Varga Mihály az MNB-alapítványokról: „Igyekszünk menteni, ami ebből menthető”

Varga Mihály a HVG-nek adta az első interjúját az országgyűlési választások óta, amit a Telex szemlézett. A jegybankelnök elmondta, hogy örömmel támogatja az MNB az új kormány gazdaságpolitikáját akkor, ha először is tudják, hogy ez mit jelent és ha az nem gerjeszt inflációt.

„Az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási pályát, forgatókönyvet, aminek alapján a befektetők be tudják árazni, mekkora kockázati felárral számoljanak a forintalapú eszközök után” – közölte az MNB vezetője. A jegybank idei első kamatdöntő üléséről szóló tudósításunkat itt olvashatják:

Arra a felvetésre, hogy a Goldman Sachs prognózisa szerint a 350-es szintig érdemes spekulálni magyar valuta erősödésére, így reagált:

„A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel”.

Varga Mihály szerint az új kormány nincs könnyű helyzetben a vállalásaival, mert a költségvetés hiánya a befektetők szerint is magas, célszerű lenne a GDP 5 százaléka körül tartani. „A hitelminősítők májusban valószínűleg adnak az új kormánynak türelmi időt, amíg kialakítja saját gazdaságpolitikáját és intézményrendszerét, de ez gyorsan elmúlik. Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak” – fogalmazott Varga. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:

Varga Mihály fenntartja, hogy 2026 első felében a jegybanki toleranciasáv felső széle alatt marad az infláció, de az év második felében 5 százalék fölé kerülhet. „Várjuk, hogy az új kormánynak milyen fiskális lépései lesznek – természetesen mi is hallottuk az áfa- és a személyi jövedelemadó-csökkentési, családipótlék-emelési szándékokat. Még az új parlament sem ült össze, megvárjuk, hogy milyen kormányprogram születik. Alapvetően jó munkakapcsolatra törekszünk az új kormánnyal” – mondta a jegybank elnöke.

MNB-alapítványok, mágántőkealapok

Az MNB-s alapítványi ügyekről azt mondta, hogy iratokat kért be tőlük a Nemzeti Nyomozó Iroda, ezeket átadták. Az MNB felügyelőbizottsága lefolytatott egy vizsgálatot, ezek alátámasztják az ÁSZ megállapításait, ezért is tettek feljelentést az ügyben.

„Megtehette volna a jegybank, hogy az alapítványt és a vagyonkezelőjét megszünteti, dőljön be az egész úgy, ahogy van. A veszteség várható nagyságát mérlegelve úgy döntöttünk, hogy igyekszünk menteni, ami ebből menthető. Az új menedzsment az elmúlt egy évben több mint százmilliárd forintot faragott le a hiányból” – mondta Varga.

A magántőkealapokkal kapcsolatban beszélt arról is, hogy 2027 júliusától hatályba lépő, uniós szintű, új pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének koncepcionális átalakítására van szükség.

„Csodára azonban nem kell számítani. A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai. Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott.