jönnek.

Hatalmas összeget spórol meg a Magyar Nemzeti Bank.

A Monetáris Tanács májusi kamatdöntő ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot, a döntés megfelelt a várakozásoknak és az elemzői konszenzusnak is. A hazai alapkamat immár nyolc hónapja változatlan.

Aggasztóak az inflációs kilátások, a növekedés szintén gyengén alakult, a jegybank azonban óvatos és türelmes, ezért nem változtatott az alapkamaton. Lehet, hogy az idén már nem is lesz kamatcsökkentés.

Májusban is maradt a 6,5 százalékos alapkamat. Utoljára szeptemberben volt kamatcsökkentés, lazítás leghamarabb a második félévben lehet a szakértők szerint. 

A jövő héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig számos újabb statisztikát közöl, közöttük a szálláshelyek forgalmát, az ipari termelői árakat és a külkereskedelmi forgalom adatait.

Varga Mihály szerint óvatosságra és stabilitásra van szükség.

Törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét.

Kurali Zoltánnak, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatójának kedd reggel lesz a bizottsági meghallgatása az Országgyűlésben. A miniszterelnök javaslatára ugyanis az MNB új alelnöke lehet. 

Az új megállapodás öt intézkedéssel erősíti a tájékoztatást és csökkenti egyes lakossági pénzügyi szolgáltatások díját.

Az MNB-alapítványok botránya, amely során mintegy 500 milliárd forint közpénz szívódott fel a gyanú szerint, a Klasszis Média Ez Viszont Privát című műsorában is részletesen szóba került.

A jegybank a széles körű tőkepiaci és kockázatkezelési tapasztalatokkal rendelkező Tóth Tibort jelöli a BÉT élére. 

Továbbra is türelmes és óvatos megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség az árstabilitás eléréséhez a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint. A plénum kamattartó döntésének hátterét és fő üzenetét immár az új jegybankelnök, Varga Mihály tolmácsolta kedden. Emellett a héten publikálandó Inflációs Jelentés fő számait is megismerhettük: a pénzromlás üteme a vártnál magasabb, a gazdasági növekedésé a vártnál alacsonyabb lesz.

Kamatdöntő ülést tartott a jegybank Monetáris Tanácsa, az új MNB-elnök most először vezette ezt a tanácskozást.

Milyen lehetőségek állnak az új vezetésű jegybank előtt a monetáris politikát tekintve? Várható-e kamatvágás? Ha igen, akkor mikor, ha nem, akkor miért nem? Hová fajulhat a Magyar Nemzeti Bank alapítványa körüli, százmilliárdokra rúgó pénzügyi botrány? Kollégánk, Dobos Zoltán a Trend FM Reggeli Monitor című műsorának vendégeként emellett arról is beszélt, mi a szerepe az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulásnak, illetve a településeknek a Versenyképes Járások Program keretében keletkező befizetési kötelezettségeinek, és mi állhat az önkormányzatok kötelező kincstári számlavezetésének ötlete mögött.

A szakértők biztosak abban, hogy kedden nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón sem az új vezetésű jegybank. Ennek oka egyre fajsúlyosabban az újra elszabadult hazai inflációs mutató.

Varga Mihály azt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szombati gazdasági évnyitóján, hogy ha az infláció tartósan visszatér, az rontja a fizetések vásárlóértékét és a költségvetés egyenlegét, rombolja a bizalmat, visszaveti a gazdasági növekedést és drágítja az államadósság-finanszírozás költségét

Megtorpan a növekedés, mit tehet ilyenkor a monetáris politika? Hogy jön ki majd egymással Nagy Márton és az új jegybankelnök Varga Mihály? Mit jelenthet be Magyar Péter március 15-én? Erről, valamint a Trump-kormány és a Tisza Párt kapcsolatáról is vitatkoztak a Klasszis Média műsorában, az e heti Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő és újságíróink: Bózsó Péter és  Dobos Zoltán.

Varga Mihály esküt tett a Sándor-palotában.

A januári inflációs adat még a leginkább pesszimista forgatókönyvnél is rosszabb lett, bár globálisan megálltak a dezinflációs folyamatok. A jegybank utóbbi újraindítása mellett elkötelezett. Szélesebbek lettek a gazdasági növekedés alapjai, de az inflációs félelmek még mindig velünk vannak. Továbbra is indokolt a monetáris szigor.

Persze ennek az ellenkezője lett volna furcsa. Varga Mihálynak ugyanis azért kell(ett) távoznia, mert a jegybanktörvény értelmében az MNB elnöke nem lehet egyetlen pártnak sem a tagja.

Új tagot választott a Ház a Monetáris Tanácsba, és az MNB felügyelőbizottsága is megújul.

Kamattartást várnak a szakértők a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi ülésén. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, Donald Trump protekcionista intézkedéseinek zömét pedig várhatóan februárban fogja bejelenteni. A forint gyengélkedése sem támogatja a monetáris lazítást.

A jelenlegi jegybankelnök regnálása idején az MNB monetáris tanácsába került személyek az utódja, Varga Mihály munkába állása után még másfél hónapig többségben maradnak.

Úgy tűnik, szabad elvonulást engedélyezett Matolcsy Györgynek Orbán Viktor, cserébe a távozó jegybankelnök is szépeket mond róla búcsúzóul. De mi van, ha esetleg mégis megkapargatják kicsit az ügyeit, például a a Kúria és az Alkotmánybíróság döntése szerint „közpénz-jellegüket el nem vesztett” milliárdokat kezdik keresni?

A Tisza vezetését mérik a kutatások, Magyar Péternek pedig nagy nevek kellenének. Ki léphet elő a függöny mögül az oligarchák és talán a fideszesek közül? Lázár János mindenesetre érdekesen mozgolódik, Matolcsy Györggyel pedig alkut köthetett Orbán Viktor. Mi lesz a forintárfolyammal és mit kapunk Amerikából Donald Trumptól. Elhozhatják a nagy fellendülést az akkumulátorgyárak? Finom-e a dubaji csoki? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 32. adásában, amelyben Csabai Károly, Király Béla és Litván Dániel beszélgettek.

A Gránit Alapkezelő, a Makronóm Intézet, az Erste, a CIB Bank és az MBH Elemzési Centrum szakértői szerint szinte biztosan változatlan marad decemberben is a jegybanki alapkamat, ám az Inflációs jelentés tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

A pénzügyminiszteri székét jövő márciusban jegybankelnökire cserélő Varga Mihály a luxembourgi székhelyű Európai Beruházási Bankkal egyeztetett.

Befektetésre ajánlott kategóriában maradt az ország, de stabil helyett negatív kilátásokkal. A gazdasági növekedés sem fogja hozni a kormány elvárásait?

Csak minimális mértékben változott az euró-forint árfolyam estére reggelhez képest.   

A kormányfő szavai két óráig erősítették a forintot, aztán elpárolgott a hatás.

Varga Mihály pénzügyminiszter pénteki Facebook-posztjában közölte, megtisztelőnek tartja a miniszterelnök felkérését és elfogadja jelölését a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára.

A kormányfő felkérését a jelenlegi pénzügyminiszter elfogadta. Utódjáról és arról, hogy megmarad-e a pénzügyi tárca, vagy lesz egy külön csúcsminisztérium, a mostani nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton vezetésével, később dönt a miniszterelnök.

Horváth Gábor a parlamentben hívta fel a kormány figyelmét a kockázatokra. Van belőlük bőven.

A japán R&I hitelminősítő megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását stabil kilátások mellett - mondta keddi videóüzenetében a pénzügyminiszter.

Nem a címzett reagált az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának szavaira, hanem az, aki már aligha tarthatja be az ígéretét.

Most, hogy a Tisza Párt már a Fidesz nyakán van, nagyon kelleni fog a pénz a választások előtti osztogatásra. De honnan lehet még pénzt beszedni, és a végén ki fogja fizetni a számlát? Hazugságok Magyarországtól az amerikai elnökválasztásig, Mészáros Lőrinc magángépe, Matolcsy György jövője - ezek a témák is előkerültek az Ez Viszont Privát legújabb adásában.

Varga Mihály hiába ígért sikeres találkozót, nem úgy tűnik, hogy hajlandóak lennének békülni az uniós pénzügyminiszterek.

Erről is kérdezték főszerkesztőnket, Csabai Károlyt a Trend FM hétfő délelőtti adásában. Meg arról, milyen jegybankelnök lehet Varga Mihály, aki jövő márciusban veheti át a második hatéves mandátuma végére érő Matolcsy György helyét.

Negyedéves alapon a harmadik legrosszabb GDP-mutatót produkálta Magyarország az Európai Unión belül, és a bázishatás miatt éves összevetésben is sokkal szebb számra lehetett számítani.

Az év második negyedéves gazdasági növekedési teljesítményéről közzétett első KSH-becslés kellemetlen meglepetést okozott, noha az eddig megismert ipari, kiskereskedelmi részadatok alapján már lehetett észlelni, hogy nem húz a gazdaság.

Van egy ország, ahol tengerpart nélkül is pazarul érzi magát a turista. Bár nincs közel, nekünk, magyaroknak egyre fontosabb, a napokban több miniszterünk mellett a Világjáró is Üzbegisztánban járt.

A magyar gazdaság stabilitását a teljes foglalkoztatás, a magas beruházási ráta, az államadósság csökkentése és az erős bankrendszer adja – jelentette ki Varga Mihály az OTP Bank éves közgyűlésén.

A szolgáltatások visszatekintő árazása és a nemzetközi környezet romlása, elsősorban a Fed felfelé tolt kamatpályája negatívan hat a magyar monetáris politika lehetőségeire. Az erős dezinfláció, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a magas devizatartalék-szint miatt viszont jók a kilátások. A kamatdöntő ülés után Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tartott háttérbeszélgetést, ahol odaszúrt a pénzügyminiszternek is.

Varga Mihály pénzügyminiszter 675 milliárd forintnyi állami beruházás elhalasztását jelentette be a legutóbbi Kormányinfón. Ekkora költségvetési kiigazítás elég vagy még várható egy újabb csomag? Ezekről a témákról beszélt újságírónk, Vég Márton a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

A pontos időpont még nincs meg.