A lábunkkal szavazunk – Németország, Svédország tényleg rossz hely lett?

Rossz állapotú német zászló. Ez lenne a helyzet? (Fotó: Pixabay)

Majd ha a németek meg az amerikaiak menekülnek ide, nem a magyarok oda, akkor elhiszem, hogy a kapitalizmus haldoklik – mondogatta nagybátyám még az úgynevezett Átkosban. Most visszaköszön a szituáció, az állami média, legyen az orosz vagy magyar szerint közel a vég, mindjárt összeomlik Nyugat-Európa, különösen ahol sok a menekült.

Eközben az emberek a lábukkal teljesen másként szavaznak. A migránsok által el nem özönlött Magyarországról a migránsok által elözönlött Németországba Angela Merkel kancellár "sikerülni fog, megoldjuk" jelentésű mondata, azaz 2015. augusztusa és idén január között újabb 18 736 magyar dolgozó távozott. (A német Bundesagentur Für Arbeit adatai alapján.)

Az ő családtagjaikkal, valamint például a munkanélküliekkel együtt a kitelepültek száma közel duplája is lehet, mert 2017 első napjára az Eurostat 180 168 Németországban élő magyarról tudott. Ekkor tartottak nyilván 98 ezer ott dolgozót, tehát durván minden alkalmazottra jutott plusz egy másik kint élő magyar is.

Szorgalmasan migrálgatnak

Amint a grafikonon látható, ez nem magyar sajátosság, a többi, velünk együtt az EU-hoz csatlakozott volt szocialista ország polgárai is változatlanul szorgalmasan vándorolnak ki Németországba, vállalnak ott munkát. A magyarok kivonulása 2015 augusztusa óta legfeljebb lassult egy kicsit, de ennek több más oka is lehet: számos szűk esztendő után végre itt is megindultak a bérek, és kevesebben maradtak itthon, akik tudása nemzetközileg is kompatibilis.

466 400 magyar

Az Eurostat adatai kicsit régiek, miután 2017. január elsejei állapotot mutatnak, viszont nemrég örvendetesen kitöltöttek néhány, korábban hiányzó rubrikát, például a franciaországi, olaszországi, brit statisztikákat. Egy lényegesebb ország hiányzik, Spanyolország, azt kitöltöttük mi: az ibériai kormány migrációs adatai szerint meglepően sok, 15 300 magyar lakott ott 2016 végén. (Tavaly év végén pediig már 16 327.)

Így az jön ki, hogy 2017 elején összesen 466 400 magyar állampolgár élt csak az EU-ban. (Az USA-ba, Ausztráliába, Kanadába vélhetően szintén kivándorolt mostanában pár tízezer ember.) Négy évvel korábban még 334 ezren voltak, így kivándorolt 2014 eleje óta, három év alatt jól becsülhetően 120-130 ezer polgár. (Az adatot Írország és pár kisebb jelentőségű állam adatainak hiánya módosíthatja 5-10 ezerrel.)

No go-zónák közt

Ebben persze nincsenek benne azok, akik Ausztriába ingázva dolgoznak kint, vagy akik feketén, lakhelyük bejelentése nélkül tartózkodnak más országban. (Az állítólag annyira szörnyű fővárosú Ausztriában folyamatosan növekvő magyar alkalmazotti táborról itt írtunk legutóbb.)

A propaganda által migránsok által különösen veszélyeztetett területnek beállított Svédországban 2014 elején 5900, 2017 elején már 7000 magyar élt. Norvégiában még gyorsabban nőtt a magyarok száma, nyolcezerről 14 ezerre. A komolyabb terrorcselekmények által megrázott Franciaországban viszont a 2014 eleji 7185 főről 6563 főre csökkent három év alatt a létszám. (Ennek azért lehet gazdasági oka is, Franciaországnak nem megy annyira jól.)

Meglehet a félmillió

Miután évente 40-50 ezer ember elment az utóbbi években, nagyon valószínű, hogy a következő Eurostat-adatsor – a 2018. eleji állapotról – hivatalosan is azt fogja mutatni, hogy félmillió magyar dolgozik odakint. Valójában vélhetően még több, mert egyes országokban és élethelyzetekben 3-5 év alatt lehet állampolgárságot szerezni, így sokan már kikerülhetnek a statisztikából, nem számítanak magyarnak. (Plusz az EU-n kívüli tízezrek.)

Ha a külföldön dolgozókat is belevesszük, minden magyar állampolgárt összeadunk a statisztikában, mintha még ma is meglenne a tízmillió magyar. Sőt állítólag még szaporodunk is kicsit. Félő, hogy sokan, egyre többen itt is, ott is nyilván vannak tartva, így ez csak a látszat.