Egyre több vezető republikánus politikus igyekszik elhatárolódni az Egyesült Államok és Izrael által még idén február végén indított iráni háborútól annak negatív gazdasági hatásai és a novemberi félidős választások miatt. Sőt, többen közülük a hadműveletek azonnali befejezését követelik.
Véget vetnének a háborúnak
Közéjük tartozik például Ashley Hinson, a republikánusok szenátorjelöltje Iowában, aki múlt pénteki sajtótájékoztatóján a háború azonnali leállítását követelte, hozzátéve, hogy „hihetetlenül frusztrált” az árak növekedése miatt, adta hírül a New York Times.
Mike Rogers, a párt michigani szenátorjelöltje, aki kezdetben még támogatta a beavatkozást, a hét elején közzétett üzenetében szintén arról beszélt, hogy az „iráni háborúnak véget kell érnie” az árak csökkentése érdekében.
Szerinte a michigani családok nem engedhetik meg maguknak a további várakozást.
Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash
Rogers egyúttal követelte azt is, hogy vezessenek be ideiglenes embargót a dízelexportra. „Az amerikai energiának elsősorban az amerikai családok terheit kellene csökkentenie”, fogalmazott.
Brinker Harding, aki Nebraskában száll majd harcba egy kongresszusi helyért, szintén arra hívta fel a figyelmet újságírók előtt, hogy a lehető leghamarabb le kell zárni a háborút. A republikánus politikus honlapján egyébként „a világ legnagyszerűbb országának” nevezi az idén 250. születésnapját ünneplő Egyesült Államokat. Szerinte novemberben az amerikaiak arról döntenek majd, hogy milyen legyen a következő 250 év.
Jon Husted, republikánus szenátor, aki Sherrod Brownnal, a demokraták korábbi szenátorával csap majd össze Ohióban, szintén a háború lezárásának szükségességéről beszélt múlt héten, hozzátéve, hogy az Iránnal kötött megállapodásnak „elfogadható” feltételeken kell alapulnia. Közösségi oldalán ő is számos alkalommal célként tűzte ki az energiaárak csökkentését.
Erősödő szembenállás
Bár a háború elutasítottsága a republikánus oldalon is növekszik (és már a háború elején is megjelentek kritikus hangok), a többség kerüli a nyílt konfliktust Donald Trump amerikai elnökkel, félve a visszavágástól és így a szavazatvesztéstől. A közelmúltban például Hinson és Husted is nemmel szavazott azokra a kongresszusi határozattervezetekre, amelyek korlátozták volna Trumpot a háború folytatásában.
Azzal ugyanakkor, hogy az előválasztások véget értek, mégis nagyobb tér nyílt annak kritikájára. „Számomra úgy tűnik, hogy néhányan kezdenek eltávolodni tőle,” mondta Carter Wrenn republikánus stratéga az amerikai lapnak. A szoros verseny elé néző republikánusok számára ugyanis a háború „nagy probléma”.
Ezt látszanak alátámasztani a közvéleménykutatási adatok is: az iráni háború elutasítottsága a republikánusok körében is nő. A CNN múlt héten közzétett közvélemény-kutatása szerint míg márciusban a republikánus szimpatizánsok csaknem háromnegyede (73 százaléka) értett egyet azzal, ahogy az amerikai elnök kezeli az iráni konfliktust, szeptemberben csak 60 százalék volt ez az arány.
A kutatás szerint összességében az amerikaiak szembenállása a háborúval erősödött, és a megkérdezettek kétharmada véli úgy, hogy az Egyesült Államok nem nyeri meg a konfliktust. Hetven százalék szerint ez a háború inkább árt az amerikai érdekeknek, mint használ.
Ezzel párhuzamosan Trump elnök támogatottsági indexe – amely azt mutatja meg, hogy a megkérdezettek hány százaléka elégedett a munkájával – mélyponton van: a február eleji 50 százalékról szeptember végére 37 százaléka csökkent.
Milliárdos költségek, elszálló benzinárak
A háborúellenes hangulat persze indokoltnak tűnik, hiszen nem igazán fűződik hozzá amerikai érdek (Irán nem jelent érdemi fenyegetést az USA-ra), miközben nagyon sokba kerül az amerikai adófizetőknek.
Az erőteljes izraeli nyomásra megindult hadműveletek – amelyben Izrael már nem vesz részt katonailag – eddig 43,6 milliárd dollárba (14 ezer milliárd forintba) került az amerikai Védelmi Minisztérium becslése szerint.
A háború miatt jelentős részben leállt a forgalom a globális olaj- és LNG-szállítások szempontjából kiemelten fontos Hormuzi-szorosban, ami az amerikai gazdaságot és fogyasztókat is sújtja.
Az Amerikai Autómobil Szövetség adatai szerint múlt héten új éves csúcsra, 4,48 dollárra nőtt egy gallon benzin ára az országos átlagot tekintve. A háború kitörése előtti hónapokban még valamivel 3 dollár alatt volt ez a mutató, azaz a háború miatt mintegy másfélszeresével drágult az üzemanyag az USA-ban. A dízel ára pedig az év eleji 3,5 dollárról 6,5 dollárra drágult.
Mindez nyilván begyűrűzik a gazdaság számos szektorába, növeli a megélhetési költségeket és így, ahogy jeleztük, politikailag visszaüt.
Trump bennragadt a háborúban
Trump azonban továbbra sem tud vagy akar kihátrálni a háborúból. Míg márciusban még azt mondta, hogy négy-öt hétig tartanak majd a műveletek, az ígéretét nem tudta tartani. A tűzszünet júliusban összeomlott, és a közelmúltban már ő is arról beszélt, hogy a háború aligha ér véget a novemberi választások előtt. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a választás nem befolyásolja a háborúval kapcsolatos döntéseit, sőt, nem érdeklik a félidős választások.
Utóbbi persze aligha igaz, ha ugyanis pártja, a jelenleg a törvényhozás mindkét házát uraló republikánusok a Képviselőházat és a Szenátust is elveszítik novemberben, az az ő hatalmát is jelentősen szűkíteni fogja, és felélesztheti az elmozdítását célzó terveket.
Az amerikai elnök a hétvégén mindenesetre elutasította Irán legutóbbi tűzszüneti ajánlatát – fő célja állítása szerint továbbra is az, hogy megakadályozza az iszlamista köztársaság atomfegyverhez jutását. (Az USA és Izrael anno erre hivatkozva indította el a háborút. Az iráni atomprogram célja vitatott.)
Irán szerdán ugyanakkor azt közölte, hogy az Egyesült Államok végül válaszolt a tűzszüneti ajánlatára egy ellenjavaslattal, amit az iráni kormány egyelőre vizsgál.
Szakértő: még befelé tartunk
Hogy ezt a célt hogyan tudja biztosítani az USA – ha egyáltalán –, és mikor érhet véget valójában a háború, azt senki sem tudja. Vannak optimistább és kevésbé optimista elemzői vélemények is.
„Szerintem befelé tartunk még ebbe a háborúba, nem kifelé” mondta Tarjányi Péter nemrég lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban. A biztonságpolitikai szakértő szerint Trump ennek a politika kockázatait nem tudja kezelni.
Hozzátette: abba nem igazán lehet belelátni, hogy ki áll nyerésre. A válság mélyülését ugyanakkor Európa és Magyarország is meg fogja érezni – például a benzinkutakon – , és így az elkövetkező egy-két hónapban a mi életünk is nehezebb lesz, tette hozzá.
Összegezve: az iráni háború negatív gazdasági hatásait már az amerikaiak is nagyon megérzik. Trump népszerűsége emiatt is mélyponton van, és már a Republikánus Párton belül is egyre többen követelik a háború mielőbbi befejezését. Persze lehet, hogy túl későn – az ítéletet majd a választópolgárok hozzák meg november 3-án.
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
