A szakértő szerint Ukrajna idővel kénytelen lesz belenyugodni bizonyos fokú területvesztésbe, és ezt már Nyugaton is sokan pedzegetik – márpedig Kijev a nyugati pénzügyi és hadiipari támogatásoktól függ. A nagy kérdés, hogy a nyugati közösség mit és mennyit ad majd a jövőben haditechnikában, pénzben és esetleg emberben.
A kurszki ukrán behatolással kapcsolatban azt mondta: megleptes és érzékenyen érintette az orosz vezetést, óriási presztízsveszteséget jelent Vlagyimir Putyin számára, aki nem hagyja majd komoly válasz nélkül a támadást. Szerinte az orosz erők előbb-utóbb ki fogják szorítani az ukránokat Oroszország területéről.
Kis-Benedek József arra is felhívta a figyelmet, hogy Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg halad előre, és célja a Donyecki terület teljes elfoglalása. A kurszki betörés ugyanakkor megmutatta, hogy az orosz hadsereg emberhiánnyal küzd, az általános mozgósítást Putyin pedig politikai okokból nem meri meglépni.
A szakértő szerint jelenleg nincs olyan veszély, hogy Magyarország belesodródik a háborúba. Szerinte – elnézve a háború kitörése óta eltelt 2,5 évben elért orosz előrehaladást – irreális az a feltételezés, hogy Oroszország bármely más országot megtámadna, beleértve a balti országokat is.
A magyar kormány úgynevezett békepártiságával kapcsolatban kijelentette: ez irreális politika, hiszen semmi esély sincs a megegyezésre a mostani helyzetben, és Donald Trump „sem fog két nap alatt rendet csinálni,” még ha meg is választják majd amerikai elnöknek.
Kis-Benedek József beszélt arról is, hogy Magyarország NATO tagsága és a magyar kormány Moszkvával fenntartott kapcsolata nem egyeztethető össze, a magyar diplomácia Nyugaton elszigetelődött. Az országot „komolytalannak tartják”, és a nemzetközi szövetségeseknél felmerül a kérdés, hogyan viselkedne vajon háborús helyzetben.
Ugyanakkor a NATO-n és az EU-n belül a magyar kormány végeredményben együttműködik a többi tagállammal, az Oroszország elleni szankciókat például kénytelen-kelletlen megszavazza. Azaz más a propaganda, és más a valóság, tette hozzá. A teljes beszélgetést a fenti videóban tekinthetik meg.
Nagy kérdés, mit lép a másik két hitelminősítő. 
