Az ukrán háború világszerte megváltoztatta az oroszok megítélését. (Elsősorban az átlagemberekről beszélünk, hiszen a politológusok, a diplomaták és a nyelvet beszélő szakemberek ezt másképp látják.) Ahogyan az MI fogalmaz, a legfrissebb felmérések szerint Magyarországon ezt a képet egyszerre határozza meg a mély hazai belpolitikai megosztottság és a 2026-ban megváltozott külpolitikai helyzet. Míg az orosz kommunikáció kulturális és digitális eszközökkel igyekszik vonzó képet építeni a magyar közvéleményben, a hivatalos államközi kapcsolatokban 2026 őszére komoly feszültség alakult ki.
A közösségi média fontosságával tisztában vannak az oroszok, bár a háború kezdetekor betiltották a Facebookot (Fb). Mármint a hazájukban, ahol sajátot alkalmaznak helyette. Emellett különböző témájú magyar és angol nyelvű, Fb- és más közösségi oldalak tucatjai népszerűsítik az orosz birodalom hétköznapjait.
Ezek titka, hogy látszólag semmi közük nincs a politikához. Moszkva tudatosan alkalmaz úgynevezett puha hatalmi (soft power) és kommunikációs eszközöket, hogy javítsa a megítélését a magyar lakosság körében. (És biztos nemcsak nálunk.)
Fotó: DepositPhotos.com
A közösségi médiában, például a magyar TikTokon olyan, látszólag politikamentes filmecskékkel építik az orosz imázst, amelyek a mindennapok vonzó, stabil és békés oldalát mutatják be. Háborúról szó se esik. A szisztéma persze ismerős: ha egyszer rákattintasz mondjuk egy Sztálin idejében épült palotaszerű metróállomásra – miközben a diktatúra és a szegénység elképesztő méreteket öltött akkor a Szovjetunióban –, attól fogva percenként ugranak fel a hasonló tematikájú bejegyzések, rövid videók.
A világ leghíresebb tervezői által alkotott épületek, legmodernebb elektromos buszok, francia butikok, jól öltözött emberek, a Moszkvára jellemző széles utak, hatalmas területű parkok és sétányok sejtetik, hogy itt erős a közbiztonság. (Amiben annyi igazság lehet, hogy akit Oroszországban egyszer börtönbüntetésre ítéltek, és túléli, máskor már meggondolja, hogy próbálkozzon.)
Ezeken a filmecskéken az utcák tiszták – persze Moszkva elegáns üzleti negyedét mutatják. A boltok tele vannak áruval, többnyire saját márkással, de azok minősége nem rosszabb sokszor, mint a külföldi márkáké. A szupermarketek sokkal olcsóbbak a magyarországinál, azaz ott jobban élnek az emberek. Ezt bizonyítják az élelmiszerek rubelben megadott árcédulái is. Kérdés, mennyire hat ez a propaganda.
A filmeken soha nem szerepelnek hajléktalanok – őket a rendőrök egyébként is szigorúan kiparancsolják a főváros központi régióiból. A metróban nem lehet a padokon szunyókálni, a jegyváltás viszont a legmodernebb technológia szerint történik. Nem nagyon esik szó az elhagyatott gyermekekről sem, akiknek a számát sok ezerre teszik még az orosz szakmai források is.
Miközben az orosz turizmus rekordszámokat döntöget, elsősorban az ázsiai országokban, Magyarországra is érkeznek turisták, főleg Budapestre és Hévízre. Ez fordítva nem működik, nemcsak a légtérzár, de Ukrajna szomszédsága és az évek óta tartó háború miatt sem. Amelynek szörnyű, valódi képei vagy sosem kerülnek fel a közösségi médiára vagy előre megrendezik és retusálják azokat.
Az újabban bulvárosabb stílust megütő Pravda a hagyományos orosz leckét fújja. A Kommerszant – amely ma a legtekintélyesebb orosz online napilap – próbál objektívebb lenni, de nekik is kötelességük feltüntetni – kis csillaggal jelezve, a cikk alján –, hogy külföldi ügynökről van szó a cikkben, azaz olyan emberről, aki ellenzi az Ukrajna elleni támadást.
A propaganda sokkal hatásosabb, ha az adott nemzethez a saját nyelvén szól. Magyarul kiválóan beszélő fiatal orosz nő mutatja be az oroszok hétköznapi életének tipikus szokásait, a sajátos vendégváró formákat, a ragyogó-csillogó nagyvárosok közlekedési szabályait, vagy éppen az orosz falvak életét, amely oly távol esik a magyartól vagy osztráktól. Ezekben a filmecskékben szó sincs dróntámadásokról, bunkerekről, inkább arról, hogy vendégségből való hazaindulás előtt még kell inni egy búcsúzó italt.
A szovjet korszak dicsőítése nem ok nélkül való
A rövid videós platformokon (például a TikTokon) olyan magyar nyelvű vagy magyar feliratos tartalmak jelennek meg, amelyek az orosz nagyvárosok tisztaságát, biztonságát, modern infrastruktúráját és békés életét mutatják be.
Az átlagemberek hétköznapjaiban nagy szerepet kap ma is a szovjet korszak dicsőítése. Elvégre valóban egyedülálló volt, hogy milliók kaptak ingyen állami lakást, igaz, egyszerűt és kis méretűt, ezért használják tárolóként az erkélyt szinte mindenütt. (Amit aztán importáltunk a szovjet házgyári panelekkel együtt.) A nyugdíjból meg lehet élni, igaz, szűkösen, de a rezsi is kicsi. Itt nincs túlturizmus, second hand láz meg fölösleges Black Friday, a szekrényben elfér az ott élők ruházata.
Mindez csekély mértékben befolyásolja azt a véleményt, hogy a Medián 2026 tavaszi felmérése szerint, a magyar népesség több mint fele indokolatlan agressziónak tartja Oroszország fellépését Ukrajnával szemben. A Tisza Párt szavazóinak több mint négyötöde elítéli az orosz politikát. A lakosság nagyjából egyharmada szerint Oroszország jogos biztonsági érdekeit védi. Ez a nézet a Fidesz szavazóinak körében a legerősebb, ahol közel kétharmados arányban elfogadóak az orosz narratívával szemben – állítják a közvélemény-kutatók.
A magasabb szintű orosz állami országimázs-építés Magyarországon kettős stratégiára épül, amely egyszerre használ nyílt kulturális diplomáciát és rejtett digitális befolyásolási kampányokat. A cél a hagyományos orosz értékek és kultúra vonzóvá tétele, miközben az információs térben a Kreml geopolitikai érdekeinek megfelelő narratívákat terjesztenek – foglalja össze a lényeget az MI.
Moszkva államilag finanszírozott háttérintézményeken keresztül igyekszik pozitív képet kialakítani az orosz nyelvről, kultúráról és tudományról. A Russzkij Mir Alapítvány – amely a Vlagyimir Putyin rendeletével létrehozott, szövetségi költségvetésből működő szervezet – az orosz nyelv és kultúra népszerűsítését végzi. Külföldi egyetemeken és kulturális központokban nyelvi kurzusokkal és rendezvényekkel szólítják meg a hallgatókat.
Mutatni a részvétet és a jó kondíciót
Érdemes megfigyelni, hogyan mutatják meg a világnak Putyint, amikor virágcsokorral tiszteli meg a háborús hősök emlékművét – hóviharban is, fedetlen fejjel –, vagy amikor odaterelt és persze ellenőrzött gyerekekkel diskurál, netán a jeges vízbe mártózik vagy éppen síel. Mindez a jó kondíció bizonyítéka.
Mindezen tevékenységet persze profi módon kell űznie a testőreinek is, akiket premierplánban mutatnak, (napszemüveg nélkül) főleg az immár rajongott sztárrá emelkedett Anton Afinogenovot, Putyin kedvencét.
A többi testőrt, kezükben a gépfegyvert rejtő ál-diplomatatáskákkal, csak éppen hogy megmutatja a kamera, viszont Anton celeb lett. A nyugati Fb-oldalakon a Raszputyin című sláger aláfestő zenéje szól, miközben vonul a diktátorral, a világ minden táján védve őt. Ruházatának stílusa illeszkedik a vezéréhez. Ha Putyin öltönyben van, Anton is, ha laza dzsekis a trend, akkor a kedvenc testőr is így öltözik, vagy éppen sídresszt.
A csúcsvédelmi szakember szeme villanásából látszik, mennyire ügyel arra, hány méterre közelítheti meg az orosz diktátort a háborús veterán vagy a nagyhatalmú ezredes, netán a fogadó ország biztonsági embere. Ugyanúgy arrébb parancsolja őket, mint az újságírókat.
Mindez újdonság az orosz politikai marketingben, hiszen évtizedekkel ezelőtt nem engedték fotózni a testőröket. Ez ma már a mobiltelefonok korában lehetetlen. Az is szokatlan, hogy egy ennyire bizalmi – és veszélyes – pozícíóban dolgozó fiatalembernek egyáltalán „neve van”. De a magas, szőke, kékszemű férfit ma már nem dugdossák, hanem világszerte felhasználják Oroszország népszerűsítésére, egyfajta erődemonstrációként, ugyanakkor a fiatalság jelképeként, akik ugye rajonganak a vezérért.
Rengeteg készpénzről, valamint egyéb értékekről van szó.

