Választások után megszorítások – nyugdíjakon és menekülteken spórolna a jobboldal

Ausztria (Pixabay)

Az új, jobbközép-szélsőjobbos jellegű osztrák koalíciós kormány közzétette költségvetési terveit a következő pár évre, a meglepően jó gazdasági növekedésnek, az alacsony kamatszintnek és a magas foglakoztatásnak köszönhetően meglehetősen optimista számokkal. De spórolnának is hozzá még sokat.

A Hartwig Löger (ÖVP) pénzügyminiszter által bemutatott költségvetés szerint idén és jövőre a bevételeknek köszönhetően a korábban tervezettnél sokkal kevesebbet kell a szövetségi költségvetésből a nyugdíjkasszába befizetni, 9,5, illetve 10,6 milliárd eurót. Az állami hivatalnokok nyugdíjának ráfordításai is erősen csökkennek.

Az osztrák államháztartásban a legnagyobb tétel a nyugdíj, majdnem a negyedét teszi ki a kiadásoknak. Összességében azt tervezik, hogy 1954 óta először jövőre az osztrák költségvetés többlettel zár majd. Ennek nyomán 2020-ra adóreformot is ígérnek, ami vélhetően 3,5 milliárd euró körüli értékű adócsökkentés lesz.

Két évvel később pihenhetnek meg

A “valós nyugdíjkorhatár” fokozatos emelése érdekében az idősebbnek szánt kedvezményes részmunkaidő feltételeit szigorítják – írja a Der Standard. Jelenleg a férfiak 58, a nők 53 évesen kérhetnek csökkentett munkaidejű foglakoztatást államilag támogatott, 80 százalékos fizetéssel. Eközben a munkaidő sokkal jobban, 40-60 százalékkal csökkenthető. A változtatás szerint 2019. januártól ezt 59, illetve 54 éves kortól vehetik majd igénybe, egy évvel később, 2020 elejétől pedig csak 60, illetve 55 éves születésnapjuk után.

Magyar gyereknek kevesebb

De spórolnak más, munkával kapcsolatos kiadásokon is, mint a hosszú távon munkanélküli, 50 év feletti személyek (20 ezer ember) foglalkoztatási ösztönzésének megvonásán. Ezen a soron 600 millió eurót takarítanának meg. Az új munkaerő-piaci szereplők alkalmazására fordított támogatási pénzeket is elvennék, itt egymilliárd eurós spórolás várható.

Az Ausztriában dolgozók, köztük a magyarok külföldön élő gyermekeinek családi pótlékán 114 millió eurót fognának vissza. Néhány más tétellel együtt 2,5 milliárd euró lehet az összes megtakarítás ezeken a sorokon. De ez nem minden.

Kevesebb némettanárt

A menekültek integrációjára szánt 180 millió eurós keretet 110 millióra csökkentenék, azzal az indokkal, hogy tavaly csak 60 millió eurót használtak fel belőle. Felezik az iskolai integrációs kiadásokat, így kevesebb lesz a németnyelv-tanár.

Az AMS munkaügyi hivatal viszont ez ellen azzal érvel, hogy a korábbi két évben menekültstátuszt kérő külföldiek nagy része is az idén fog hozzájuk fordulni elhelyezkedési segítségért. Ettől független, nagyobb tétel, hogy tavaly a menekültek alapellátására 700 millió eurót költöttek. Mivel azonban az idén kevesebben jönnek, ez az idén a tervek szerint 420, jövőre pedig 380 millióra csökken.

Meg nem nevezett nyugdíjmegszorítások

Löger két további intézkedést helyezett kilátásba a nyugdíjak terén a Nachrichten.at szerint, de nem részletezte, hogy mik azok. Később a minisztérium szükségesnek tartotta megnyugtatólag hozzátenni, hogy a már folyósított nyugdíjakhoz nem fognak hozzányúlni. Ebből sejteni lehet, hogy alapvetően itt is megszorításokról lehet szó.

Az állami alkalmazottak létszámát erősen csökkentik, a bíróságokon is spórolnának, a rendőrség létszámát azonban 2100 fővel növelnék. A hadsereg is a korábban vártnál jóval szűkösebb költségvetésből kénytelen gazdálkodni.

Több gyerekpénzt a gazdagoknak

Amire több pénzt fordítanának, azok a családok: növelik a “Familienbonus” nevű adójóváírást, ami gyermekenként elérheti az 1500 eurót is. Már ha egyáltalán a szülők eleget keresnek ahhoz, hogy idénybe tudják venni. Kötelezni akarják viszont a tartományi kormányzatokat, hogy a szociális segély minimumát (“Mindestsicherung”) családonként korlátozzák, ez ugyanis jelenleg az ő hatáskörükben van. Ez valószínűleg a nagy családos külföldiek - főleg menekültek - ellen irányul.

Mennyi a magyar?

Tavaly év végén 3,646 millió munkavállalót alkalmaztak Ausztriában, 80 900 fővel többet, mint egy évvel korábban. A növekmény nagyobb része, 50 600 fő volt külföldi, ebből pedig mintegy 7200 magyar. Az utánunk következő németek létszáma 4300 fővel nőtt. (Frissebb, februári adatok és grafikon itt.) Vagyis a költségvetés említett jó helyzete jelentős részben a külföldi munkaerőnek is köszönhető.