Nagyító alatt ezúttal Argentína.

Egy intézkedés már átment az ötből, de az alkotmánybírák még nem döntöttek a bírákról. A tét a kormány túlélése is.

Folytatódnak a megszorítások Romániában, csak a kormány megbuktatásával lehetne megakadályozni az intézkedéseket.

Felzárkózási bajnokból váratlanul az EU egyik fekete báránya? Nem egészen ez a történet. A román gazdasági dinamika tény, de az is tudható, hogy a gyors fogyasztásnövekedéshez évekig ikerdeficit társult, az pedig tartósan nem folytatható kombináció. Választási évben viszont nem megy a stabilizálás, utána azonban nem kerülhető el a megszorító jellegű gazdaságpolitikai fordulat. Tanulságos eset mások számára is. Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök cikke.

Az új bukaresti kormány nehéz döntések előtt áll a hatalmas költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedéseivel: a köztisztviselői állások ötödét számolhatja fel, miközben emelné az áfát, a jövedéki adókat, sőt új szerencsejáték-adót is bevezetne.

Keir Starmer jelentősen csökkentette a tervezett jóléti megszorításokat, hogy lecsillapítsa a kormányzó Munkáspárt törvényhozóinak lázadását.

Jó páran emlékezhetnek a Magyarországon 1995-ben bevezetett Bokros-csomag kommunikációjára, ami önmegtartóztatásra szólította fel a magyarokat. Ez megy most Amerikában.

Küszöbön Franciaország zászlóshajójának, a Charles de Gaulle repülőgéphordozónak a régóta várt cseréje.

A szlovák kormány természetesen nem mert hozzányúlni a nyugdíjakhoz megszorító csomagjának bevezetésekor, ám ez nem jelenti azt, hogy nem babrálnak ki az időskorúakkal is. 

Most, hogy a Tisza Párt már a Fidesz nyakán van, nagyon kelleni fog a pénz a választások előtti osztogatásra. De honnan lehet még pénzt beszedni, és a végén ki fogja fizetni a számlát? Hazugságok Magyarországtól az amerikai elnökválasztásig, Mészáros Lőrinc magángépe, Matolcsy György jövője - ezek a témák is előkerültek az Ez Viszont Privát legújabb adásában.

Az európai tőzsdék ismét emelkednek, az USA-ban is pozitív nyitás várható, a magyar BUX index is javít valamelyest, a forint is erősödik. Az OTP Bank és a Mol azonban, amelyeket tízmilliárdokkal sújt az új megszorító csomag, inkább stagnál. Két jó hír érkezett a kriptókról, nyakunkon a robottaxik?

A bankok szervezete visszautasítja, hogy extraprofitra tettek volna szert a háború miatt. 

Marcel Bolos román pénzügyminiszer szerint az Európai Bizottság felfüggesztheti a Románia által igényelt kifizetéseket a kohéziós alapokból és a helyreállítási tervből is a tervezettnél jóval magasabb államháztartási hiány miatt.

Marcel Ciolacu román szociáldemokrata miniszterelnök kilátásba helyezte lemondását és előrehozott választások kiírását arra az esetre, ha liberális koalíciós partnerei nem támogatják az állami kiadások lefaragására és a költségvetési bevételek növelésére irányuló reformcsomagját.

Még Május végén benyújtották a parlamentnek a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot, amely Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a védelem költségvetése lesz, a megszorítás szót pedig nem is ismerik. Azóta sorra jelentik be a különböző adóemeléseket, a 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatból pedig úgy tűnik, hogy mégis burkolt megszorításra készül a kormány jövőre. Ennyire nagy a baj? Erről beszélt újságírónk, Vég Márton a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

A tőzsdeindexek egy százalék körüli emelkedését főleg az amerikai adósságplafon-probléma megoldása okozhatta, de ma még jön egy fontos makrogazdasági adat. Az EKB is visszafoghatja a kamatemeléseket. A BUX is húz, az OTP-vel az élen, a forint pedig kissé esik. További megszorítások jöhetnek Magyarországon.

A forint gyenge maradt a kormány nagy csomagja ellenére is, a BUX-ot a Richter húzza. A rezsicsökkentés feladását és a többi megszorító intézkedést közgazdaságilag helyesnek értékelik elemzők, ugyanakkor a tíz százalék fölé kúszó állampapír-hozam újabb nagy teher lehet a költségvetésnek. Az olaj és a fémek ára örvendetesen süllyed, de a piacokat a magas kamat réme nyomasztja.

Hétfőn jelent meg, hogy milyen költségvetési átcsoportosításokat hajt végre a kormány, ennek keretében 100 milliárd forintot vonhatnak el az atomerőmű fejlesztésétől.

A tőzsdék hangulata jó, a BUX is emelkedik, de valamivel átlag alatti mértékben. A forint erősödik, de az egyik brókercég szerint inkább a forintgyengülés folytatódására van esély. Nincs semmi meglepő a különadókban az egyik alapkezelő véleménye alapján, sőt újabb megszorító csomagot vár az idén vagy jövőre.

350 milliárd forintos megszorításról döntött a kormány, az erről szóló rendelet már meg is jelent a közlönyben. A pénzügyminisztérium és Varga Mihály sikerként kommunikálja a lépést. Nem az, de mégis pozitív, hogy a költségvetési fegyelem javul.

A jó hír, hogy az utóbbi években az alacsonyabb és a magasabb jövedelmek nagyjából egyformán emelkedtek, három év alatt 12-18 százalékkal, tehát most végre tényleg jobban élünk, mint négy éve. Sőt mintegy nyolc évre visszatekintve is igaz ez, de a szegényebbeknél csak egészen minimális mértékben. Sokan csak 2016-ban érték el a 2009-es vagy 2010-es szintet.

Az osztrák kormány jó helyzetben veszi át a költségvetést, a gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatás, az alacsony kamatok sokat hagytak a kasszában. Magas a nyugdíjkassza bevétele is. De spórolnának is, az időseken, a menekülteken, a külföldi munkavállalók gyerekein, a munkanélkülieken, az államapparátuson, a hadseregen.

Mostanra a nagy hitelminősítők mindegyike javította a görög államadós-besorolást - azt is megemlítik, hogy a görögök teljesítménye a megszorításokban minden várakozást felülmúlt. Úgy tűnik, tényleg saját lábra akarnak végre állni, erre pedig több esélyük van, mint az elmúlt évtizedben bármikor - de azért még mindig van néhány sötét felhő az égen.

Miközben az utcán több tízezer ember tüntetett az újabb megszorítások ellen, a görög parlament újabb kiigazításokat szavazott meg, hogy hozzáférjen a nemzetközi segélycsomag következő részletéhez. A radikális baloldal találkozása a gazdasági racionalitásokkal - itt az újabb fejezet.

Franciaországban százezrek tüntetnek Emmanuel Macron gazdaságpolitikája, munkaügyi, szociális reformtervei ellen, igaz, ez elődei, Hollande és Sarkozy esetében sem volt másképp. A szélsőségesebbek pedig nemzeti tragédiát vizionálnak miatta. Pedig lehet, hogy nem kellene, a francia reformokra ugyanis szükség van. Ahogy a német és magyar reformokra is szükség volt.

Újabb megszorítások jönnek a görögöknél egy rahedli pénzért cserébe.

A nagy többség már éppen kezdte volna elfelejteni, hogy van az eurózónában egy csőd szélén tántorgó, 7 éve segélyből élő ország, amikor felröppent a hír: Görögország ismét határán van annak, hogy ne tudja törleszteni hiteleit. A lélegeztetőgépet üzemeltető nemzetközi hitelezők egyre nehezebben tudnak megállapodni egymással arról, mit is követeljenek a görögöktől, akik a töküres államkasszából még fegyverkezni is kénytelenek. Most született egy friss megállapodás, de könnyen lehet, hogy csak hónapokra sikerült megoldani a helyzetet, aztán újra pörögni kezd a szokásos lemez a drachma visszahozataláról. Vagy a dollár bevezetéséről.

A kilépés-párti politikusok végig azzal kampányoltak, hogy a lakosság nem érzi majd a Brexitet. Na ez az, ami nagyon nem jött össze.

Úgy tűnik, Görögországban még mindig nincsen semmi sem megoldva. A bevétel nem elegendő, az eladósodottság egy idő után ismét növekedhet, a privatizáció nem halad, a megszorítások nem elégségesek. A kötvényeik kamata túl magas és futamideje hosszú. Lehet, hogy kezdődik minden elölről.

Ismét emelik az adót, de kérdés, hogy meddig bírja még a lakosság?

Beterjesztette a görög kormány szerdán késő este a parlament elé azt a törvénycsomagot, amellyel 1,8 milliárd euróval javítanák a központi költségvetés mérlegét, megfelelendő az ország nemzetközi hitelezői által megfogalmazott elvárásoknak.

Nehéz helyzetbe került Alekszisz Ciprasz: a megszorítások enyhítésének ígéretével került hatalomra, most mégis az egész ország az ő nevéhez kötött megszorítások miatt sztrájkol. Azt is ígérte, hogy nem enged a hitelezőknek - most mégis adósságcsökkentésről szeretne tárgyalni a megszorításokért cserébe.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő kitart a megszorítások mellett, azonban csak átmeneti lesz a tűzszünet: a cél az ország adósságának leírása.

A német kancellár szerint van esély arra, hogy a görögök kilábaljanak a válságból. Persze, ehhez szigorúan ragaszkodniuk kell a megszorításokhoz.

Az új megszorító intézkedések hatására akár már most árat emelhetnek a görög szálláshelyek.

Akkor neked találták ki ezt a gazdasági megszorítás-generátort!

A Sziriza belső ellentéteinek dacára Alekszisz Ciprasz sikeresen megszavaztatta a görög parlamenttel a reformintézkedéseket, így megkezdődhet a részletes kidolgozása az új hitelprogramnak és egy azonnali, hétmilliárd eurós segélynek az átutalása. Eközben az elégedetlen görög lakosság az utcára vonult alig néhány héttel az után, hogy nemmel szavaztak a népszavazáson.

A görög polgárok rutinjának szinte már része, hogy az ATM-ek előtt sorban állnak hatvan euróért - ennyi pénzt vehetnek fel ugyanis a tőkekorlátozások óta naponta. Kíváncsiak voltunk, vajon az élet más területén érződik-e, hogy teljesen új időszak kezdődik a görögök életében?

Portugál államkötvényeket első alkalommal sikerült negatív hozammal értékesíteni, amit az EKB kötvényvásárlási programja tett lehetővé. Pár éve még csak óriási segélycsomaggal tudott túlélni az ország. Így néz ki egy ország, amely a válságkezelést a trojkával hajtotta végre, nem úgy, mint mi.

Húsz évvel a bevezetés után is vannak olyan elemei a híres-hírhedt csomagnak, amelyek részei a rendszernek, és sosem kritizálták őket. Fájdalmas volt, nagyot zuhantak a reálbérek, de helyreállította a magyar munkaerőpiac nemzetközi versenyképességét és megmentett az államcsődtől.

Legalább száz sebesült, füstölgő barikádok, szirénák, felgyújtott járművek, rendkívüli állapotra emlékeztető utcaképek. Frankfurtban egy baloldali, kapitalizmus-ellenes mozgalom az EKB új székházát választotta célpontnak. Több tucatnyian megsérültek.

Tetszenek a reformtervek, a megszorítások az IMF-nek - Ukrajna piaci szintre emeli a lakossági energia árát, privatizálja veszteséges cégeit, de a korrupcióval egyelőre nem boldogul.

Ukrajna a pénzügyi csőd szélén tántorog és mint szuverén állam, a túléléséért küzd. Gazdasága zuhanórepülésben, a korrupció hivatalosan is Nigéria szintjén. A Kreml-nek megvannak az eszközei arra, hogy ez az élet-halál harc elhúzódjon, főként az alacsony intenzitású háború táplálásával. Oroszország nem engedélyezi Kijev NATO tagságát, az casus belli lenne Moszkva számára és egy általános európai háború kitörését jelentené.

Uniós szakértők keveslik az adóelkerülés visszaszorítását és a szerencsejáték megadóztatását. Szerintük ennél több kell.

Orbán szerint nincs értelme a megszorítás, pénzosztás politikájának. A fiatalokat az iskolákban és a munkahelyeken egyszerre kell képezni, inasrendszer kell, mert az is lehet, hogy nemsokára munkaerő-hiány várható. A választás után a kormány gyorsan összeül és cselekszik.

Infrastrukturális beruházásokat tanácsol a világ országainak a Nemzetközi Valutaalap a gazdasági növekedés rövid és hosszú távú erősítésének érdekében. Főleg a fejlett országoknak tanácsolják, hogy kezdjenek pénzt költeni, ahol a tartósan gyenge kereslet nagy kockázatokat rejt magában - pedig általában inkább adóemelést vagy kiadáscsökkentést szoktak kérni.

Varga Mihály szerint nem fenyegeti a hiánycélt, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt nőnek a védelmi kiadásaink, megszorítások pedig nem lesznek. A nemzetgazdasági miniszter ostorozta egy kicsit a bankokat: ha nem akarnak maguktól hitelezni, mert durcásak lettek, akkor majd a kormány ráveszi őket.

Már januárban jöhet a törvény a fogyasztói hitelek szabályozásáról; Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában elmondta, miről beszélt a Gazprommal és hogy lesznek-e megszorítások. Lelőjük a poént: nem lesznek megszorítások.