Ukrajnában továbbra is teljes erővel dúl a háború, Gázából naponta érkeznek a horrorisztikus hírek – békének sem itt, sem ott nincs nyoma.

Egy robbanószerkezet működésbe lépett.

Az Egyesült Államok egyedüli országként szavazott nemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsában előterjesztett Gázáról szóló határozati javaslatra.  

Összesen már legkevesebb 58 palesztint öltek meg az izraeli erők az új segélyosztó központoknál az elmúlt egy hétben gázai közlések szerint. Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy „gyanús személyeket” észlelt a környéken.

Bomba robbant a sorkatonák járműve alatt.

Szerintük „erkölcsi összeomlás közepén” vannak, és a háború befejezésére szólítanak fel. 

Az iszlamista Hamász terrorszervezet katonai szárnyának vezetője.

Az izraeli külügyminisztérium erős nyilatkozatot tett közzé.

Drónokat és rakétákat fogtak el vele, de vannak még korlátai az új rendszernek.

Szerintük már nem kérdés, hogy Gázában népirtást követ el Izrael, és erről nem szabad hallgatni. Egyúttal határozottan elítélik az antiszemitizmust is. Szijjártó Péter eközben kritika nélkül kiállt az izraeli kormány mellett.

A háború megállítását sürgette a béketárgyalások elindításával Ukrajnában XIV. Leó pápa, aki tűzszünetet, a humanitárius jog betartását és a túszok szabadon engedését kérte a Gázai övezetben is a Szent Péter téren tartott szerdai általános audiencián.

A gázai orvos tíz gyerekéből egyetlen maradt életben.

Közel 600 napja tart az izraeli offenzíva Gázában, a civil lakosság helyzete pedig katasztrofálissá vált.

António Guterres szerint a Gázai övezet ostrom alatt álló északi részébe továbbra sem jutott be segély.

Több vezető politikus is reagált.

Napról napra nő a nemzetközi nyomás az izraeli kormányon, hogy engedjen be nagy mennyiségű segélyt a Gázai övezetbe az egyre terjedő éhínség miatt. Az EU – eddigi legerősebb lépéseként – kedden kezdeményezte az Izraellel kötött gazdasági-politikai egyezmény felülvizsgálatát. A tagállamok többsége támogatta az indítványt, Magyarország feltehetően nem volt közöttük. A KKM ezzel kapcsolatos kérdéseinkre egyelőre nem válaszolt.

Egy kicsit enged a szorításból Izrael.

„Alapvető szakadék” tátong a felek álláspontjai között.

A kereskedelmi megállapodás jövője a kérdés.

A gázai helyzet egyre kritikusabb.

Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada is a gázai offenzíva megállítására szólította fel az izraeli kormányt. Az ENSZ szerint 14 ezer csecsemő halhat meg 48 órán belül, ha nem ér el hozzájuk segély.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) elrendelték Khan Younis lakóinak evakuálását, mivel „példátlan támadásra” készülnek.

Mindent elkövetnek a harcok befejezéséért, állítja az izraeli miniszerelnök hivatala.

Tovább folytatódik az újraindított izraeli offenzíva.

Izrael újabb nagyszabású offenzívát jelentett be a Gázai övezetben, miután légicsapások hulláma indult a terület ellen. A támadásokban több mint 100 ember vesztette életét – Izrael így szeretné rákényszeríteni a Hamászt az izraeli túszok szabadon bocsátására.

Az amerikai elnök és az izraeli vezetés viszonya egyre feszültebb.

A világszervezet szerint a segélyosztási akció nem felel meg alapelveiknek. Az ő szállítmányaikat viszont nem engedi be Izrael.

Keddről szerdára legalább 48 palesztin vesztette életét egy Észak-Gázát ért izraeli légicsapás-sorozatban.

Donald Trump valószínűleg nem ejti útba Izraelt e heti közel-keleti körútja során, Washington Iránnal, a húszikkal és a Hamásszal is egyedül tárgyalt. Egy tekintélyes amerikai elemző szerint az ultranacionalista Netanjahu-kormány már veszélyezteti az amerikai érdekeket, és valójában nem a szövetségesük. Mindeközben a Gázai övezetben a világ egyik legsúlyosabb, ember által okozott éhínsége bontakozik ki. Mi áll a háttérben? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.    

Hétfőn átadta a Hamász a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisznál az amerikai-izraeli állampolgárságú Edan Alexandert. Eközben az ENSZ azonnali cselekvésre hívta fel a nemzetközi közösséget, mivel csaknem félmillió palesztin van az éhhalál küszöbén.

A Hamász Katarban közvetlen tárgyalásokat folytat az amerikai adminisztrációval.

Trump jelentős átrendeződést akar végrehajtani az USA közel-keleti politikájában, visszalépve a feltétel nélküli Izrael-párti álláspontoktól és újradefiniálva Amerika regionális stratégiáját. Trump Izrael bevonása nélkül tárgyal Iránnal és Szaúd-Arábiával, ami jelentős lépés az önállóbb amerikai külpolitika felé a Közel-Keleten. Káncz Csaba jegyzete.

Az ír, a spanyol és a szlovén közszolgálati televízió is vitát kezdeményez arról, hogy részt vehessen-e Izrael a jövő héten kezdődő Eurovízión. A fesztivál korábbi résztvevőinek egy csoportja pedig – orosz mintára – az ország kitiltását követeli az eseményről „a gázai népirtás” és a „palesztin népet sújtó apartheid és megszállás” miatt. A szervezők készek „szélesebb körű vitát” nyitni a kérdésről.

A világ egyik legtekintélyesebb üzleti lapja, a Financial Times (FT) drámai hangú szerkesztőségi cikkben kritizálta Benjámin Netanjahu kormányát és a nyugati országok vezetőit a gázai katasztrófa miatt.   

Az uniós elnökséget ellátó lengyel kormány és az Európai Bizottság megállapodott, hogy az eddiginél „jóval keményebb kurzust visznek a magyar rezsimmel szemben”, amit a jövőbeni Merz-kormány tovább erősíthet, jelentette ki Káncz Csaba geopolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a magyar kormánypárt egyre jobban hasonlít a ’89-es MSZMP-hez, és ahhoz hasonlóan a szétesés jeleit mutatja. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány egy, akár orosz segítséggel előidézett „incidensre” hivatkozva elhalasztja majd a jövő tavaszi parlamenti választást.

Az izraeli biztonsági kabinet egyhangúlag elfogadta hétfő hajnalban a Hamász iszlamista terrorszervezet elleni újabb gázai hadjárat tervét.

Az izraeli hadsereg (IDF) szombat éjjel bejelentette, hogy több tízezer azonnali behívót küldött ki a tartalékosoknak az iszlamista Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben jövő hétre tervezett hadművelethez. Két katona elesett szombaton Gázában.

Összesen már több mint 12 ezer izraeli katona és tartalékos követeli az izraeli kormányfőtől a gázai háború befejezését. Az izraeli titkosszolgálatok korábbi vezetői is tiltakoznak Netanjahu politikája ellen.

A Netanjahu-kormány március eleje óta nem enged be segélyeket a Gázai övezetbe.

Az október 7-i terrortámadásból származnak.

E mögött feltehetően az áll, hogy a pápa sokat bírálta Izraelt gázai hadműveletei és a sok civil áldozat miatt.

Legutoljára nagyjából egy éve tűnt fel hasonló videón.

Évtizedek után először agresszív terjeszkedésbe kezdett Izrael, bár a megszállásokat egyelőre ideiglenesnek mondják. A világ tehetetlenül figyel, az Egyesült Államok meg még talán drukkol is. De veszélyes is lehet Izrael számára, ami most főnyereménynek tűnik?

Az izraeli miniszterelnök szerint országának nincsen más lehetősége.

Már húsz támadás érte a lánc pakisztáni egységeit az elmúlt hónapokban.

A helyi hatóságok adatai szerint több mint 90 palesztin halt meg az elmúlt 48 órában Gázában izraeli csapások következtében.

Az Orvosok Határok Nélkül szervezet szerint a Gázai övezet a palesztinok tömegsírjává válik.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ismét elvetette a palesztin államiságot abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott kedden, Macron pedig sürgette, hogy legyen végre tűzszünet és megállapodás az izraeli túszokról a Gázai övezeti háborúban.