Százezres nagyságrendű a Romániában dolgozó, főként ázsiai és afrikai származású vendégmunkássereg. 

Elérte a 130 ezer főt az Ausztriában dolgozó magyarok száma, amire még sohasem volt példa, de még a németek esetében sem. A folyamatnak nem látszik a vége, mivel továbbra is munkaerőhiány van az osztrák idegenforgalomban és vendéglátóiparban. A végleg Ausztriába költöző magyarok száma is nő, ráadásul fiatalok, akik átlagéletkora 35 év. A 4-5 éves korú gyerekek majdnem másfél százaléka már magyar anyanyelvű odaát.

A zsoldoshadsereg és a mozgósítás elszívja a munkaerőt a háborút kirobbantó birodalom gazdaságból. A vendégmunkások félnek, és az orosz társadalom öregszik.

A megszokott Dél-, és Észak-Korea mellett van még egy terület, ahol a koreai hivatalos nyelv.

A számok, a hosszú idősorok alapján nyoma sincs annak, hogy az Ausztriában dolgozó vagy letelepedett magyarok haza akarnának térni. Ehelyett inkább újabb és újabb rekordok dőlnek, de így van ez sok más ország állampolgárai esetében is. A Covid is csak ideiglenesen akasztotta meg ezt a történelmi léptékű folyamatot.

Megfordult a kommunikáció, és most már jó a messziről érkező idegen? Kellenek a magyar munkaerőpiacra a vendégmunkások, vagy van más megoldás a munkaerőhiányra? Mi lesz a munkabiztonsági, munka-egészségügyi szabályozással? Helyes-e, ha adókedvezménnyel csábítjuk Magyarországra a többségében vendégmunkásokat alkalmazó digitális cégeket? Az ATV Csatt című vitaműsorában kollégánk, Dobos Zoltán beszélgetett erről Deák Dániellel, a XXI. század vezető elemzőjével, Schiffer András ügyvéddel, korábbi országgyűlési képviselővel és Sebestyén Géza közgazdásszal, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjével.

A háború elől elmenekültek főleg az építőiparban és a szolgáltatás különféle ágazataiban alapítottak vállalkozásokat.

Migránsmunkásoktól és a lakosságcsere rémétől tart a Jobbik-Konzervatívok, amely a kormánytól vár bérezés és kvóták útján védelmet a hazai munkavállalóknak. Ezekről a témákról kérdeztük Lukács László Györgyöt, a párt frakcióvezető-helyettesét az ATV Start műsorában.

A magyar kormány ugye sok mindent ígért az Európai Uniónak, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket az első adandó alkalommal felrúgja, ha éppen úgy tartja kedve. Így pedig nehéz lesz a befagyasztott uniós forrásokhoz valóban hozzáférni. Bod Péter Ákos elemzéséből kiderült, hogy a kieső brüsszeli pénzeket lehet-e pótolni akár a beáramló működőtőkéből, akár a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból.

Minden eddigi rekord megdőlt júniusban is, egyre több magyar dolgozik Ausztriában, és az is igaz, hogy megint a magyarok száma nőtt a legjobban. Azért igyekeznek a román, horvát, német állampolgárok is, az ukránok száma pedig még alacsony ugyan, de gyorsan megkétszereződött.

Sok állás betöltetlen, tárt karokkal várják a cégek a külföldi munkaerőt - meglepő országokkal bővült a lista, ahonnan könnyített feltételekkel érkezhetnek munkavállalók.

Omikron ide, háború oda, februárban megdőlt minden eddigi rekord, mivel közel 109 ezer magyart foglalkoztattak Ausztriában. A koronavírus által okozott megtorpanás már a múlté, a növekedés visszatért a járvány előtti pályára. Az osztrákok a drága üzemanyag miatt támogatásokkal segítik az ingázást, de ösztönöznek a vasúti közlekedésre is.

A csúcsról kevesebb, mint felére esett a bitcoin árfolyama az utóbbi hónapokban, de még mindig kicsivel magasabban áll, mint egy évvel ezelőtt. Mi ennek az oka? Az Ausztriában dolgozó magyarok száma pedig ismét csúcsdöntésre készül. (Hangfelvétellel.)

Bár decemberben csökkenni szokott az Ausztriában dolgozó magyarok száma, ezúttal emelkedett, miközben a legtöbb más országból érkezett munkaerőnél csökkenés volt megfigyelhető. Feltűnő a horvátok előretörése is az osztrák munkaerőpiacon.

De a távol-keleti munkások sincsenek ide ragasztva, lelépnek, ha jobb ajánlatot kapnak, és ez tovább súlyosbítja a munkaerőhiány okozta gondokat a mezőgazdaságban. 

Ausztriában a szezonális ingadozást is figyelembe véve egyre több magyar dolgozik, legalábbis határozottan többen voltak novemberben, mint egy és két éve. Az utóbbi egy évben megint Magyarországról vették fel a legtöbb vendégmunkást. Németországban viszont csökkent a magyar alkalmazottak száma a vírusválság előtti állapothoz képest.

Bár az előző hónaphoz képest csökkent októberben az Ausztriában dolgozó magyarok száma, egy és két évre visszatekintve mégis jelentős a növekedés. Más országok polgáraihoz képest is sok magyar kapott munkát idén. A bevezetett lezárások miatt azonban sokan kerülhetnek bajba, főleg, ha a korlátozás tovább tart a tervezettnél.

A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.

Annak ellenére, hogy a koronavírus-válságnak még koránt sincs vége, és nem a legjobb évként fog bevonulni a turizmus történetébe sem a 2021-es, az Ausztriában dolgozó magyarok száma új történelmi csúcsra emelkedett. Messze a magyarok kapták a legtöbb állást júniusban, amihez hozzájárulhat, hogy osztrák dolgozókból egyre kevesebb van. Az országban azonban megint szigorítanak, így a nyár második fele erősen kérdéses.

Mivel elbocsátott irodistákkal nem lehet elvégeztetni a mezőgazdasági munkákat, a kormány most külföldi vendégmunkások beengedésével igyekszik megoldani az agrárium legégetőbb problémáját.

A munkavállalási céllal tartózkodási engedélyért folyamodók száma év végére drasztikus mértékben megugrott - derült ki azokból az adatokból, melyeket lapunk kért ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól.

Már sok éve gyűjtjük az adatokat, de soha nem volt olyan alacsony az Ausztriában dolgozók számának 12 hónapos növekedése, mint most. Még egyre többen dolgoznak ugyan kint év/év alapon, de ez a folyamat lassul. Más országoknál hasonló a helyzet, mintha csúnya recesszió kezdődne.

Sokan tapasztalják a volt szocialista országokban, hogy a fiatal, jól képzett munkaerő vándorol elsősorban Nyugatra, és emiatt már megbízásokat kell visszautasítaniuk a cégeknek. Ugyanakkor Romániába, Bulgáriába még keletebbről érkeznek dolgozók. Hogyan lettek Németországban a jugoszláv takarítónők, munkások és betegápolók leszármazottaiból értelmiségiek?

Az előző hónapban 2177 fővel több magyart foglalkoztattak Ausztriában, mint decemberben, ami azonban kisebb növekedés az ilyenkor szezonálisan megszokottnál. Így nem dőlt meg az augusztusi rekord, pedig ilyenkor általában új csúcs szokott kialakulni. Mi lehet ennek az oka? Több is van.

Az Ausztriában dolgozó magyarok száma szezonálisan csökkent novemberben, de egy év alatt így is nőtt. Mostanában azonban valamivel kisebb mértékű a bővülés, mint korábban. A főbb küldő országokból továbbra is érkeznek, a tömeg nem áll le. De osztrák állampolgárból is több dolgozik.

A magyar munkavállalók száma visszaesett októberben Ausztriában, de ez inkább csak a normális szezonalitás, minden ősszel ez van. Két csoport veszélyezteti előkelő helyünket az ottani munkaerő-piacon: a román állampolgárok száma nőtt jobban az utóbbi egy évben, mint a magyaroké, valamint az Ázsiából érkezetteké.

Az égető munkaerőhiányt a kormány az utóbbi időben migrációval, vendégmunkások importálásával próbálja megoldani. Az ukrán vonalon úgy tűnik beindult valami, ám a lengyelekhez képest sehol sem vagyunk.

Szeptemberben 26 ezerrel kevesebben dolgoztak Ausztriában, mint egy hónappal korábban, de ez csak a szokásos szezonális ingadozás. Szeptembertől szeptemberig ugyanis így is 80 ezer új munkahely jött létre, aminek a nagyobb részét külföldiek kapták. Most 2583 fővel csökkent az Ausztriában dolgozó magyarok száma, de ez nem jelenti a sok éves trend megszakadását.

Németországban sokan dolgoznak feketén, esetleg szürkén, szerződés, jogok, szociális ellátás nélkül, főleg Kelet-Európából. Addig, amíg bírják, mert ha komolyabban megbetegszenek, akkor az út végén gyakran a hajléktalanság, a park áll. Sokan mégis csinálják, mert még így is jobban keresnek, mintha otthon maradtak volna.

Megint egy rekord, először lépte át a 97 ezret az Ausztriában dolgozó magyarok száma. Kicsit jobban, egy évre visszatekintve viszont a román állampolgárok száma jobban nőtt, mint a magyaroké, a németek pedig egyelőre őrzik első helyüket. A menekültek is nagy számban találhattak munkát.

Majdnem annyival, 5500 fővel 90 ezer fölé nőtt az Ausztriában hivatalosan dolgozó magyarok száma, mint amennyivel az utóbbi hónapokban szezonális okokból csökkent. Így alighanem egy-két hónap múlva újra megdőlhetnek a rekordok. A magyarok száma sokkal jobban nőtt, mint bármely más ország polgáraié, kivéve magukat az osztrákokat.

Mi történik a németországi törökökkel, hogy lehet, hogy szabadságban, liberális demokráciában élve olyan sokan szavaztak Erdoganra? – teszik fel a kérdést a németek. Mintegy kétharmad szavazott rá, aki cseppet sem a szabadság zászlóvivője, sőt győzelmének bejelentése után sokan utcára vonultak ünnepelni. Kétféle magyarázat is létezik.

Ausztriában az új kormánykoalíció megkezdte választási ígéreteinek átültetését a gyakorlatba, ami menekülteket, magyar vendégmunkásokat is érint. Kevesebb lesz a segélyezés, főleg a külföldieknek, és alaposan átalakítják a társadalom-biztosítást. Nyelvtudást fognak követelni. Felborulhat az osztrák munkavállalók békéje, tiltakozások jöhetnek.

Megint rekordot döntött az Ausztriában dolgozó magyarok száma, de csak kétszáz fővel, több más ország polgáraiból ezrek találtak kint állást. A szokásos szezonális csúcs nem minden ország munkavállalóinál jelentkezik, de a magyarokon kívül mások is dolgoznak idényszerűen. A munkaerő-piaci növekedést az elmúlt években szinte csak a külföldiek adták.

A korábbinál pontosabb adatokkal szolgál az Eurostat, így nagy biztonsággal kijelenthető, hogy három év alatt mintegy 130 ezer magyar vándorolt ki Európa többi részére, és legalább félmillióan élnek kint. Németországot továbbra is szeretik, bár a menekültválság óta kissé lassult az odaáramlás. Svédországban is többen vannak, mint korábban, Franciaországot kerülik.

Az osztrák kormány jó helyzetben veszi át a költségvetést, a gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatás, az alacsony kamatok sokat hagytak a kasszában. Magas a nyugdíjkassza bevétele is. De spórolnának is, az időseken, a menekülteken, a külföldi munkavállalók gyerekein, a munkanélkülieken, az államapparátuson, a hadseregen.

Ha síszezon, akkor rendszeresen még több magyar dolgozó talál munkát Ausztriában, így volt ez az idén is. Megint megdőlt a rekord, de az osztrákok azzal számolnak, hogy már nem sok tartalék van. Magyarországon és más térségbeli országokban ugyanis nem maradt szabad munkaerő. Hacsak az állásban lévők le nem lépnek.

Megérkezett a következő csúcs, már majdnem 91 ezer magyar dolgozik a sógoroknál. Az utóbbi egy évben szépen nőtt az álláshelyek száma általában is a szomszédban. A vendégmunkások gyerekeinek járó pótlékot még az idén csökkentenék, de lehet, hogy nem fog menni, sok a kérdőjel.

A svájci jobboldali populisták megint napirendre tűzték a bevándorlás kérdését, ezúttal teljesen kilépnének abból a megállapodásból, amelyet az EU-val a munkaerő szabad áramlásáról kötöttek. Ez alapján sok magyar is dolgozik odakint. De a kezdeményezés támogatása kérdéses, mert az EU-val való teljes szakítást eredményezheti, és 2021 előtt nem várható.

Újabb szankciót teljesítenek, kiutasítják az észak-koreai vendégmunkásokat.

Eddig azt szokhattuk meg, hogy Svájcban nyitott bankszámlákkal, széfekkel próbálnak sokan jövedelmet vagy vagyont eltitkolni. Az utóbbi időben kiderült, hogy a titkolózás kétirányú volt, és sok Svájcban élő személynek is vannak titkos vagyontárgyai külföldön. Ez magyar vendégmunkásokat is érinthet.

Az Ausztriában dolgozó magyarok száma megugrott decemberben, nem sokkal marad el az eddigi rekordtól, így valószínűleg az idei téli síszezonban is megdől majd az eddigi rekord. Az osztrákok közben a választási ígéretek alapján dolgoznak azon, hogyan csökkenthetnék a külföldieknek járó segélyeket. Ugyanakkor javítanának a nők és az egyetemisták helyzetén.

Októberben az Ausztriában dolgozó magyarok száma minden más ország polgárainál jobban, majdnem 4200 fővel csökkent, ez azonban a szezonalitás miatt nem túl meglepő. Egy év leforgása alatt így is a magyarok száma nőtt a legjobban, bár a románok és az Ázsiából származók – sokan köztük menekültek – is nagyon igyekeznek. Még nem tudni, a formálódó koalíció mit lép a külföldiekkel kapcsolatban.

Soha nem dolgozott még ennyi magyar Németországban, a főállásúak száma alig maradt el a 100 ezertől, ehhez jönnek még a részmunkaidősök, vállalkozók. A magyarok száma a többi ország átlagánál jobban növekedett az elmúlt években. Most viszont nagyon megindultak a nyugat-balkániak, főleg az albánok, szerbek.

Itt az újabb rekord, soha ennyien nem dolgoztak még a sógoroknál, mint júliusban. Év/év alapon 2014 áprilisa óta nem nőtt akkorát az Ausztriában dolgozó magyarok száma, mint most. A románok is messze lemaradtak tőlünk. Az egész osztrák munkaerőpiac szépen teljesített, több tízezer új állás keletkezett.

Megkönnyítették a harmadik országból érkező vendégmunkások foglalkoztatását, jönnek is az ukránok - de sokan azonnal tovább is állnak Nyugatra.

A magyar munkaerő kivándorlása a jelek szerint nem lassul, júniusban több mint 3500 fővel többen dolgoztak Ausztriában, mint előtte bármikor. Egy év és egy hónap alatt egyaránt a magyar dolgozók száma nőtt legjobban, bár románok is sokan jöttek. Lehet, hogy Ázsia felzárkózik, a dolgozók száma innét is gyorsuló ütemben növekszik.

Akár egy egész napot is kell várni a szerb határon.