Hozzátette: a választók a korábbiaktól eltérő válaszokat szeretnének számos területen (migráció, biztonságpolitika, megélhetés), amiket a radikálisoktól várnak.
A problémák gyökerei ugyanakkor az elmúlt 10-20 év mulasztásaira és hibáira nyúlnak vissza – mondta, példaként említve Angela Merkel volt német kancellár migrációs politikáját.
Tarjányi Péter szólt arról is, hogy számos területen, így a biztonságpolitikában is óriási változások mennek végbe, amik új válaszokat kívánnak meg. Az Európai Unió jelenleg köztes állapotban van: már nem nemzetállamok laza közössége, ugyanakkor nem is az Európai Egyesült Államok és nem is lesz az egyhamar. Szerinte a közeljövőben a hadügyben, valamint a kül- és biztonságpolitikában közös uniós megközelítésre és összefogásra lenne szükség, de ez nehéz folyamat. Kritikus két-három év előtt állunk.
A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy jelenleg nem kell tartani egy nyílt NATO-Oroszország háborútól. Hibrid háború ugyanakkor már most is folyik, az ukrán-lengyel határ lengyel oldalán élőknek pedig a drónberepülések és a front közelsége miatt szinte már most olyan érzetük van, mintha háborúban élnének. Ráadásul fennáll a veszélye az emberi hibáknak, amik eszkalálhatják a konfliktust.
Hozzátette: a biztonságpolitikai kockázatok (az EU- és NATO-tag) Magyarországra is vonatkoznak. „Kimaradni nem lehet”, a mindenkitől egyenlő távolságot tartás politikája nem járható út. Jelezte, hogy a NATO és az EU türelme anno elfogyott az Orbán-kormánnyal szemben, ezért is aktivizálódtak az áprilisi választások előtt a nyugati titkosszolgálatok.
Mint mondta, a Tisza-kormány irányába most megvan a bizalom uniós szinten. Ezt meg kell őrizni, ugyanakkor nem szabad feladni a szuverenitást, például az energiapolitikában, amelyben Magyarország adottságai miatt kötött pályán mozog, a paksi atomerőmű bővítése például szükséges. Meg kell találni a középutat, egyensúlyozni kell.
Tarjányi Péter a negatívumok között említette, hogy a Tisza-kormánynak külpolitikai szempontból egyelőre nincs meg a szükséges mély kapcsolatrendszere, illetve egyelőre nincsenek olyan „fogólapjai”, amelyek a nemzetközi érdekérvényesítéshez szükségesek.
A beszélgetést, amiben szó esik még többek között az orosz választások üzenetéről, valamint az ukrajnai és az iráni háború kilátásairól is, a fenti videóban tekinthetik meg.
A beszélgetés egyes fejezeteit a videó alábbi részeinél találja:
00:00 Intro, beköszönés.
02:03 Földindulás Németországban, Európában. De miért?
09:59 Szélsőjobb-e az AfD?
15:43 Miből lett elege a németeknek? Az elmúlt évtizedek súlyos mulasztásai.
25:21 Mit kellene most tennie a politikai elitnek? Marad-e Merz? Energiafüggetlenségi dilemmák. Közös hadügy és külügy.
38:06 Kell-e tartanunk egy NATO-Oroszország háborútól? Lengyel példa. Hibrid hadviselés.
44:57 És mi lesz Magyarországgal?
53:05 Hozott-e éles váltást a Tisza-kormány külpolitikája? Energiapolitika, egyensúlyozás.
58:18 Ami hiányzik a kormány külpolitikájából.
01:00:21 Orosz választások. Putyin egy éven belül dűlőre vinné a háborút.
01:06:52 Az iráni háború: még csak most jön a feketeleves?
01:14:05 Elköszönés.
Az összes Klasszis Podcastot itt, ezen belül a Geopol beszélgetéseket itt érheti el.
Ha csak hallgatni szeretné a műsort:
Podcast csatornánk elérhetőségei >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
A Mol viszont visszaesett a tőzsdén. 
