Izsó Márton - Wéber Balázs cikkei

Kis-Benedek József volt a vendégünk a Klasszis Podcastban.

A magyar miniszterelnök és a NER-vezérkar a magyar nemzeti érdekkel ellentétes vonalvezetést visz, legyen az a magyar-ukrán, a magyar-Balkán vagy a magyar-euroatlanti viszony, jelentette ki Káncz Csaba a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban.

Ha a Tisza Párt megnyeri a jövő tavaszi parlamenti választást, akkor sem lesz egyszerű feladat hazahozni az összes uniós pénzt – erről Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt ljubljanai nagykövet és egykori európai parlamenti képviselő, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke beszélt lapcsoportunk, a  Klasszis Média műsorában, a Klasszis Klub Live-ban.

Az uniós elnökséget ellátó lengyel kormány és az Európai Bizottság megállapodott, hogy az eddiginél „jóval keményebb kurzust visznek a magyar rezsimmel szemben”, amit a jövőbeni Merz-kormány tovább erősíthet, jelentette ki Káncz Csaba geopolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a magyar kormánypárt egyre jobban hasonlít a ’89-es MSZMP-hez, és ahhoz hasonlóan a szétesés jeleit mutatja. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány egy, akár orosz segítséggel előidézett „incidensre” hivatkozva elhalasztja majd a jövő tavaszi parlamenti választást.

Ukrajnába főleg a Globális Délnek, valamint az oroszokkal jóban lévő NATO-tagállamoknak, tehát Szlovákiának, Bulgáriának és Magyarországnak kellene békefenntartókat küldenie egy jövőbeni tűzszünet biztosítására, jelentette ki a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: az ukrajnai háborút az Egyesült Államok máshogy próbálja megoldani, mint a többi NATO-tagállam, a magyar kormány pedig Washington mögé állt be – szerinte a jelen helyzetben sokkal inkább az Egyesült Államok gyakorol befolyást a magyar kormányra, nem pedig Oroszország.

Donald Trump február elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok „át akarja venni” a Gázai övezetet, az ott élő kétmillió palesztint pedig kitelepítené. Egy ilyen lépés súlyosan sértené a nemzetközi jogot, és bírálói szerint etnikai tisztogatást jelentene. De mennyire gondolja komolyan Trump a tervét? Mi lehet-e valódi célja ezzel? Születőben van Nagy-Izrael? És meg tudják-e akadályozni mindezt az arab államok?

A „magyar rezsimnek” jó esélye van arra, hogy bizalmi viszonyt alakítson ki a jövendőbeli Trump-kormánnyal, a volt amerikai elnök ismételt hatalomra kerülésével pedig egyfajta orbanizáció jöhet Európában – mondta lapcsoportunknak, a Klasszis Médiának Káncz Csaba geopolitikai szakértő. Szerinte Donald Trump azért tudott győzni, mert meghallotta, hogy mit akarnak a „fogyasztók”, a frusztrált kékgallérosok tízmilliói: a munkahelyek visszahozását, a permanens háborúk befejezését és a demokratapártiak által behozott „új nyelv” kivezetését.

Az orosz-ukrán háborút relatív kevés magyar újságíró látta testközelből, és még kisebb azok száma, akiknek mindkét oldalról vannak személyes és érdemi tapasztalatai. A kevesek egyike Nyilas Gergely, a Telex újságírója, aki korábban évekig dolgozott moszkvai tudósítóként, az elmúlt években pedig számos alkalommal járt ukrajnai háborús övezetekben, például az oroszok által ostromlott Pokrovszkban, és ukrán katonákkal éppúgy beszélgetett, mint orosz hadifoglyokkal.

Ukrajna és nyugati támogatói fokról fokra lépik át Vlagyimir Putyin vörös vonalait, de ennek eddig nem lett semmilyen komoly következménye, jelentette ki lapunknak Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett győzelmi tervéről pedig azt mondta: ez valójában egy pr-fogás, ami a már eddig ismert követéleseket keretezi újra.

A magyar-EU viszony elmérgesedése miatt a Magyarországgal kapcsolatos döntésekben már „politikai elem” is van, ezért azonban a magyar kormány „keményen megdolgozott” – jelentette ki Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a Magyar Péter-jelenség „rendkívül pozitív”, ugyanakkor egyelőre „one man show”-ról van szó, és a Tisza Párt elnökének már be kellene mutatnia egy ütőképes csapatot.

Az Orbán-kormány úgynevezett békepárti politikája az ukrajnai háború ügyében szépen hangzik, de irreális, mivel jelenleg nincsenek meg a megegyezés feltételei, jelentette ki Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, katonai hírszerző, a hadtudományok doktora a Klasszis Média műsorában. A kormány szavakban szembemegy az uniós Ukrajna-politikával, de a NATO és az EU döntéseit megszavazza. Kis-Benedek József szerint legkorábban jövőre lehetséges megállapodás, amit mindegyik fél győzelemként adhat el otthon – a Nyugat nem engedheti győzni Oroszországot, de nem is alázhatja meg.  

Ma van húsz éve, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba. Balázs Péter volt külügyminiszter, hazánk első uniós biztosa lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban beszélt a csatlakozási tárgyalások kulisszatitkairól, az azóta eltelt 20 évről, a közelgő EP-választásokról, a váratlan történések erejéről és Magyar Péter esélyeiről.

Hol tart most az orosz-ukrán háború? Mi vagy ki a fő felelőse a történteknek? Magyarország érdekét szolgálja az Orbán-kormány különutas politikája, vagy a szakadék felé viszi az országot? És mit akar Putyin valójában Ukrajnában? Erről is kérdeztük vendégeinket, Bendarzsevszkij Antont, Káncz Csabát, Kis-Benedek Józsefet és Stier Gábort lapcsoportunk rendezvényén, a Klasszis Klub Live-ban. Az erősen eltérő álláspontok tanulságos vitát eredményeztek, ezért is ajánljuk megtekintésre videónkat!

Az infláció az egekben, a forint harmatgyenge, az életszínvonal zuhan – ha még az uniós csapok is zárva maradnak, az beláthatatlan következményekkel járhat. A magyar kormány sorra hozza a korrupcióellenesnek szánt törvényeket, hogy kiengesztelje Brüsszelt, és hozzájusson a forrásokhoz. A tét óriási: összességében 37 milliárd euró, a magyar GDP több mint negyede. De hogyan jutottunk idáig? Hisz-e még az EU a kormánynak? Min múlik az uniós döntés? És miért vagyunk az EU második legkorruptabb országa?  Erre keresik a választ A hét videójában munkatársaink, Izsó Márton Artúr és Wéber Balázs.

Csütörtökön elhunyt II. Erzsébet. A brit királynő 70 évig biztos pont volt egy folyton változó világban, halála ebből a szempontból korszakhatár. De mennyire ismertük őt valójában? Egy szappanoperát láthattunk vagy valódi embereket valódi konfliktusokkal? Mit üzen az ő és családja élete az utókornak? És miért érintette meg halála az egész világot? Erről beszéltünk A hét videójában.

Miközben Orbán Viktor szerint a korrupcióval kapcsolatos kérdésekben már megállapodtak Brüsszellel, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten korábban épp arról beszélt, hogy főleg az antikorrupciós reformról nem tudnak megegyezni. Emiatt a Bizottság továbbra sem adja oda Magyarországnak a Helyreállítási Alap pénzeit, a héten pedig bejelentette a jogállamisági mechanizmus megindítását, amely további uniós források befagyasztását teszi lehetővé.

Az Európai Unió Bírósága a héten jóváhagyta a jogállamisági mechanizmust, így mostantól uniós forrásokat lehet megvonni a tagállamoktól bizonyos jogállamisági normák sérülése esetén. De valóban megvonhatják-e a Magyarországnak járó uniós forrásokat? Egy pénzcsapot már tavaly nyáron elzárt Brüsszel. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A héten beiktatták az új német kormányt – Angela Merkel tizenhat év után távozott a kancellári posztról. Ki volt ő valójában: Európa sírásója vagy megmentője?  Miként fog emlékezni rá az utókor? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Az EU-csúcson olyan kompromisszum született vétóügyben, amely mind a magyar-lengyel párost, mind a szigort követelő tagállamokat és az Európai Parlamentet kielégíti. A közös nevező megtalálásában, avagy a kör négyszögesítésében komoly szerepe volt Angela Merkelnek, akit régóta ambivalens kapcsolat fűz Orbán Viktorhoz.

Rég nem látott válságba süllyedt az Európai Unió azt követően, hogy a magyar és a lengyel kormány bejelentette: megvétózza az uniós költségvetési csomagot. Ha nem lesz kompromisszum, csúszik az 1800 milliárd eurós csomag, bedőlhet néhány ország gazdasága, és akár szét is szakadhat az EU.

Amikor Joe Biden bekerült a Szenátusba, Elvis Presley  még élt, Vietnámra pedig hullottak az amerikai bombák. Amikor Donald Trump dolgozni kezdett apja cégbirodalmában, még nem járt ember a Holdon.

A magyar kormányfő csuklóból lefickózta a holland miniszterelnököt a brüsszeli EU-csúcson, majd azt hangoztatta, hogy piszok jó alkut kötött. Az ellenzék szerint Orbán Viktor óriásit bukott, és eurómilliárdokat veszítünk miatta. Hol van az igazság? Ki a belevaló gyerek? És kinek hihetünk még, miközben lángol a média? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A koronavírus elleni küzdelem olyan, mintha vaksötétben repülnénk. Még mindig nem tudjuk, valójában mekkora veszély áll előttünk, de ha túlságosan lassítunk, lezuhanunk. Mennyiben reagálta túl a világ a járványt? Tényleg megbukott a svéd modell? Mekkorák a pszichés károk? Visszakapjuk-e valaha a megszokott életünket? És mit szól mindehhez Murakami Haruki? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja a legfontosabb tanulságokról.

A koronavírus-járvány veszélyesebb, vagy az, ahogy a világ reagált rá? Túltolta-e a média a témát? Miért éppen a svédek választottak más utat? Merünk-e kételkedni a hivatalos válságkezelésben? És milyen messze vagyunk 1984-től? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A koronavírustól való félelem miatt világszerte megbénult az élet. Miközben a járvány terjed, a tőzsdék zuhannak, az üzletek bezárnak, emberek tömegeinek megélhetése lesz bizonytalan. Nem okozunk-e a vírusnál is nagyobb kárt azzal, hogy bezárjuk-e fél világot? Meddig tartható a jelenlegi válságkezelési módszer, és lehet-e reális alternatívája? És merünk-e erről szabadon gondolkodni? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A héten mutatta be a Bölcsek Tanácsa a Fideszről készült jelentését az Európai Néppárt elnökének, Donald Tusknak. De mi a Fidesz-Néppárt balhé lényege? Ki akar kirúgni kit és miért? Hihetünk-e a függő és független médiának? Mire gondol Soros György egy New York-i felhőkarcoló 13. emeletén? És hogy jönnek ide a Marslakók? Tíz kérdés, tíz válasz munkatársunk, Wéber Balázs kommentárjában.

Elsöprő fölénnyel nyerte a Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban, ezért az ország szinte biztosan kilép majd az EU-ból. De most csúnya populisták győztek vagy bátor szabadságharcosok? Tényleg hülyék a britek vagy csak mások nem bírják elfogadni a külön utas politikát? És miért lett ekkora sztár Boris Johnsonból? Tíz kérdés, tíz válasz a Brexitről. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A magyar uniós biztosjelölt másodjára átment az Európai Parlament szakbizottságának meghallgatásán. Ezt azonban az úgynevezett bevándorláspárti erők vereségeként beállítani – ahogy ezt a magyar kormány teszi – ugyanúgy nonszensz, mint az az ellenzéki állítás, miszerint Várhelyi Olivér a magyar kormányfő bábja lesz. De miért engedték át a magyar biztosjelöltet? Ki ő, mit csinált eddig és mi várható tőle? És ki a paranoid? És akkor most örülünk, Vincent? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Október közepén függetlenségpárti tömegtüntetések törtek ki Barcelonában és Katalónia más városaiban. Egy hét alatt 600-an sérültek meg, tüntetők és rendőrök egyaránt, mintegy 200 embert őrizetbe vettek. Mi áll a történések hátterében? Jogos-e a katalánok dühe, mire mennek vele, és miért hallgat az EU? És mi köze az FC Barcelona globalizálódásának a katalán ügyhöz? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A gazdasági kilátásokról, a szakemberhiányról, a közbeszerzések elosztásáról, a korrupcióról, valamint politika és üzlet kapcsolatáról is beszélt Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója a Privátbankár-lapcsaládhoz tartozó Piac és Profitnak adott exkluzív interjúban.

A héten az Európai Parlament jogi bizottsága elutasította az Európai Bizottság megválasztott elnökének, Ursula von der Leyennek két biztosjelöltjét, Trócsányi Lászlót és a román Rovana Plumbot. Őket eredetileg a magyar, illetve a román kormány jelölte biztosoknak. Orbán Viktor új jelöltje Várhelyi Olivér, aki tapasztalt diplomata, ugyanakkor sajtóhírek szerint nem könnyű ember. De őt is ki fogják ütni? És mi lesz von der Leyennel? És mit szól ehhez a magyar kormányfő? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Az amazóniai tűzvész ügye teljesen átpolitizálódott: szinte minden oldal saját céljaira használja fel, és ezzel ellehetetleníti a tisztánlátást. Miközben a politikusok egymásra mutogatnak, az esőerdő tovább ég. De mi történik pontosan Amazóniában? Tényleg kiugróan magas-e a tüzek száma, és ki vagy mi felelős ezért? És van-e ennek köze a magyar kormányfőhöz? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A héten megbukott az Öt Csillag és a Liga koalíciója, Európa első elitellenes-populista kormánya, miután a Liga felmondta az együttműködést, és egyedül kormányozná tovább Olaszországot. Az Öt Csillag ugyanakkor megmutatta, hogyan lehet civil alapokon, a semmiből indulva, hiteles arcokkal kormányra kerülni – története példaként szolgálhat olyan országok számára, ahol a hatalom bástyái bevehetetlennek tűnnek. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

A héten II. Erzsébet királynő a Konzervatív Párt új vezérét, Boris Johnsont bízta meg kormányalakítással, aki keményvonalas Brexit-pártiakat ültetett vezető pozíciókba. De ki az a Boris Johnson? Miben hasonlít Donald Trumphoz, és miben különbözik tőle? Tényleg kilépteti országát az EU-ból? És ez jó lesz a briteknek? És a magyaroknak? A Boris-korszak 10+1 legfontosabb kérdése munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárjában.

Az Európai Parlament a héten szűk többséggel, de megválasztotta az Európai Bizottság elnökének az Európai Tanács jelöltjét, Ursula von der Leyent. Bár a néppárti politikus liberálisabb elveket vall a félreállított csúcsjelöltnél, Manfred Webernél, a magyar és a lengyel kormánypárt képviselői is rá szavaztak. A jelek szerint Orbán Viktor mind Brüsszellel, mind a Néppárttal kibékülne – de vajon sikerülni fog-e neki? Munkatársunk, Wéber Balázs újabb videókommentárja.

Az Európai Tanács a héten Ursula von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnöki posztjára, amit a magyar kormány nagy megelégedéssel fogadott. Akkor most Orbán Viktor győzött? Tényleg jó neki, hogy von der Leyen lehet Európa főnöke? De ki ez a nő? Valóban szétrohasztotta a Bundeswehrt? Jobb lesz-e Junckernél? És Juncker amúgy milyen volt? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja a történések hátteréről.

Nem sikerült megegyezniük az uniós kormány- és államfőknek a brüsszeli EU-csúcson arról, hogy ki kövesse Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság élén. Miért kínlódnak ennyit? Mi lesz Manfred Weberrel? Hogyan került hirtelen "egy táborba" a két "ősellenség”, Orbán Viktor és Emmanuel Macron? És akkor ki lesz most Juncker utódja? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Az ibizai videófelvétel által elindított lavina ezen a héten az osztrák kancellárt is elsöpörte, így Ausztriát – az ország történetében először – női kancellár irányítja majd a szeptemberi előrehozott választásokig. A videóbotrány rosszul jött a magyar kormánypártnak is, amelynek amúgy is fel van függesztve a tagsága az Európai Néppárton belül. Ráadásul a héten tovább romlott a helyzete. Videóösszeállítás és kommentár a közelmúlt történéseiről.