Ennek lehetőségéről is szó esett a Trend FM hétfő délelőtti adásában.

Jelentősen rontotta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a gazdaságnövekedési és az inflációs előrejelzését is. Az MNB szerint idén 1,7 százalékkal nőhet a GDP, miközben az infláció 3,8 százalék lehet 2026-ban.

A Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozta a friss GDP- és inflációs prognózisát, azt követően, hogy a Monetáris Tanács nem nyúlt a 6,25 százalékos alapkamathoz.

Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely márciusi kamatdöntő ülésén szinten tartotta a 6,25 százalékon álló alapkamatot.

Abban nagy egyetértés van az elemzők körében, hogy a Magyar Nemzeti Bank az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság és a megnövekvő inflációs kockázatok miatt a március 24-i kamatdöntő ülésén változatlan szinten, 6,25 százalékon hagyja az alapkamatot. A nagy kérdés, hogy milyen irányba változik, vagy változik-e egyáltalán a jegybank kommunikációja a Monetáris Tanács döntését követő sajtótájékoztatón – mondta el a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója.

A pénzügyi szervezeteknek március 31-ig kell megfelelniük a Magyar Nemzeti Bank új, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló ajánlásának.

Ez is elhangzott a 6. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 93. adásában, ahol a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász mellett Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács 2013-2025 közötti tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke volt élő műsorunk másik vendége. Az adást most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.

Fél 4-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire a volt jegybankelnök és a Monetáris Tanács 2013-2025 közötti tagja.

A Klasszis Média immár 6. évfolyamában járó egyórás élő adásának mai vendége a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, valamint a Monetáris Tanács korábbi tagja lesz. Szokás szerint ezúttal sem csak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.

Nem hozta meg a várva várt áttörést a hazai gazdaságban 2025 utolsó negyedéve sem. Mind negyedéves, mind éves összevetésben az uniós átlag alatt teljesítettünk, és még V4-es társaink közül is mi voltunk a leggyengébbek. Fordulatot talán a hazai jegybank kamatvágási lépései hozhatnak.

Bár egyes európai uniós tagállamok – jelesül Spanyolország, Belgium, Franciaország, Olaszország és Görögország – adóssága bőven meghaladja az országuk éves GDP-jét, sőt Japáné a 220 százalékot is, amihez képest a 75 százalék körüli magyar ráta nem is olyan vészes, csakhogy annak finanszírozása, a magas kamatok miatt nagyon sokba kerül.

A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.

Az Mfor Elemzői Konszenzus nem hozott egységes eredményt: egyesek már kedden várnak kamatcsökkentést az MNB-től, mások csak márciusban.

Az államilag támogatott termékek tartják lélegeztetőgépen a magyar vállalati hitelpiacot, ami ezek nélkül csökkent volna az elmúlt években. A KAVOSZ Zrt. sajtóeseményén jártunk, ahol bemutatták az Egyensúly Intézet tanulmányát a Széchenyi Kártya Program gazdasági hatásairól. Arra a kérdésre is választ kaphattunk, hogy mennyibe kerül a költségvetésnek a támogatott hitelek fenntartása.

A vártnál is kedvezőbben alakult az infláció januárban Magyarországon. A KSH 2,1 százalékos éves áremelkedési ütemet mért a decemberi 3,3 százalék után. Az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a február 24-i kamatdöntő ülésén csökkenti a 6,5 százalékon álló irányadó rátát. Kamatvágásra 2024 szeptembere óta nem volt példa.

Az idei év finoman szólva sem kezdődött túl fényesen a magyar gazdaság számára. Bár a januárban közölt adatok még 2025-ről adtak képet, ezek is iránymutatóak lehetnek az áthúzódó hatás miatt. Az úgynevezett „puha indikátorok”, vagyis a különböző hangulatindexek pedig szintén azt sugallják, hogy 2026 sem hozza majd el a már több mint három éve hiába várt lendületes felpattanást. A Magyar Nemzeti Bank viszont kihasználhatja, hogy egy 8 éve nem látott, kedvező inflációs adat érkezhet az év elején.

Sorozatban a harmadik évben nem sikerült számottevő növekedést elérni a magyar gazdaságban. Sőt, ezen periódus átlagában gyakorlatilag stagnált az ország GDP-je. Bár a reálbérek már két éve ismét emelkednek, a 2022-es inflációs sokk hosszú árnyékot vet és a lakosság még mindig jóval magasabb drágulási ütemet érzékel. Persze az is lehet, hogy inkább a Központi Statisztikai Hivatal téved. A Klasszis Befektetői Klub elemzői kerekasztalán azzal kapcsolatban sem volt egyetértés, hogy mi lesz a forinttal akkor, ha a Fidesz, vagy ha a Tisza nyer áprilisban.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó rátán az év első kamatdöntő ülésén.

Nem várja meg április 12-ét a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentések elkezdésével – erre számítanak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban már inkább pesszimistán nyilatkoztak, hiszen 2 százalékos GDP-t várnak, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A forint is túl lehet a zenitjén, és a lassú leértékelődés végén 392 forintba kerülhet egy euró 2026 végére.

A 2 százalék lett az új bűvös GDP-célkitűzés. A legtöbb hazai elemző ekkora mértékű, vagy ennél enyhén magasabb, de mindenképp kettessel kezdődő növekedést vár 2026-ban Magyarországon. Ami biztos, hogy a kormány költekezései a választások előtt fűtik a gazdaságot, az ipar és a beruházások viszont továbbra is nagy kérdőjeleknek számítanak. Miként bizonyos értelemben az infláció is, hiába alakult az elmúlt időszakban a vártnál kedvezőbben.

Nagyon úgy tűnik, hogy a tavaly év végi 73,5 százalékos GDP-arányos államadósságot idén nem sikerül megugrani. A harmadik negyedév végén 75,2 százaléknál járt a tartozás mutatója, az év végén tehát csodára lenne szükség, hogy az államháztartás hozza a tavalyi szintet.

Elképesztően sok kockázat övezi jövőre a forintot, mind pozitív, mind negatív értelemben. Kamatcsökkentés, országgyűlési választások, orosz-ukrán háború, a dollár árfolyama, Donald Trump kénye-kedve – felsorolni is nehéz az összes szempontot. Inkább olvassák el, hogy milyen évre számítanak az elemzők a forinttól 2026-ban.

2025 tavaszán fordulat állt be a jóval 400 forintnál drágább euró időszakában, és új trend indult el, amikor március elején hivatalba lépett az MNB elnökeként Varga Mihály – hívja fel a figyelmet a laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak írt cikkében állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár.

Adatvezérelt üzemmódba kapcsolhatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Alacsonyabb gazdasági növekedést, ugyanakkor alacsonyabb inflációt is prognosztizálnak a friss Inflációs jelentésben.

Bár novemberben az infláció 3,8 százalékra, a jegybank toleranciasávjába csökkent, a Magyar Nemzeti Bank az év utolsó kamatdöntő ülésén sem változtatott a 6,5 százalékon álló irányadó ráta szintjén.

Hiába lett viszonylag kedvező, egy éve nem látott alacsony az éves infláció novemberben, lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a közgazdász, egyetemi tanár, volt jegybankelnök úgy véli, azért még cseppet sincs okunk fellélegezni. A következő egy-másfél évben még nem borítékolható, hogy a hazai árszínvonal a Magyar Nemzeti Bank szokatlanul nagyvonalúan meghatározott toleranciasávjának közepén, azaz 3 százalékon stabilizálódik.

Bankszámla- és kártyaadatokat akarnak megszerezni azok a csalók, akik SMS-eket küldenek a Magyar Nemzeti Bankra jellemző színekkel és arculattal. A jegybank azonban figyelmeztet, ne dőljünk be a próbálkozásnak.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága is támogatja Banai Péter Benőt, az MNB alelnökjelöltjét. Banai arról is beszélt, hogy a jegybanknak készen kell állnia az új, digitális alkalmazások használatára.

Többségbe kerültek a kínálati oldalon lévő befektetők a lakáspiacon a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint: Budapesten már csak 4,4 százalékos hozammal számolhatnak a tulajdonosok. A budapesti újlakás-fejlesztők lassan alkalmazkodnak az Otthon Start kereteihez, a jelentésből pedig az is kiderül, átlagosan mennyit alkudhat egy vevő a fővárosban és vidéken. 

Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.

Nosztalgikus hangulatban szólaltatta meg a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) csengőjét Csányi Sándor, az OTP elnöke szerda reggel. A BÉT vezérigazgatójával visszaemlékeztek az 1990-es évekre, Varga Mihály pedig arról beszélt, hogy a BÉT dobogós helyet foglal el a világ tőzsdéi között.

Magyarázatot igényel, hogy a központi bank, amely egyben bankfelügyeleti intézmény, Magyarország monetáris hatósága, miként került ebbe a helyzetbe, majd pedig azt kell megvizsgálni, hogy melyek a kialakult helyzet következményei. Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök cikke.

Bár az nem lehet kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem nyúl a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz, érdekes lesz, reagál-e az elnök e fórumon is a kormány felől érkező kamatcsökkentési nyomásra.

Csak nagyon lassan tér magához a forint a Nagy Márton okozta ütésből.

Paradigmaváltás történhetett a Magyar Nemzeti Banknál, aminek a hazai fizetőeszköz az egyik legnagyobb nyertese. Ezer milliárd forintnyi forró pénz áramlott az elmúlt időszakban forintbefektetésekbe, a magyar deviza stabilitása pedig akár a 2026-os választásokig is kitarthat. A globális piacokon a kedélyek április óta valamelyest megnyugodtak, egyre inkább a sztorikat, és nem a volatilitást érdemes megvenni. A lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett Klasszis Befektetői Klubon jártunk.

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Ez nem okozott meglepetést, a GDP-előrejelzés lefelé módosítása annál inkább.

Az MNB monetáris tanácsa nem változtatott a 6,5 százalékos jegybanki alapkamaton.

Az év eleje óta tartó folyamatos növekedést követően júniusra 3 millió forint alá esett a személyi kölcsönök egy szerződésre jutó átlagos összege. Bár a teljes hitelkihelyezés volumene visszaesett, a szerződések számának ugrásszerű emelkedése egyértelműen jelzi a lakosság hitelfelvételi szokásainak változását.

A Matolcsyékhoz köthető figurák eltűnnek.

A Magyar Nemzeti Bank a mai naptól felfüggesztette a Pensum Group Nyrt. részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó volt könyvvizsgálója visszavonta a társaság 2022. évi éves beszámolójára vonatkozó auditori jelentését. A felfüggesztés a Pensum Group rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeinek maradéktalan teljesítéséig marad érvényben.

Figyelmeztetést adott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Megvan az arany.

A Magyar Nemzeti Bank csak 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint felügyeleti hatóság a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátói feletti folyamatos felügyeletet is ellátja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MNB a tőkepiaci finanszírozási lehetőséget kereső tőzsdei vállalatok által sorozatban kibocsátott értékpapírok (például részvények, vállalati kötvények) kibocsátóinak a befektetők tájékoztatása érdekében fennálló rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási és egyéb közzétételi kötelezettségeinek teljesítését ellenőrzi. Az MNB a tőkepiacba vetett közbizalom egyik legfőbb hazai védelmezője. A felügyeleti tapasztalatok összefoglalásaként bemutatjuk, hogyan is zajlik ma Magyarországon egy nyilvánosan működő részvénytársaság (kibocsátó) közgyűlése.

Egy újabb háborúval feszültebbé váló helyzetben kell döntenie kedden a jegybanki alapkamatról a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának. Mit jelenthet be Varga Mihály? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában.

Kedden ismét kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa és a friss jegybanki inflációs és GDP-prognózist is megismerhetjük.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a beruházási hitelezés élénkítése a következő fontos feladat, ami – tegyük hozzá – a kormány növekedési céljainak megvalósulásához járulhat hozzá.