Tűzszünet lépett életbe.

Péntek estétől szombat reggelig több mint 160 rakétát lőttek a Gázai övezet katonai szervezetei Izrael felé, Jeruzsálem egyhetes hadműveletre készül - jelentette szombat reggel a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az izraeli hadsereg szombat kora reggel csapásokat mért a Hamász radikális palesztin szervezet állásaira, miután a Gázai övezetből négy rakétát lőttek ki Izrael területére - jelentette közleményében az izraeli hadsereg.

Lezárták a gázai határátkelőt. 

A csütörtök esti merénylő lakhelyére csaptak le az izraeli katonák, legalább egy halott, öt sebesült a mérleg.

Az izraeli hadsereg győzött, de a stratégáknak le kell szűrniük a tanulságot számos fenyegető politikai folyamatból. De miért karolta föl Kína példátlan határozottsággal a palesztin ügyet? A hét videójában erről beszél Káncz Csaba.

Másfél percünk van arra, hogy a sziréna megszólalása után az óvóhelyre érjünk, mondta a Privátbankár.hu-nak egy izraeli városban, Petah Tikvában élő nő. Szerinte az élet nem állt le, a rakétatámadásokat meg lehet szokni, ugyanakkor mindig készenlétben kell állni. Egy lapunknak nyilatkozó elemző szerint az izraeli-palesztin harcok kiújulásának hátterében számos ok húzódik meg, a demográfiai viszonyok kiegyenlítődésétől kezdve a belpolitikai válságokig.

Folytatódnak a palesztin rakétatámadások és az izraeli légicsapások - a Gázai övezetben 150 közelében, Izraelben 10 körül jár az áldozatok száma. Netanjahu folytatja a megtorlást, 

Az izraeli politikai osztály fauszti alkuja az ultraortodoxokkal elképesztő hiba volt, az ország válaszúthoz érkezett. Egy tanulmány szerint Izrael „vallásos állam” felé halad, miközben a lakosság aggódik, hogy országuk „zsidó típusú Iránná” válik.  Káncz Csaba jegyzete.

Joe Biden egy „életképes” palesztin állam megteremtését tűzte ki célul és terveiben kimondottan ellenez bármifajta „egyoldalú cselekvést”.  Izrael az amerikai elnökválasztás napján ledózerolt egy palesztin települést Ciszjordániában.  Káncz Csaba jegyzete

Josep Borrell szerint a ciszjordániai zsidó telepek annektálása szembemegy a nemzetközi szabályokkal.

Az Európai Uniónak erős jelzést kell küldenie a kétállami megoldás érdekében az izraeli-palesztin konfliktusban, jelentette ki Jean Asselborn Brüsszelben. A luxemburgi külügyminiszter szerint a palesztinoknak is joguk van saját államra, ezt azonban fizikailag is ellehetetleníti az izraeli telepes-politika. Brüsszel és a Trump-kormány ebben a kérdésben (is) eltérő állásponton van.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a megszállt Ciszjordániában felépített izraeli települések izraeli annektálását ígérte, csakúgy mint az előző választási kampányban.

Miközben Orbán Viktor Benjamin Netanjahút méltatta Jeruzsálemben, az izraeli parlament elfogadott egy sokat vitatott törvényt. Ez kizárólagos jogot ad a zsidóknak a nemzeti önrendelkezésre, ösztönzi a zsidó telepek fejlesztését, és hivatalosról különleges státusúvá minősíti le az arab nyelvet.

Az izraeli telepespolitika komplikálja a palesztin-izraeli békefolyamatot, és Izraelnek elővigyázatosnak kell lennie Trump szerint.

Trump bejövetele és Netanjahu szorult politikai helyzete megnyitják az utat Ciszjordánia fokozatos annektálásához. Egy szélsőséges Izrael viszont még a baráti arab államok jóindulatát is gyorsan elvesztheti, ráadásul a térségben is tovább nőne az egyébként sem alacsony feszültség.

Azon is sok múlik, hogy Izrael mikor érzi úgy, elérte a célját a szárazföldi akcióval.