Beszélgetés Jakabfalvy Dórával, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. üzleti divíziójának ügyvezetőjével.

Az uniós elnökséget ellátó lengyel kormány és az Európai Bizottság megállapodott, hogy az eddiginél „jóval keményebb kurzust visznek a magyar rezsimmel szemben”, amit a jövőbeni Merz-kormány tovább erősíthet, jelentette ki Káncz Csaba geopolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a magyar kormánypárt egyre jobban hasonlít a ’89-es MSZMP-hez, és ahhoz hasonlóan a szétesés jeleit mutatja. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány egy, akár orosz segítséggel előidézett „incidensre” hivatkozva elhalasztja majd a jövő tavaszi parlamenti választást.

Az Európai Parlamentben beszélt a Klasszis Médiának az RMDSZ európai parlamenti képviselője a romániai elnökválasztásról, a romániai társadalom politikai válságáról, és az RMDSZ előtt álló feladatokról is.

Ukrajnába főleg a Globális Délnek, valamint az oroszokkal jóban lévő NATO-tagállamoknak, tehát Szlovákiának, Bulgáriának és Magyarországnak kellene békefenntartókat küldenie egy jövőbeni tűzszünet biztosítására, jelentette ki a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: az ukrajnai háborút az Egyesült Államok máshogy próbálja megoldani, mint a többi NATO-tagállam, a magyar kormány pedig Washington mögé állt be – szerinte a jelen helyzetben sokkal inkább az Egyesült Államok gyakorol befolyást a magyar kormányra, nem pedig Oroszország.

A Trump-adminisztráció kifarolt a transzatlanti biztonságpolitikai keretrendszerből, ami történelmi csapás, mondta Káncz Csaba a Klasszis Média rendezvényén, a Klasszis Klub Live-ban. A geopolitikai szakértő szerint a NATO szervezete szétesett, a „feketeöves KGB-s” Putyin-Lavrov páros pedig simán „ledarálja” a jelenlegi amerikai vezetést, ha akarja – Moszkva máris kihozta a páriastátuszból Oroszországot a rijádi találkozóval.  

Donald Trump február elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok „át akarja venni” a Gázai övezetet, az ott élő kétmillió palesztint pedig kitelepítené. Egy ilyen lépés súlyosan sértené a nemzetközi jogot, és bírálói szerint etnikai tisztogatást jelentene. De mennyire gondolja komolyan Trump a tervét? Mi lehet-e valódi célja ezzel? Születőben van Nagy-Izrael? És meg tudják-e akadályozni mindezt az arab államok?

Donald Trump a héten az amerikai érdekekre hivatkozva kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok akár katonai erővel is visszaszerezné a Panama-csatornát. Milyen történelmi körülmények között jött létre ez az útvonal, és mit szimbolizál? Miért fontos Washingtonnak a csatorna, és miért fontos Panamának? Mi köze mindennek Kínához? És mennyire valószínű egy amerikai offenzíva? Többek között erről kérdeztük Lénárt András Latin-Amerika szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docensét.                  

Bár mindenki gyenge forintra számít mostanában, visszatekintve alig találunk olyan időszakokat, amelyekben a forint leértékelődését ne kompenzálta volna a kamatelőnye. Amikor már mindenki pesszimista, könnyen elképzelhető, hogy pozitív folyamat indul be. A tavasszal lejáró állampapír-tömeg egy része befektetési jegyekbe mehet. Interjú Brezina Szabolccsal, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatójával.

A „magyar rezsimnek” jó esélye van arra, hogy bizalmi viszonyt alakítson ki a jövendőbeli Trump-kormánnyal, a volt amerikai elnök ismételt hatalomra kerülésével pedig egyfajta orbanizáció jöhet Európában – mondta lapcsoportunknak, a Klasszis Médiának Káncz Csaba geopolitikai szakértő. Szerinte Donald Trump azért tudott győzni, mert meghallotta, hogy mit akarnak a „fogyasztók”, a frusztrált kékgallérosok tízmilliói: a munkahelyek visszahozását, a permanens háborúk befejezését és a demokratapártiak által behozott „új nyelv” kivezetését.

Az orosz-ukrán háborút relatív kevés magyar újságíró látta testközelből, és még kisebb azok száma, akiknek mindkét oldalról vannak személyes és érdemi tapasztalatai. A kevesek egyike Nyilas Gergely, a Telex újságírója, aki korábban évekig dolgozott moszkvai tudósítóként, az elmúlt években pedig számos alkalommal járt ukrajnai háborús övezetekben, például az oroszok által ostromlott Pokrovszkban, és ukrán katonákkal éppúgy beszélgetett, mint orosz hadifoglyokkal.

Ukrajna és nyugati támogatói fokról fokra lépik át Vlagyimir Putyin vörös vonalait, de ennek eddig nem lett semmilyen komoly következménye, jelentette ki lapunknak Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett győzelmi tervéről pedig azt mondta: ez valójában egy pr-fogás, ami a már eddig ismert követéleseket keretezi újra.

A magyar-EU viszony elmérgesedése miatt a Magyarországgal kapcsolatos döntésekben már „politikai elem” is van, ezért azonban a magyar kormány „keményen megdolgozott” – jelentette ki Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a Magyar Péter-jelenség „rendkívül pozitív”, ugyanakkor egyelőre „one man show”-ról van szó, és a Tisza Párt elnökének már be kellene mutatnia egy ütőképes csapatot.

Az Orbán-kormány úgynevezett békepárti politikája az ukrajnai háború ügyében szépen hangzik, de irreális, mivel jelenleg nincsenek meg a megegyezés feltételei, jelentette ki Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, katonai hírszerző, a hadtudományok doktora a Klasszis Média műsorában. A kormány szavakban szembemegy az uniós Ukrajna-politikával, de a NATO és az EU döntéseit megszavazza. Kis-Benedek József szerint legkorábban jövőre lehetséges megállapodás, amit mindegyik fél győzelemként adhat el otthon – a Nyugat nem engedheti győzni Oroszországot, de nem is alázhatja meg.  

Az orosz Kurszki terület elleni ukrán támadást a NATO tervelhette ki, jelentette ki Káncz Csaba a Klasszis Média podcastjában. A geopolitikai szakértő szerint a Washington-London-Varsó-Baltikum tengely ezzel azt jelzi: már nem ismeri el „Putyin cár” vörös vonalait és nem hagyja győzni Moszkvát az ukrajnai háborúban, amelyben – a katonákat leszámítva – már a NATO és Oroszország feszül egymásnak.

A fődíjat a Klasszis Média lapcsoport Legjobb Árupiaci Alap kategóriájában idén az MBH Alapkezelő Hagyományos Energia Alapja nyerte el. Az ilyen alapok egyik szembetűnő tulajdonsága, hogy inflációs környezetben is jól teljesíthetnek. Az alap kiváló eredménye mögötti befektetési politikáról Bene Zsombor portfolió menedzserével beszélgettünk.

Bár a részvények egy része, például az USA-ban túlértékeltnek tűnhet, valójában vannak olyan szektorok, amelyektől vonzó megtérülés várható, különösen régiónkban. Az ingatlanalapok bérletidíj-bevételei is szép felárat biztosíthatnak a kötvények felett. Eddig a jó vállalati eredmények jelentették a BUX-rekordok titkát. Interjú Pekár Dáviddal, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatójával.

Az év végéig sávozhat a forint, az MNB politikája támogatja az árfolyamot. A részvények és a kötvények is jól teljesítettek az utóbbi időben, kérdés, mi lesz az inflációval, a kamatokkal és a gazdasági növekedéssel. A kötvényalapok befektetői helytelenül általában a múltbeli hozamok alapján tájékozódnak, de van célravezetőbb módszer is. Interjú Kiss Péterrel, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Az Európai Unió jobbra tolódott, de a centrumnak továbbra is többsége van. A nagy nyertes a Néppárt lehet, von der Leyen pedig maradhat az Európai Bizottság élén. A Fidesz renoméját a jobboldalon rontja a meggyengülése, a semmiből berobbant Tisza Párt viszont nagyon jól járhat a néppárti frakciótagsággal. Feledy Botond külpolitikai szakértőt, a Partizán Heti Feledy hírlevelének a szerkesztőjét kérdeztük az európai parlamenti (EP) választás tanulságairól és következményeiről.       

Tartósan magas kamatok és infláció jellemezheti ezt az évtizedet, így sokkal több reáleszközt érdemes tartani a portfóliókban. Az energia- és bankrészvényekkel az elmúlt időben is sok pénzt lehetett keresni, de a bankszektor még mindig a legolcsóbb iparág Európában – mondták el a HOLD Alapkezelő vezetői. Szabó Balázs vezérigazgatóval és Móricz Dániel befektetési igazgatóval az elmúlt időszak kiemelkedően jó teljesítménye miatt elnyert díjak apropóján beszélgettünk. Sok más mellett szó volt részvényekről, kötvényekről, ingatlanokról, sikeres stratégiákról és persze a forintról is.

Szlovákiában akkora a gyűlölet a politikai táborok között, hogy számítani lehetett egy merényletre, mondta a Privátbankárnak Kis-Benedek József biztonsági szakértő, katonai hírszerző, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja a szlovák kormányfő elleni támadással kapcsolatban. Szerinte Magyarországon jobb a helyzet, ugyanakkor egy ilyen támadás veszélye itthon sem kizárt. A történtek után biztosan megerősítik a vezető magyar politikusok védelmét, Orbán Viktor miniszterelnök már eddig is golyóálló mellényben járt.

A Hamász terrortámadása nyomán indult izraeli hadműveletek óriási civil áldozatokkal járnak, ami Izrael és szövetségesei megítélését is súlyosan károsítja. A küzdelem valójában a területért folyik. Gáza nagy része romokban hever, a megszállt Ciszjordániáról és Kelet-Jeruzsálemről Izrael nem mond le – a hatmillió palesztinnak ezért továbbra sem lehet állama. A globális tiltakozáshullám ugyanakkor azt jelzi, hogy ügyük ismét a világ napirendjére került. A Klasszis Klubban N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértőt kérdeztük a gázai háború hátteréről.

Ma van húsz éve, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba. Balázs Péter volt külügyminiszter, hazánk első uniós biztosa lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban beszélt a csatlakozási tárgyalások kulisszatitkairól, az azóta eltelt 20 évről, a közelgő EP-választásokról, a váratlan történések erejéről és Magyar Péter esélyeiről.

A külgazdasági és külügyminiszter a Privátbankárnak adott nagyinterjúban Paksról, egy titkos kínai befektetőről, a háború lezárásáról, Szergej Lavrovról, Orbán Viktorról, a Putyin-kapcsolatról, az Izrael-kritika kérdéséről és az akkumulátorgyárakról is beszélt. Orbán Viktor telefonon kereste Szijjártó Pétert interjú közben a NATO-főtitkár hívása miatt.

Bár orosz határőr biztosan nem lesz Záhonynál, Magyarország számára még egy nem totális orosz győzelem is veszélyes forgatókönyv lenne az ukrajnai háborúban, mondta el Rácz András történész a Privátbankárnak adott karácsonyi nagyinterjúban. Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások ügyében Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó pillanatban gondolta meg magát, vétója az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatással szemben pedig nem igazán erős. Az interjúban szó esik még az ukrán célok újragondolásáról, a tavaszi kilátásokról, a társadalmi tragédiákról és a dzsungel veszélyeiről, valamint a személyét ért életveszélyes fenyegetésről, közéleti ambícióiról, a magyar társadalom atomizáltságáról és arról, hogy mit kíván a jövő évre.

Madridban múlt szombaton 170 ezren vonultak utcára tiltakozásul az ellen, hogy a régi-új kormányfő, Pedro Sánchez amnesztiát ígért a bebörtönzött függetlenségpárti katalánoknak. Argentínában múlt vasárnap pedig „Az őrült” becenévre hallgató Javier Milei nyerte az elnökválasztást, ő beszántaná a nemzeti bankot és dollárra cserélné a pesót. Mi áll a nem mindennapi események hátterében, és mi várható a jövőben? Erről és még sok minden másról kérdeztük Lénárt Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docensét.

A Gázai övezetben nincs elég élelem, ivóvíz és gyógyszer, kórházak alig működnek, a romos épületek alatt temetetlen holttestek fekszenek – így jellemezte lapunknak egy magyarországi palesztin család azon rokonainak helyzetét, akik az övezet déli részén próbálják túlélni a háborút. Bő egy hónappal ezelőtt a háborús izraeli mindennapokat mutattuk be egy ottani magyar segítségével, most a gázai helyzetet nézzük meg a palesztinok tapasztalatai alapján.

A háború kezdete óta több hullámban hatalmas ukrán tömeg érkezett Lengyelországba. Ennek örülhetett sok százezer olyan lengyel lakástulajdonos, aki kiadja az ingatlanát. Hol, és milyen otthonokat keresnek az ukránok és keresletük miatt mennyire mentek fel a lakásbérleti díjak? Erről kérdeztük Marcin Jańczukot, a Duna House cégcsoporthoz tartozó Metrohouse lengyel ingatlanközvetítő cég marketing és pr vezetőjét.

Légvédelmi sziréna és rakétacsapás hangjára ébredt szombat reggel Bernadett és családja a közép-izraeli Petah Tikván. Most már veszélyben érzik magukat, a támadásokat lépcsőházban vagy éppen raktárakban vészelik át. Visszaköltözésen azonban továbbra sem gondolkoznak.

Wolfgang Puck, a világ egyik legismertebb és leggazdagabb séfje néhány éve Budapesten nyitotta meg első Spago éttermét Európában. Az osztrák-amerikai sztárszakács és üzletember, a hollywoodi Oscar-gálák szakácsa a lapcsoportunknak adott interjúban beszélt a hazai étterem helyzetéről, a szakemberhiány kezeléséről, a jó séf titkáról, nehéz gyerekkoráról, a harvardi álmáról, életfilozófiájáról és arról is, hogy mit szeretne még elérni az életben. 

A francia állam elképesztő mennyiségű pénzt öntött a külvárosokba – ennek az infrastruktúrának egy részét égetik fel most a tiltakozók, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékének oktatója. Az utcára vonulók nagyrészt bevándorló hátterű fiatalok, akik nem hisznek a francia állam ígéreteiben, és azonosulni sem tudnak vele. A francia rendőrség hagyományosan keményen lép fel, a válság megítélése „pártosodott”, a középen lévők pedig rendet szeretnének.

Valószínűleg Recep Tayyip Erdogan marad Törökország elnöke, mivel sikerült jól mozgósítani és megtartani a bizonytalan konzervatív szavazókat, mondta a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Egeresi Zoltán Törökország-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója szerint így tovább bővülhetnek az elmúlt években felfutott magyar-török gazdasági kapcsolatok. Bár az ellenzék az Erdogan-rendszer lebontásának és a gazdasági jólétnek az ígéretével kampányolt, ez alighanem kevés a hatalomváltáshoz. A médiában Erdogannak túlsúlya volt a kampány során.

A gazdasági kapcsolatok Magyarország és Málta között biztatóan alakulnak, a kereskedelem bővül, a turizmus pedig már elérte a Covid előtti szintet Angelo Farrugia szerint. A máltai parlament elnöke, aki a közelmúltban járt Budapesten, lapunknak beszélt arról is, hogy számos máltai befektető van jelen Magyarországon, Máltán pedig több ezer magyar dolgozik.       

Oroszország nem fog kivonulni a megszállt területekről, az ukránok nem nyugodnak bele azok elvesztésébe, ezért a háború – változó intenzitással – évekig elhúzódhat, mondta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője,  az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a Privátbankár.hu-nak. Az interjúban szó esik Bahmut ostromáról, a háború hullámzásáról, a mobilizációs tartalékokról, az ellenfél kivéreztetéséről és a béke áráról.       

Brazília régi-új elnöke népszerű, de nem makulátlan politikus, győzelmének a Bolsonaro-korszak ágyazott meg, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Lénárt András Latin-Amerika szakértő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense. Szerinte Lula helyreállíthatja az ország tekintélyét, megvédheti az Amazonast és több tízmillió szegénynek dobhat mentőövet. Nemzetegyesítésre viszont aligha lesz képes.          

Miért alacsony Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelékenysége, hogyan járul ehhez hozzá a rossz hazai és az uniós támogatási rendszer, és európai összevetésben miért negatív csúcstartó a magyar élelmiszer-infláció? A természeti kincseivel ilyen rosszul sáfárkodó ország alig van még egy a világon! Interjú Raskó György agrárközgazdásszal.

Egyre több a sikeres klímaper nemzetközi szinten: a holland és a német államot vagy éppen a Shell-csoportot is kötelezték már bíróságok a korábbinál szigorúbb klímapolitikára. Sulyok Katalin jogász és biológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa a Privátbankár.hu-nak adott interjúban azt mondta: a klímaperek száma megugrott, az éghajlatváltozás ma már emberi jogi probléma is. Magyarországon a klímatörvény miatt indult klímaper, de akár a rossz levegő miatt is perelhetnénk az államot.

Az oroszok háború-finanszírozási forrásainak elzárása céljából az orosz olajexport ma életbe lépett európai uniós embargója óriási kihívást jelent nemcsak az öreg kontinens, de az egész világ ellátása szempontjából. Ha ezt a magyar kormány nem ismeri fel, hamarosan hazánkban lehet a legmagasabb üzemanyagár egész Európában – mondta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a lapunknak adott interjúban.

Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút - mondta lapunknak Raul Toomas, az Észt Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Hozzátette: a háború drága, és sokba kerül nekünk a közelgő tél során, de ez csekély ár ahhoz képest, hogy a szabad és demokratikus világ státusza a tét. Káncz Csaba interjúja.

Hanyatlás a műkincspiacon nem érzékelhető, sőt, nem várt sikereket hoztak a tavaszi aukciók, derül ki a Virág Judittal folytatott beszélgetésünkből. Akinél arra is kerestük a választ, mennyire fordultak a gyűjtők újabban a kortárs festők felé, hány forinttól érdemes műkincsben gondolkodni, és miért nem lehet soha olyan sikeres egy magyar festő, mint Picasso vagy Andy Warhol.

Mit tehet egy kisbefektető a bolygó, a társadalom fenntartható fejlődéséért? Számíthat-e jó hozamra, aki ESG-alapból vásárol? Mitől lesz fenntartható egy ingatlanalap? Interjú a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatójával, Simon Péterrel.

A magyar mentesség az olajembargó alól nem lehet indok az orosz energia-szállításoktól való függetlenedés hanyagolására, a Roszatom részvételével megvalósuló paksi fejlesztés pedig újabb veszélyes függőséghez vezethet – mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Melanie Huml. Bajorország államminisztere hozzátette: Magyarország továbbra is vonzó termelési helyszín, de a cégek szeretik, ha a politikai döntések kiszámíthatóak és transzparensek, Európa pedig több egy gazdasági érdekközösségnél. Az egyenrangú párbeszéd fontos, de a jogállamisági problémákat Bajorországból is aggodalommal szemlélik.

A befektetők még nem ismerték fel, hogy milyen nagy esélye van annak, hogy az amerikai gazdaság akár mélyebb recesszióba is süllyedhet – véli Czifra Gábor, az MKB Pannónia Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hogyan veszi észre a profi befektető, hogy közeleg a vihar? Milyen befektetéseket választ, ha megfordul a trend és mit kezd a közönségkedvenc Teslával? Honnan tudja, mikor kell elkezdeni vásárolni és kik a példaképei? Interjú.

Kína az orosz-ukrán háború kapcsán értette meg, milyen elképesztően bonyolult vállalkozás lenne egy tajvani invázió - mondta lapunknak Stephen R. Nagy, a tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetem professzora, a Kanadai Globális Ügyek Intézetének munkatársa.  Hozzátette: belső kritikusai szerint Hszi elnök rendkívül rosszul kezelte az Egyesült Államok és Kína kapcsolatát. Káncz Csaba interjúja.

A háborúról, gazdasági nehézségekről és tőkepiaci turbulenciákról szóló hírek nem jelentik azt, hogy ne lenne érdemes befektetni. A Raiffeisen Alapkezelő az aktív portfólió-kezelésben hisz, és abban, hogy ilyenkor ingatlanbefektetésekkel, kisebb mennyiségű árupiaci termékkel is érdemes színesíteni a portfóliót. Interjú Gyetvai Károllyal, a Raiffeisen Alapkezelő vezető értékesítés támogatójával.

A befektetési világban, a politikában és a gazdaságban rossznál rosszabb hírek követik egymást, az indexek is lefelé tartanak. Lehetséges-e ilyen körülmények között jó befektetéseket találni? Európában vagy Amerikában érdemes ezeket keresni? Mit kezdjünk néhány millió forint megtakarítással? Interjú Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Nepop Ljubov, Ukrajna magyarországi nagykövete szeretné, ha Magyarország az eddiginél is egyértelműbben kiállna hazája mellett.

Az orosz agresszió tükrében az amerikai kormányzat az eddigieknél is elfogadhatatlanabbnak tartja Budapest Moszkva-barát külpolitikáját - mondta lapunknak Fehér Zoltán, a Texasi Egyetem Clements Nemzetbiztonsági Központjának tudományos kutatója.  Az a tény, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei Kína legfontosabb szövetségesével, Oroszországgal kerültek egyre mélyülő konfliktusba már középtávon azt fogja jelenteni, hogy a Washington és Peking közötti versengés is egyre feszültebbé válik.  Káncz Csaba interjúja.

Csizmár Saroltát pár éve Kárpátalján ismertem meg, akkor az ottani falusi turisztikai szövetségnek volt az elnöke. Lelkesedéssel, szívvel végezte a munkáját, később az Utazás kiállításon is találkoztam vele. Most Budapesten beszélgettünk.