Miért pont most robbant ki a tüntetéssorozat, és miért lett ilyen véres? Volt-e külföldi beavatkozás? A Közel-Kelet-szakértőt kérdeztük.

Egy őszinte beszélgetés a Prefab német főmérnökével, Andreas Weberrel küldetésről, számokról, mérnöki fegyelemről és arról, miért nem kalandos többé az építkezés.

Arról Latin-Amerikában sincs különösebb vita, hogy Nicolás Maduro illegitim vezető, az eltávolításának módjáról azonban igen. A hidegháború vége óta ilyen beavatkozás nem történt az amerikai földrészen, a Monroe-elv és a félelem az újabb amerikai intervencióktól újjáéledt – mondta el lapunknak Lénárt András Latin-Amerika szakértő a Venezuelával szembeni amerikai beavatkozással kapcsolatban. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense a történelmi háttér mellett beszélt a narkoterrorizmus vádjának gyenge pontjairól, a helyi olajkincs kihasználatlanságának okairól, valamint az ellenzék és a demokratizálódás esélyeiről is.

Fontos lenne az orosz-ukrán háborút lezárni, mert úgy több magyar terméket lehetne értékesíteni az orosz piacon – mondta Orbán Viktor december 31-ei interjújában. Hozzátette: több orosz energiahordozót is vásárolhatnánk, ha véget érne a háború.

Január 5-re nemzetközi sajtótájékoztatót hirdetett Orbán Viktor, de úgy tűnik, még erre az évre is maradt mondanivalója. Az év utolsó napján délután 1 órakor élő interjút ad közösségi oldalán.

Hosszú távon a részvénypiacok túlteljesítettek minden más befektetési eszközt, így nem az a kérdés, vegyünk-e belőlük, hanem az, hogy milyen arányban és milyet. A feltörekvő piacokon az árak a szokásosnál is nagyobb diszkontot tartalmaznak, így az ottani papírokat is érdemes vásárolni. A mesterséges intelligencia haszonélvezői közül is találunk ott cégeket bőven. Interjú a Fidelity International portfólió-menedzserével, Pálfi Zoltánnal.

Világháború nem lesz, az orosz-ukrán háború ugyanakkor nem csendesedik, és mintha visszatért volna a hidegháború, jelentette ki Kis-Benedek József a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. A biztonságpolitikai szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia hadtudományi bizottságának a tagja szerint Oroszország a Szovjetunió korábbi területeit szeretné fennhatósága alá vonni, ugyanakkor aligha fog egy NATO-tagországot megtámadni. „Az oroszok nem buták”, fogalmazott.       

Hogyan lehet egy mini magyar vállalkozásból 16 év alatt olyan vállalatot csinálni, ami felkelti egy hatalmas multinacionális nagyvállalat érdeklődését. Erről készített interjút a Klasszis Média Egerszegi Krisztiánnal a MiniCRM Zrt. igazgatósági tagjával a Piac és Profit főszerkesztője, Hollós János.

Sok év emelkedés után húzós időszak jöhet a nemzetközi részvénypiacokon, felértékelődik majd a jó vagyonkezelők szerepe. Az európai gazdaság megindulhat, ami a magyar részvényeket is felértékelheti, amelyek egyébként sem drágák. Interjú Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával.

Iránnak nem célja atomfegyver kifejlesztése, és amíg az első számú vezetője, Ali Hámenei életben van, addig biztosan nem is lesz az, jelentette ki N. Rózsa Erzsébet a Privátbankárnak adott interjúban. A Közel-Kelet szakértő, aki néhány hete járt a perzsa államban, úgy véli, hogy az iráni nép összezárt az izraeli támadás után, és még a bebörtönzött értelmiségiek is beálltak az ország mögé. Az interjúban szó esik még Mahmud Ahmadinezsád hírhedt mondatáról, az iráni rezsim jellegéről, az Egyesült Államok szerepéről és az iraki forgatókönyv megismétlődésének veszélyéről is.

A K&H Értékpapír rendszeres ETF befektetési programját azoknak ajánlják, akik rendszeresen szeretnének félretenni, és a magas hozam érdekében mernek vállalni némi kockázatot. A programban devizaalapú befektetések szerepelnek, amik hozamát növelheti a forint évi átlagos 2-3 százalékos leértékelődése is. Interjú Horváth Istvánnal, a K&H Értékpapír vezérigazgatójával.

Egy éve szerzett többségi tulajdonrészt az MBH Bank a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-ben. Jakabfalvy Dórával, a lakás-takarékpénztár üzleti divíziójának ügyvezetőjével beszélgettünk arról, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak az azóta eltelt időszakban, milyen akcióval élhetnek az ügyfelek a közelmúltban piacra dobott Jövőépítő Lakásszámla nevű új termékük kapcsán, és kitértünk a társasházakat érintő, állagmegóvást célzó megtakarítás fontosságára is.

Az uniós elnökséget ellátó lengyel kormány és az Európai Bizottság megállapodott, hogy az eddiginél „jóval keményebb kurzust visznek a magyar rezsimmel szemben”, amit a jövőbeni Merz-kormány tovább erősíthet, jelentette ki Káncz Csaba geopolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a magyar kormánypárt egyre jobban hasonlít a ’89-es MSZMP-hez, és ahhoz hasonlóan a szétesés jeleit mutatja. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány egy, akár orosz segítséggel előidézett „incidensre” hivatkozva elhalasztja majd a jövő tavaszi parlamenti választást.

Az Európai Parlamentben beszélt a Klasszis Médiának az RMDSZ európai parlamenti képviselője a romániai elnökválasztásról, a romániai társadalom politikai válságáról, és az RMDSZ előtt álló feladatokról is.

Ukrajnába főleg a Globális Délnek, valamint az oroszokkal jóban lévő NATO-tagállamoknak, tehát Szlovákiának, Bulgáriának és Magyarországnak kellene békefenntartókat küldenie egy jövőbeni tűzszünet biztosítására, jelentette ki a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban Gyarmati István diplomata, biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: az ukrajnai háborút az Egyesült Államok máshogy próbálja megoldani, mint a többi NATO-tagállam, a magyar kormány pedig Washington mögé állt be – szerinte a jelen helyzetben sokkal inkább az Egyesült Államok gyakorol befolyást a magyar kormányra, nem pedig Oroszország.

A Trump-adminisztráció kifarolt a transzatlanti biztonságpolitikai keretrendszerből, ami történelmi csapás, mondta Káncz Csaba a Klasszis Média rendezvényén, a Klasszis Klub Live-ban. A geopolitikai szakértő szerint a NATO szervezete szétesett, a „feketeöves KGB-s” Putyin-Lavrov páros pedig simán „ledarálja” a jelenlegi amerikai vezetést, ha akarja – Moszkva máris kihozta a páriastátuszból Oroszországot a rijádi találkozóval.  

Donald Trump február elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok „át akarja venni” a Gázai övezetet, az ott élő kétmillió palesztint pedig kitelepítené. Egy ilyen lépés súlyosan sértené a nemzetközi jogot, és bírálói szerint etnikai tisztogatást jelentene. De mennyire gondolja komolyan Trump a tervét? Mi lehet-e valódi célja ezzel? Születőben van Nagy-Izrael? És meg tudják-e akadályozni mindezt az arab államok?

Donald Trump a héten az amerikai érdekekre hivatkozva kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok akár katonai erővel is visszaszerezné a Panama-csatornát. Milyen történelmi körülmények között jött létre ez az útvonal, és mit szimbolizál? Miért fontos Washingtonnak a csatorna, és miért fontos Panamának? Mi köze mindennek Kínához? És mennyire valószínű egy amerikai offenzíva? Többek között erről kérdeztük Lénárt András Latin-Amerika szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docensét.                  

Bár mindenki gyenge forintra számít mostanában, visszatekintve alig találunk olyan időszakokat, amelyekben a forint leértékelődését ne kompenzálta volna a kamatelőnye. Amikor már mindenki pesszimista, könnyen elképzelhető, hogy pozitív folyamat indul be. A tavasszal lejáró állampapír-tömeg egy része befektetési jegyekbe mehet. Interjú Brezina Szabolccsal, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatójával.

A „magyar rezsimnek” jó esélye van arra, hogy bizalmi viszonyt alakítson ki a jövendőbeli Trump-kormánnyal, a volt amerikai elnök ismételt hatalomra kerülésével pedig egyfajta orbanizáció jöhet Európában – mondta lapcsoportunknak, a Klasszis Médiának Káncz Csaba geopolitikai szakértő. Szerinte Donald Trump azért tudott győzni, mert meghallotta, hogy mit akarnak a „fogyasztók”, a frusztrált kékgallérosok tízmilliói: a munkahelyek visszahozását, a permanens háborúk befejezését és a demokratapártiak által behozott „új nyelv” kivezetését.

Az orosz-ukrán háborút relatív kevés magyar újságíró látta testközelből, és még kisebb azok száma, akiknek mindkét oldalról vannak személyes és érdemi tapasztalatai. A kevesek egyike Nyilas Gergely, a Telex újságírója, aki korábban évekig dolgozott moszkvai tudósítóként, az elmúlt években pedig számos alkalommal járt ukrajnai háborús övezetekben, például az oroszok által ostromlott Pokrovszkban, és ukrán katonákkal éppúgy beszélgetett, mint orosz hadifoglyokkal.

Ukrajna és nyugati támogatói fokról fokra lépik át Vlagyimir Putyin vörös vonalait, de ennek eddig nem lett semmilyen komoly következménye, jelentette ki lapunknak Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett győzelmi tervéről pedig azt mondta: ez valójában egy pr-fogás, ami a már eddig ismert követéleseket keretezi újra.

A magyar-EU viszony elmérgesedése miatt a Magyarországgal kapcsolatos döntésekben már „politikai elem” is van, ezért azonban a magyar kormány „keményen megdolgozott” – jelentette ki Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a Magyar Péter-jelenség „rendkívül pozitív”, ugyanakkor egyelőre „one man show”-ról van szó, és a Tisza Párt elnökének már be kellene mutatnia egy ütőképes csapatot.

Az Orbán-kormány úgynevezett békepárti politikája az ukrajnai háború ügyében szépen hangzik, de irreális, mivel jelenleg nincsenek meg a megegyezés feltételei, jelentette ki Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, katonai hírszerző, a hadtudományok doktora a Klasszis Média műsorában. A kormány szavakban szembemegy az uniós Ukrajna-politikával, de a NATO és az EU döntéseit megszavazza. Kis-Benedek József szerint legkorábban jövőre lehetséges megállapodás, amit mindegyik fél győzelemként adhat el otthon – a Nyugat nem engedheti győzni Oroszországot, de nem is alázhatja meg.  

Az orosz Kurszki terület elleni ukrán támadást a NATO tervelhette ki, jelentette ki Káncz Csaba a Klasszis Média podcastjában. A geopolitikai szakértő szerint a Washington-London-Varsó-Baltikum tengely ezzel azt jelzi: már nem ismeri el „Putyin cár” vörös vonalait és nem hagyja győzni Moszkvát az ukrajnai háborúban, amelyben – a katonákat leszámítva – már a NATO és Oroszország feszül egymásnak.

A fődíjat a Klasszis Média lapcsoport Legjobb Árupiaci Alap kategóriájában idén az MBH Alapkezelő Hagyományos Energia Alapja nyerte el. Az ilyen alapok egyik szembetűnő tulajdonsága, hogy inflációs környezetben is jól teljesíthetnek. Az alap kiváló eredménye mögötti befektetési politikáról Bene Zsombor portfolió menedzserével beszélgettünk.

Bár a részvények egy része, például az USA-ban túlértékeltnek tűnhet, valójában vannak olyan szektorok, amelyektől vonzó megtérülés várható, különösen régiónkban. Az ingatlanalapok bérletidíj-bevételei is szép felárat biztosíthatnak a kötvények felett. Eddig a jó vállalati eredmények jelentették a BUX-rekordok titkát. Interjú Pekár Dáviddal, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatójával.

Az év végéig sávozhat a forint, az MNB politikája támogatja az árfolyamot. A részvények és a kötvények is jól teljesítettek az utóbbi időben, kérdés, mi lesz az inflációval, a kamatokkal és a gazdasági növekedéssel. A kötvényalapok befektetői helytelenül általában a múltbeli hozamok alapján tájékozódnak, de van célravezetőbb módszer is. Interjú Kiss Péterrel, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Az Európai Unió jobbra tolódott, de a centrumnak továbbra is többsége van. A nagy nyertes a Néppárt lehet, von der Leyen pedig maradhat az Európai Bizottság élén. A Fidesz renoméját a jobboldalon rontja a meggyengülése, a semmiből berobbant Tisza Párt viszont nagyon jól járhat a néppárti frakciótagsággal. Feledy Botond külpolitikai szakértőt, a Partizán Heti Feledy hírlevelének a szerkesztőjét kérdeztük az európai parlamenti (EP) választás tanulságairól és következményeiről.       

Tartósan magas kamatok és infláció jellemezheti ezt az évtizedet, így sokkal több reáleszközt érdemes tartani a portfóliókban. Az energia- és bankrészvényekkel az elmúlt időben is sok pénzt lehetett keresni, de a bankszektor még mindig a legolcsóbb iparág Európában – mondták el a HOLD Alapkezelő vezetői. Szabó Balázs vezérigazgatóval és Móricz Dániel befektetési igazgatóval az elmúlt időszak kiemelkedően jó teljesítménye miatt elnyert díjak apropóján beszélgettünk. Sok más mellett szó volt részvényekről, kötvényekről, ingatlanokról, sikeres stratégiákról és persze a forintról is.

Szlovákiában akkora a gyűlölet a politikai táborok között, hogy számítani lehetett egy merényletre, mondta a Privátbankárnak Kis-Benedek József biztonsági szakértő, katonai hírszerző, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja a szlovák kormányfő elleni támadással kapcsolatban. Szerinte Magyarországon jobb a helyzet, ugyanakkor egy ilyen támadás veszélye itthon sem kizárt. A történtek után biztosan megerősítik a vezető magyar politikusok védelmét, Orbán Viktor miniszterelnök már eddig is golyóálló mellényben járt.

A Hamász terrortámadása nyomán indult izraeli hadműveletek óriási civil áldozatokkal járnak, ami Izrael és szövetségesei megítélését is súlyosan károsítja. A küzdelem valójában a területért folyik. Gáza nagy része romokban hever, a megszállt Ciszjordániáról és Kelet-Jeruzsálemről Izrael nem mond le – a hatmillió palesztinnak ezért továbbra sem lehet állama. A globális tiltakozáshullám ugyanakkor azt jelzi, hogy ügyük ismét a világ napirendjére került. A Klasszis Klubban N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértőt kérdeztük a gázai háború hátteréről.

Ma van húsz éve, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba. Balázs Péter volt külügyminiszter, hazánk első uniós biztosa lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban beszélt a csatlakozási tárgyalások kulisszatitkairól, az azóta eltelt 20 évről, a közelgő EP-választásokról, a váratlan történések erejéről és Magyar Péter esélyeiről.

A külgazdasági és külügyminiszter a Privátbankárnak adott nagyinterjúban Paksról, egy titkos kínai befektetőről, a háború lezárásáról, Szergej Lavrovról, Orbán Viktorról, a Putyin-kapcsolatról, az Izrael-kritika kérdéséről és az akkumulátorgyárakról is beszélt. Orbán Viktor telefonon kereste Szijjártó Pétert interjú közben a NATO-főtitkár hívása miatt.

Bár orosz határőr biztosan nem lesz Záhonynál, Magyarország számára még egy nem totális orosz győzelem is veszélyes forgatókönyv lenne az ukrajnai háborúban, mondta el Rácz András történész a Privátbankárnak adott karácsonyi nagyinterjúban. Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások ügyében Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó pillanatban gondolta meg magát, vétója az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatással szemben pedig nem igazán erős. Az interjúban szó esik még az ukrán célok újragondolásáról, a tavaszi kilátásokról, a társadalmi tragédiákról és a dzsungel veszélyeiről, valamint a személyét ért életveszélyes fenyegetésről, közéleti ambícióiról, a magyar társadalom atomizáltságáról és arról, hogy mit kíván a jövő évre.

Madridban múlt szombaton 170 ezren vonultak utcára tiltakozásul az ellen, hogy a régi-új kormányfő, Pedro Sánchez amnesztiát ígért a bebörtönzött függetlenségpárti katalánoknak. Argentínában múlt vasárnap pedig „Az őrült” becenévre hallgató Javier Milei nyerte az elnökválasztást, ő beszántaná a nemzeti bankot és dollárra cserélné a pesót. Mi áll a nem mindennapi események hátterében, és mi várható a jövőben? Erről és még sok minden másról kérdeztük Lénárt Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docensét.

A Gázai övezetben nincs elég élelem, ivóvíz és gyógyszer, kórházak alig működnek, a romos épületek alatt temetetlen holttestek fekszenek – így jellemezte lapunknak egy magyarországi palesztin család azon rokonainak helyzetét, akik az övezet déli részén próbálják túlélni a háborút. Bő egy hónappal ezelőtt a háborús izraeli mindennapokat mutattuk be egy ottani magyar segítségével, most a gázai helyzetet nézzük meg a palesztinok tapasztalatai alapján.

A háború kezdete óta több hullámban hatalmas ukrán tömeg érkezett Lengyelországba. Ennek örülhetett sok százezer olyan lengyel lakástulajdonos, aki kiadja az ingatlanát. Hol, és milyen otthonokat keresnek az ukránok és keresletük miatt mennyire mentek fel a lakásbérleti díjak? Erről kérdeztük Marcin Jańczukot, a Duna House cégcsoporthoz tartozó Metrohouse lengyel ingatlanközvetítő cég marketing és pr vezetőjét.

Légvédelmi sziréna és rakétacsapás hangjára ébredt szombat reggel Bernadett és családja a közép-izraeli Petah Tikván. Most már veszélyben érzik magukat, a támadásokat lépcsőházban vagy éppen raktárakban vészelik át. Visszaköltözésen azonban továbbra sem gondolkoznak.

Wolfgang Puck, a világ egyik legismertebb és leggazdagabb séfje néhány éve Budapesten nyitotta meg első Spago éttermét Európában. Az osztrák-amerikai sztárszakács és üzletember, a hollywoodi Oscar-gálák szakácsa a lapcsoportunknak adott interjúban beszélt a hazai étterem helyzetéről, a szakemberhiány kezeléséről, a jó séf titkáról, nehéz gyerekkoráról, a harvardi álmáról, életfilozófiájáról és arról is, hogy mit szeretne még elérni az életben. 

A francia állam elképesztő mennyiségű pénzt öntött a külvárosokba – ennek az infrastruktúrának egy részét égetik fel most a tiltakozók, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékének oktatója. Az utcára vonulók nagyrészt bevándorló hátterű fiatalok, akik nem hisznek a francia állam ígéreteiben, és azonosulni sem tudnak vele. A francia rendőrség hagyományosan keményen lép fel, a válság megítélése „pártosodott”, a középen lévők pedig rendet szeretnének.

Valószínűleg Recep Tayyip Erdogan marad Törökország elnöke, mivel sikerült jól mozgósítani és megtartani a bizonytalan konzervatív szavazókat, mondta a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Egeresi Zoltán Törökország-szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója szerint így tovább bővülhetnek az elmúlt években felfutott magyar-török gazdasági kapcsolatok. Bár az ellenzék az Erdogan-rendszer lebontásának és a gazdasági jólétnek az ígéretével kampányolt, ez alighanem kevés a hatalomváltáshoz. A médiában Erdogannak túlsúlya volt a kampány során.

A gazdasági kapcsolatok Magyarország és Málta között biztatóan alakulnak, a kereskedelem bővül, a turizmus pedig már elérte a Covid előtti szintet Angelo Farrugia szerint. A máltai parlament elnöke, aki a közelmúltban járt Budapesten, lapunknak beszélt arról is, hogy számos máltai befektető van jelen Magyarországon, Máltán pedig több ezer magyar dolgozik.       

Oroszország nem fog kivonulni a megszállt területekről, az ukránok nem nyugodnak bele azok elvesztésébe, ezért a háború – változó intenzitással – évekig elhúzódhat, mondta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője,  az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a Privátbankár.hu-nak. Az interjúban szó esik Bahmut ostromáról, a háború hullámzásáról, a mobilizációs tartalékokról, az ellenfél kivéreztetéséről és a béke áráról.       

Brazília régi-új elnöke népszerű, de nem makulátlan politikus, győzelmének a Bolsonaro-korszak ágyazott meg, mondta el a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Lénárt András Latin-Amerika szakértő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszékének docense. Szerinte Lula helyreállíthatja az ország tekintélyét, megvédheti az Amazonast és több tízmillió szegénynek dobhat mentőövet. Nemzetegyesítésre viszont aligha lesz képes.          

Miért alacsony Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelékenysége, hogyan járul ehhez hozzá a rossz hazai és az uniós támogatási rendszer, és európai összevetésben miért negatív csúcstartó a magyar élelmiszer-infláció? A természeti kincseivel ilyen rosszul sáfárkodó ország alig van még egy a világon! Interjú Raskó György agrárközgazdásszal.

Egyre több a sikeres klímaper nemzetközi szinten: a holland és a német államot vagy éppen a Shell-csoportot is kötelezték már bíróságok a korábbinál szigorúbb klímapolitikára. Sulyok Katalin jogász és biológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa a Privátbankár.hu-nak adott interjúban azt mondta: a klímaperek száma megugrott, az éghajlatváltozás ma már emberi jogi probléma is. Magyarországon a klímatörvény miatt indult klímaper, de akár a rossz levegő miatt is perelhetnénk az államot.

Az oroszok háború-finanszírozási forrásainak elzárása céljából az orosz olajexport ma életbe lépett európai uniós embargója óriási kihívást jelent nemcsak az öreg kontinens, de az egész világ ellátása szempontjából. Ha ezt a magyar kormány nem ismeri fel, hamarosan hazánkban lehet a legmagasabb üzemanyagár egész Európában – mondta Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a lapunknak adott interjúban.