Már több mint hét hónapja tartanak az izraeli katonai műveletek a Gázai övezetben, a palesztin halálos áldozatok száma meghaladja a 35 ezret. Túlnyomó részük civil, nő és gyerek. Az övezet akkora, mint Budapest kétharmada, ahova több mint kétmillió ember van bezsúfolva, emlékeztetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa.
Szerinte Izrael úgy akarja lezárni a háborút (amely a Hamász mintegy 1200 áldozatot követelő terrortámadása nyomán indult meg), hogy soha többé ne érhesse fenyegetés innen a területét. Az izraeli társadalom egy részének ugyanakkor még ennél is fontosabb a túszok sorsa. A 240 túszból eddig alig több mint 100 szabadult ki, túlnyomórészt ők sem az izraeli műveletek következtében, hanem fogolycserével.
Megszállás alatt
Ami a tágabb kontextust illeti, Izrael államnak mintegy 10 millió lakosa van, 20-22 százalékuk arab, akik izraeli állampolgárok. Ugyanakkor a történelmi értelemben vett Palesztinában él még 6 millió palesztin, akiknek nincs állampolgársága.
Van Izrael állam nemzetközi jogilag elismert területe, és vannak az 1967 óta megszállt területek – Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem – , ami nemzetközi jogi értelemben nem izraeli terület, hívta fel a figyelmet N. Rózsa Erzsébet. Ugyanakkor Kelet-Jeruzsálem Izrael állam számára „egy és oszthatatlan, örökös főváros.”
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő már bejelentette Ciszjordánia annektálását. Az egész terület „végig van falazva, kerítésezve”, Jeruzsálemből Ramalláhba, „egy remek autópályán” lehet végig hajtani, de „azt csak zsidók használhatják, palesztinok nem hajthatnak rá.”
Arra a kérdésre, hogy ilyen szempontból mennyire megalapozottak emberi jogi szervezetek vádjai, miszerint Izraelben apartheid rendszer van, a Közel-Kelet-szakértő válaszolta: ez régóta nagy kérdés Izraelen belül is, sok pro és sok kontra érv van.
A legnagyobb börtön?
A 2005-ig szintén megszállás alatt lévő Gázai övezetben a Hamász 2006-ban megnyerte a választásokat. A programjából előtte kivette az Izrael állam megsemmisítésére vonatkozó passzust, ami a szervezet alapító chartájában még szerepelt. A 2019-ben újraírt chartában sem szerepel az elpusztítás, a „coexistence” (együttélés) szó viszont annál többet, hívta fel rá a figyelmet a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa.
Arra a kérdésre, hogy joggal nevezik-e a Gázai övezetet a világ legnagyobb börtönének (Izrael a Hamász hatalomra kerülése óta blokád alatt tartotta) azt mondta: az övezet valóban blokád alatt állt, fallal-kerítéssel van elzárva, de a vizet, a gázt és áramot Izrael biztosította.
Arra a kérdésünkre, hogy mi volt a célja a Hamásznak az október 7-i terrortámadással, N. Rózsa Erzsébet azt mondta:
egyrészt Ciszjordániában egyre súlyosabb támadások érik a palesztinokat az izraeli erők és telepesek részéről. Erre reagált a Hamász, mint „a palesztinok védelmezője.”
Másrészt a Hamász állítólag a kapcsolatokat normalizáló Ábrahám Megállapodásokat is meg akarta akadályozni Izrael, valamint Szaúd-Arábia és más arab államok között. Ezek október 7-ét követően sem lehetetlenültek el, ugyanakkor a palesztin államiság kérdése az első helyre ugrott a szaúdi követelések között. Harmadrészt a palesztin kérdésről jóval kevesebb szó esett az elmúlt években, mint korábban.
A területért megy a harc
A nagy kérdés most az, hogy „egy állam, két állam vagy mi” lesz. „Ez egy nulla összegű játék”, egy területért folyó küzdelem „a folyótól a tengerig.”
Ha továbbra is csak egy állam – Izrael – lesz, akkor „a saját magunk által felállított nemzetközi szabályokkal megyünk szembe,” amelyek szerint „erőszakkal nem lehet területet szerezni”, mondta N. Rózsa Erzsébet az izraeli megszállásra utalva.
„Mert akkor meg mit mondunk Putyinnak Ukrajnában meg a Krímről?”. Mindezt „a Nyugatot kivéve szinte az egész világ” kettős mércének tekinti.
A palesztin államhoz pedig „már nincsen palesztin terület” – Kelet-Jeruzsálem és Ciszjordánia megszállt terület, utóbbi szét is van szabdalva, Izrael nem fogja feladni. A szétlőtt Gázai övezetet pedig „nincs, aki újjáépítse”. Mindemiatt ”nem lehet palesztin állam”, véli N. Rózsa Erzsébet.
Ha csak egy állam, Izrael marad, akkor kérdés, hogy mi lesz a hatmillió palesztinnal – ennyi embernek „egyetlen izraeli kormány sem adna állampolgárságot.” És kérdés persze az is, hogyan lehet Izrael biztonságát hosszútávon garantálni.
Ismét napirenden a palesztinok
Ugyanakkor a palesztin kérdés visszakerült a nemzetközi napirendre, és nem csak az arab országoknál és a Globális Délnél. A palesztinok mellé állt Afrika, Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia, és már néhány uniós tagállam is elismerné a palesztin államot. Nem látszik ugyanakkor „az a politikai környezet”, amiben azt létre lehetne hozni.
A Közel-Kelet szakértő beszélt arról is, hogy az izraeli társadalmat tavaly október 7-én „nagyon komoly sokk érte".
Izrael állam nemzetközi megítélése ugyanakkor az elmúlt hét hónapban jelentősen romlott a gázai háború miatt, amely első számú szövetségese, az Egyesült Államok imázsának is sokat ártott.
Ráadásul az izraeli hadsereg máig nem tudott győzni.
A terjedő nemzetközi tiltakozásokkal kapcsolatban – ezeket elsősorban a civil áldozatok nagy száma és a megszállás hívta életre – azt mondta: elsősorban az együttérzés viszi ki a diákokat az utcára, még ha nem is lehet kizárni anticionista, illetve antiszemita hangok megjelenését. A tüntetések korlátozása vagy leverése Donald Trump esélyeit erősíthetik a novemberi elnökválasztáson Joe Bidennel szemben.
A teljes beszélgetést, amelyben szó esik még a konfliktus kulturális-történelmi gyökereiről, Izrael állam megalakulásának előzményeiről, az arab-izraeli háborúkról, a magyar viszonyulásról, az Izrael-kritika és az antiszemitizmus különbségéről, valamint Irán szerepéről is, a fenti videóban tekinthetik meg.
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
