Győzött a rezsidémon, már tíz százalékos az állampapír-hozam Magyarországon

A várt 8,8 százalék helyett 9,1 százalék lett a szerdán közzétett fogyasztói infláció az USA-ban, aminek persze nem örültek a tőzsdék, hiszen szigorúbb kamatpolitikát jelenthet a Fed részéről. Sokan már arra számítanak, hogy 75 helyett száz bázispontos kamatemelés jöhet legközelebb. A piaci reakciók ugyanakkor visszafogottak voltak, az amerikai indexek 0,6 százalék körüli eséssel zártak.

Ma Európában újra lefelé csorognak az indexek, a német DAX 0,6, a francia CAC 0,8, a brit FTSE pedig 0,7 százalékkal van lejjebb. Csúnyábban néznek ki az amerikai határitős mutatók, az S&P 500 és a Nasdaq is egy százalék feletti mínuszban áll.

Itthon a BUX index végre, már második napja felülteljesítő, egy százalékkal emelkedik, miközben a lengyel kollégája 0,6 százalékkal süllyed. Ma is a Richter húzza 2,2 százalékos emelkedéssel – erre még visszatérünk –, az OTP csak 0,2, a Mol 1,1 százalékkal követi. A Masterplast és az AutoWallis a vesztesek 3,5 százalékos eséssel.

Maradt a kamat, maradt a forintgyengeség

A forint továbbra is gyenge, de napon belül legalább javult, a reggeli 412 forintról 409,50-re süllyedt az euró ára. A múlt heti nagy, két százalékpontos emelés után az MNB ma nem változtatott az egyhetes betét kamatán, ami így maradt 9,75 százalékon. De ma újabb lépést különösebben nem is vártak az elemzők.

Áttörték az 1:1-es euró/dollár keresztárfolyamot, a “paritás” alá süllyedt rövid időre, de ezt már sok elemző borítékolta a napokban. Valamint nem sokáig maradt ott, ma ismét kis mértékben 1,0 felett van az árfolyam.

Győzött a rezsidémon

Tegnap nagy bejelentés-csokor érkezett a kormány részéről. A rezsidémon győzött az Equilor Befektetési Zrt. szerint, egyedül a távfűtést használókat mentik fel a piaci ár alól. Az átlagos fogyasztás felett akár 8-szoros árat is kell fizetni a gázért és több mint 6-szoros árat az áramért, de más számítások szerint akár 10-szeres is lehet a szorzó.

A paksi erőmű termelése nagyjából lefedi a lakosság áramigényét… így kvázi most az ipar óriási energiaigénye miatt, ami áramimportra kényszeríti az országot, kell a lakosság egy részének jóval többet fizetnie.

Feláldozta Orbán a szent tehenet

“A szent tehén feláldozásának” nevezi a rezsicsökkentés feladását az Erste Befektetési Zrt., mivel az hosszú évek óta a magyar politikai élet egyik kulcseleme volt.

Közgazdaságilag azonban igencsak szűkségszerű volt a változtatás… becslésünk szerint ezzel a jelenlegi energiaárak mellett több száz milliárd forintos költségvetési megtakarítást hajtott végre a kormány, és az árváltozásokból eredő kockázatok egy részétől is megszabadult.

Reagálnia kéne a forintnak a megszorításokra?

A brókercég szerint a lépés “önmagában is segíthet a gazdasági bizalom megerősítésében”,  illetve az EUR/HUF árfolyam magára találásában. A héten valójában óriási kiigazításokat jelentett be a kormány.

Ezeket összeadva sok százmilliárdos, talán már ezer milliárd fölötti kiigazítás látható, amire egyelőre, némileg méltánytalanul, nem reagáltak még a pénzpiacok, élükön a forint árfolyamával.

Tíz év után tíz százalékos állampapír-hozamok Magyarországon

A tegnap délutáni hivatalos referenciahozam szerint 9,83 százalékra emelkedett az öt éves, 9,08 százaléka a tíz éves magyar államkötvények irányadó hozama. Ám piaci információk szerint nap közben a közepes, 2-5 éves futamidők hozama elérte az évi tíz százalékot is, amire 2012 eleje, a nyugdíjpénztárak bezárása és az IMF “kipaterolása” óta nem volt példa.

Idén az emelkedő kamatkörnyezetben és a forint folyamatos gyengülésével folyamatosan kúsztak fel a hozamok, ami az egyébként is gyenge lábakon álló költségvetésre újabb terhet rak. Több mint tíz évig volt egy nyugalmasabb időszak, amikor relatív olcsón tudta az ország finanszírozni magát – kommentálta az Equilor Befektetési Zrt.

Miért száguld a Richter?

Jókora emelkedést mutatott szerdán a Richter részvénye, 4,5 százalékot tudott erősödni – írja a KBC Equitas. Tegnap jelent meg ugyanis a menedzsment részéről egy optimista hangvételű kommentár, amiben a korábban megfogalmazott növekedési célokat tarthatónak ítéli a vezetés.

Vélhetően erős negyedévet zárhatott a Richter a második negyedév végén, a számok ugyanakkor csak néhány hét múlva érkeznek majd.

Elad a Deutsche Telekom

Tegnap a Delta Airlines eredménye elmaradt a várakozásoktól, mások szerint vegyes volt a gyorsjelentés. Ma a JPMorgan Chase és a Morgan Stanley nagy amerikai bankok negyedéves eredményei lesznek az amerikai kereskedés fénypontjai. De Európából is érkeztek érdekes vállalati hírek:

• Az Ericsson részvényei több mint tíz százalékot estek, miután a svéd távközlési gyártó arról számolt be, hogy az 5G hálózat kiépítésének költségei meredeken emelkedtek. Ami a második negyedévben felemésztette a nyereséget.
• A Deutsche Telekom részvénye két százalékot esett, miután bejelentette, hogy toronyüzletágának 51 százalékát eladja egy konzorciumnak.
• A norvég olajipari szolgáltató Aker Solutions papírja viszont 8,4 százalékkal emelkedett, miután megemelte 2022-es bevételi kilátásait.

Végre egy jó hír: olcsóbb nyersanyagok

Az olajárak csütörtökön is esnek 2-3 százalékkal, már csak 93,80 a WTI és 97,50 a Brent. Ez a várnál magasabb infláció (kamatemelési és recessziós aggodalmak) mellett annak is köszönhető, hogy az amerikai kormányzati adatok a január óta legnagyobb heti készletnövekedést mutatták (3,25 millió hordó a várt stagnálás helyett). Ezt a szövetségi állami stratégiai tartalékok újabb nagy felszabadítása is támogatta.

Az ipari fémek is esnek, a réz 1,7, a nikkel például négy százalékkal. Az olajárak az elmúlt mintegy két hétben azért elsősorban a recessziós aggodalmak miatt voltak lejtőn, hónapok óta először száz dollár alá menve.

Visszajönnek-e a halálból a becsődölt kriptodeviza-cégek?

A kriptovaluták árai ma alig mozdulnak. A Celsius nevű, nemrég került kriptodeviza-vállalkozás csődvédelembe menekült, és azt állítja, hogy annak nyomán, az “átstruktúrálást követően” majd újra rendesen működni fog. A befektetők a pénzükhöz azonban változatlanul nem jutnak hozzá, és sokan attól tartanak, hogy inkább a Mt. Gox japán kriptotőzsde forgatókönyve valósul meg.

Annak 2014-es bedőlése után nyolc évig tartó eljárás kezdődött, aminek nyomán most augusztusban kaphatják meg vére maradék értékeiket a befektetők. (Akiknek egyébként hatalmas szerencséjük, hogy közben a bitcoin ára 50-100-szorosára emelkedett.)

Hosszú hallhatás után megszólalt a másik nagy csődös cég, a Three Arrows Capital vezetője, Su Zhu is. Ám magyarázatok vagy bocsánatkérés helyett kommentátorok szerint inkább az áldozat szerepét játszotta el, és a felszámolót vádolta, hogy nem működik velük együtt.