Az új Magyar Kormány június 1-jétől tervezett intézkedése, amely megtiltaná a harmadik országbeli vendégmunkások tömeges behozatalát, és helyettük a hazai inaktív réteg munkaerőpiaci bevonását célozza, komoly aggodalmakat kelt a vállalati szektorban – írja a WHC Csoport. Szerintük a tervezett drasztikus szigorítás azonnali és nyílt szakmai egyeztetést követel a döntéshozók és a piaci szereplők között.
A vendégmunkás-állomány hirtelen korlátozása nemcsak a növekedési terveket húzhatja keresztül, de a jelenlegi piac stabilitását és tízezernyi magyar munkavállaló munkahelyét is közvetlenül veszélyezteti. Már a Magyar Közlönyben is megjelent az a határozat, ami szerint a kormány soron kívül felülvizsgálja a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályokat. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk:
„A Magyarországon dolgozó vendégmunkások az évek óta fennálló, strukturális munkaerőhiányt kompenzálják. Ha ők kiesnek a rendszerből, a termelési láncok megszakadnak, nem lehet új műszakokat indítani, a nagy nemzetközi vállalatok pedig kénytelenek lesznek felülbírálni magyarországi jelenlétüket. Ez pedig az ott dolgozó magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe”
– fejtette ki aggodalmát Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.
A WHC szakmai álláspontja szerint a kormányzat által említett 400 ezres – a statisztikákban rendszerint 300 ezresként regisztrált – inaktív tömeg, nem jelenthet azonnali megoldást a vállalatok napi szintű munkaerőigényére. Ez a régóta inaktív réteg jelen állapotában nem mobilizálható, hiszen többségük komoly egészségügyi, szociális vagy strukturális hátránnyal küzd.
Ahhoz, hogy belőlük produktív munkavállaló váljon, egy komplex, éveken át tartó kormányzati és vállalati összefogásra – rehabilitációra, átképzésre és lépcsőzetes társadalmi-munkaerőpiaci integrációra – van szükség. Ha ezt a folyamatot még idén, szisztematikusan el is kezdjük, legkorábban 5–10 év, bizonyos térségekben akár csak több generáció múlva realizálódhat belőlük teljes értékű, önálló munkavállalói bázis.
Annak érdekében, hogy a szabályozás valós piaci hatásait feltérképezze, a WHC, 2026. május 7. és 15. között anonim felmérést végzett a hazai vállalatok körében. A kutatásban 157, különböző méretű és árbevételű cég vett részt. A kitöltők közel 70 százaléka éves szinten 10 milliárd forint feletti árbevételt generál, és több mint 65 százalékuk 250 fő feletti közép- és nagyvállalat.
A kutatás eredményei egyértelműen igazolják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a magyar vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált.
A válaszadó vállalatok 71,3 százaléka (112 cég) határozottan kijelentette, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben elképzelhetetlennek tartja, hogy kizárólag magyar munkavállalókkal oldja meg a munkaerőigényét. Különösen kritikus ez a nagyvállalatoknál, akik közül a legfontosabb munkaadók, vagyis a több mint 1000 főt foglalkoztató cégek jelentős többsége így nyilatkozott.
A felmérésből az is kiderült, hogy a résztvevő cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a magyar munkavállalók megtalálását és megtartását a jelenlegi piacon. Szintén aggodalomra ad okot, hogy a válaszadók 81,5 százaléka (128 cég) jelezte, hogy nem képes saját erőforrásból megoldani a harmadik országbeli munkavállalók toborzását és foglalkoztatását, ehhez elengedhetetlenül szükségük van minősített munkaerő-szolgáltató partnerre.
A WHC Csoport nyomatékosan kéri a kormányt, hogy a politikai döntéshozatal előtt kezdeményezzen azonnali, érdemi egyeztetést a nagyfoglalkoztatók és a munkáltatói érdekképviseletek bevonásával. A gazdaság stabilitása, a külföldi működőtőke megtartása és ezen keresztül a meglévő magyar munkahelyek védelme csakis egy kiszámítható, a piaci realitásokhoz igazodó, fokozatos munkaerőpiaci stratégia mentén biztosítható – zárják a közleményt.
300 milliárd font a tervezett keret négy évre. 
