Laptársunk, az Mfor írása szerint a magyar kormány által gyakran hangoztatott „olcsó orosz gáz” valójában nem jelent érdemi árkedvezményt, mivel a hosszú távú szerződés ára a holland TTF tőzsdei jegyzéshez kötött. Ezt több miniszter, köztük Szijjártó Péter is elismerte, így a földgázt piaci áron vásároljuk. Előnyt legfeljebb az jelenthet, hogy az orosz fél a határig szállítja a gázt, de ez köbméterenként mindössze 5-7 forint megtakarítást eredményez. Bár az éves, 8 milliárd köbmétert meghaladó fogyasztás mellett ez összességében több tízmilliárd forint, a költségvetésben ez nem számít óriási tételnek.
Ezzel szemben az orosz kőolaj esetében valóban jelentős diszkont mutatkozik, mivel sok európai ország biztonságpolitikai és etikai szempontokat is figyelembe véve nem támogatja a háborús orosz agresszort, így az ára alacsonyabb a Brentnél. A kedvezőbb beszerzési ár azonban nem jelenik meg a hazai üzemanyagárakban, amelyek a régió legmagasabbjai közé tartoznak. Az árkülönbözet részben a Mol profitját növeli, részben pedig – a kormány állítása szerint – a rezsicsökkentés finanszírozását szolgálja. A cikk rámutat arra ellentmondásra is, hogy miközben a kormány a szuverenitását hangsúlyozza, az energiaellátás jelentős részben Oroszországtól függ.
Az Mfor számításai szerint a közel-keleti konfliktus miatt megugró energiaárak nagyon súlyos többletköltségeket okoznak Magyarországnak, a forint elmúlt napokban látott mélyrepülése is részben ezzel magyarázható. Két nap alatt a földgáz drágulása mintegy 9 millió dollár pluszkiadást jelentett, az olajár-emelkedés pedig további több mint 1 millió dollárt. Ez négyszer több, mint a Barátság vezeték kiesése miatti esetleges pluszköltség. A teljes cikket itt olvashatja >>
300 milliárd font a tervezett keret négy évre. 
