Közeledik a téli csúcsidőszak az ausztriai munkavállalási szezonban, így a következő hónapokban várhatóan egyre több magyar próbál majd szerencsét a szomszédos országban, azok mellett is, akik már jelenleg is a „sógoroknál” dolgoznak és élnek.
Az osztrák munkaügyi minisztérium munkaerőpiaci adatbázisa, az Amis nemrég frissítette a legfrissebb számait az országban dolgozó külföldiekről. Októberben, a nyári turistaidőszak vége, valamint a téli turisztikai csúcsidő és síszezon kezdete közt visszaesés volt tapasztalható a foglalkoztatottak számában, 127 438 magyar foglalkoztatottat regisztráltak, szemben az egy hónappal korábbi 132 794 fős szinttel – ez nagyjából 4 százalékos visszaesést jelent.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, ez megfelel a korábbi években tapasztalt tendenciának is. Az Amis például 2024 októberében is hasonló szintet regisztrált, a kilengések egyértelműen a szezonalitással magyarázhatók. A tárca közzétett adataiból végül az is kiderült, hogy az októberben kint dolgozó magyarok száma a teljes állásban foglalkoztatottakról közölt adatnál valamennyivel magasabb volt, ugyanis közel 18 ezren ettől eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát:
- szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 188 fő
- részmunkaidőben foglalkoztatottak: 7289 fő
- részmunkaidőben szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 289 fő
- önfoglalkoztatók: 10 083 fő (itt a legfrissebb adat szeptemberi, ám a növekedési tendencia folyamatos, így az októberi adat is minden bizonnyal 10 ezer fő felett lesz)
Összességében 2025 októberében több mint 145 ezer magyar állt valamilyen foglalkoztatási formában Ausztriában, míg az önfoglalkoztató, tehát többek közt a kint vállalkozók esetében rekord is született, az elmúlt 10 év adatait visszanézve nem volt arra példa, hogy 10 ezer fölé emelkedjen az így dolgozók száma.
Jelentősek a gazdasági különbségek
A konkrét munkaerőpiaci adatok mellett azonban kíváncsiak voltunk arra is, hogy mire számíthatnak azok a magyarok, akik valóban Ausztriában próbálnak szerencsét, akár a szezonban, akár hosszabb távon is. Az OECD vásárlóerő-paritásra számolt béradatai szerint 2024-ben az éves osztrák átlagbér 75 767 dollárnak megfelelő összeg, azaz nagyjából 25,24 millió forint volt, míg ezzel szemben Magyarországon az éves átlagbér 34 966 dollárnak felelt meg, azaz 11,65 millió forintnak.
Fotó: DepositPhotos.com
Szintén beszédes adat az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás alapján, ez a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a World Economic Outlook számain alapuló statisztika szerint Ausztriában ugyanebben az időszakban 72 819 dollár, míg Magyarországon 46 546 dollár volt.
A vásárlóerő-paritáson mért GDP a folyóáras GDP korrigált mutatója, amely az árszerkezetben levő különbségeket „kezeli”, így adott időpontban összehasonlíthatóvá teszi a volumeneket. A vásárlóerő-paritáson mért GDP-adatot az életszínvonal egyik mérőszámaként szokták emlegetni, így a magas osztrák érték alapján az rajzolódik ki, hogy nyugati szomszédunk komoly fölényben van.
Élet a határ két oldalán
Ausztriában a magasabb fizetésekhez azonban sokszor jelentősebb megélhetési költségek is társulnak, nem véletlen, hogy a kint munkát vállaló magyarok nem elhanyagolható része a határmenti településekről ingázik át naponta a szomszédos országba. Az így tapasztalható kiadásokat a Numbeo adatösszehasonlító portál felhasználói jelentéseken alapuló statisztikájának segítségével hasonlítottuk össz. Két, a határ közelében álló városban – a magyar oldalon Sopronban, míg az osztrák oldalon Wiener Neustadtban, azaz Bécsújhelyen – tapasztalható árszinteket vettük alapul.
Az elérhető statisztika alapján az osztrák város szinte minden téren jelentősen drágábbnak bizonyult, mint Sopron, a bérleti díjak a Numbeo adatai szerint 97,3 százalékkal voltak magasabbak a magyarországinál, míg a bevásárlás átlagosan 48,1 százalékkal került többe. Igaz, az átlagbérek is jóval magasabbak voltak: míg a soproni felhasználók adózás után 453 ezres fizetésről számoltak be, az osztrák oldalon ez 114,9 százalékkal magasabb volt, mintegy 974 ezer forintnak megfelelő összeg.
Mindezek fényében tehát úgy tűnik, hogy az ausztriai munkavállalásban gondolkodó magyaroknak érdemes elgondolkodnia azon, hogy hol telepednek le, hiszen a megélhetési költségek jóval alacsonyabbak Magyarországon – igaz, naponta több óra ingázást, valamint az ezzel járó közlekedési kiadásokat, üzemanyagpénzt nem lehet a végletekig kiváltani.
Háború vagy béke? Ez lesz a fő kérdés.



