A választások után megalakuló új magyar kormány jelentős makrogazdasági és közfinanszírozási kihívásokkal lesz kénytelen szembenézni a magyar gazdaság lassú növekedése, a magas államháztartási hiány, valamint az ugyancsak magas és növekvő államadósság miatt – áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban bemutatott helyzetértékelésében.
A nemzetközi hitelminősítő kiemeli ugyanakkor azt is, hogy a Tisza Párt által a vasárnapi országgyűlési választáson aratott határozott győzelem nyomán várhatóan javulnak Magyarország és az Európai Unió kapcsolatai, és enyhülnek annak a kockázatai, hogy a magyarországi intézményrendszer ellenállása hátráltathassa az új kormány szakpolitikai intézkedéseinek végrehajtását.
A Fitch Ratings londoni elemzői közölték: a magyar szuverén adósminőség elemzését mostantól arra összpontosítják, hogy mennyire hiteles és kivitelezhető az új kormány költségvetési konszolidációs stratégiája, és e stratégiának milyen hatásai lesznek az államadósságra és a gazdasági növekedésre. A választások előtti költségvetési lazítás által a közfinanszírozási helyzetre gyakorolt hatás, a növekvő adósságteher és a bizonytalan konszolidációs irányvonal volt az egyik tényezője annak, hogy a Fitch Ratings tavaly decemberben a „BBB” szintű magyar szuverén besorolás kilátását negatívra módosította – hangsúlyozza hétfői londoni elemzésében a hitelminősítő.
A Fitch kiemeli, hogy a magyar gazdaság 2023 óta gyakorlatilag stagnál: ebben az időszakban a magyar hazai össztermék (GDP) éves átlagban 0,1 százalékkal nőtt, vagyis a növekedés üteme messze elmaradt 2015-2019 közöti időszak 4,2 százalékos éves átlagától.
A hitelminősítő szerint a gyenge gazdasági növekedés okai között szerepelt a kedvezőtlen külső környezet, a növekvő bizonytalanság és az állami beruházások visszaesése. Magyarországot emellett gazdaságszerkezeti kihívások is terhelik: a munkatermelékenység stagnál, és romlik a külső árversenyképesség – fogalmaz szektorelemzésében a Fitch Ratings. A hitelminősítő ugyanakkor közölte: várakozása szerint a magyar gazdaság növekedési üteme az idén 2 százalékra, 2027-ben 2,4 százalékra gyorsul.
Ennek a gyorsulásnak a hajtóerői között szerepel a Fitch elemzői szerint a magánszektor fogyasztásának fellendülése, amely a választások előtti költségvetési lazítás egyik velejárója, valamint a beruházások erősödése és az autópari, illetve az akkumulátorgyártási ágazatok teremtette új exportkapacitások belépése. A hitelminősítő mindazonáltal kiemeli: ha a közel-keleti háború által felhajtott energiaárak tartósan magasan maradnak, az kockázatokkal terhelheti ezt az előrejelzést, mivel Magyarország nettó energiaimportőr, és a magyar gazdaság teljesítménye erőteljesen függ az Európai Unió gazdaságának növekedésétől is.
Magyar Péter nyilvánosan kifejezésre juttatott EU-párti hozzáállása és a Tisza Párt „szupertöbbsége” valószínűleg javítja majd az együttműködést Brüsszellel, például az Ukrajnának szánt finanszírozás blokkolásának esetleges megszüntetése révén, valamint olyan szakpolitikai intézkedések nyomán, amelyek oldják a jogállamisággal, a bíróságok függetlenségével és a korrupcióval kapcsolatos aggályokat – áll a Fitch Ratings elemzésében. A hitelminősítő szerint mindez lehetővé teheti a Magyarország számára jelenleg befagyasztott EU-finanszírozások felszabadítását, bár az egyelőre nem egyértelmű, hogy az uniós folyósítások teljes körű felújítása milyen gyorsan javítaná a magyar gazdaság növekedési kilátásait.
A Fitch közölte: jelenlegi várakozása szerint a hazai össztermékhez mért államháztartási hiány az idén 5,6 százalékra növekszik a tavaly mért 4,7 százalékról, mindenekelőtt a választások előtti jelentős költségvetési lazítás és az energiaárak ellentételezését célzó támogatások miatt. A hitelminősítő előrejelzése ugyanakkor 5 százalékra csökkenő GDP-arányos deficitet valószínűsít 2027-re. Középtávú költségvetési konszolidációs stratégiájának kidolgozása után az új magyar kormánynak helyre kell állítania a költségvetési politikába vetett bizalmat, és meg kell erősítenie a költségvetési keretrendszert, tekintettel arra, hogy az utóbbi években gyakran módosultak a költségvetési célok és az ország sokszor eltért a kijelölt költségvetéspolitikai célkitűzésektől – fogalmaz elemzésében a Fitch Ratings. A cég szerint az adósságállomány csökkentése melletti kötelezettségvállalás nincs összhangban a választások előtti teljesítménnyel, mivel a GDP-arányos államadósság mértéke a 2023-ban mért 73,3 százalékról 2024-ben 73,5 százalékra, tavaly 74,6 százalékra emelkedett.
(MTI)
Azt követően, hogy sikerült megállapodni Brüsszellel 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról, az S&P megerősítette a magyar államadós-osztályzatot. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
