Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei

Az idén tízéves az Accorde Alapkezelő, és el is nyerte a Privátbankár.hu Klasszis 2026 – Az Év Alapkezelője díjat. Miben lettek jobbak a versenytársaknál? 

Gyurcsik Attila.: Nagyon szép megkoronázása ez a díj a tízéves fennállásunknak. Négy évvel ezelőtt egyszer már elnyertük ezt a díjat, akkor még 200 milliárd forint körüli vagyont kezeltünk, most már 900 milliárd forintnál járunk. Ez az eredmény is önmagáért beszél, hiszen a növekedést alapvetően piaci körülmények között, piaci hozamokkal, piaci versenyben értük el és nem tendereken indulva nyertünk el nagy megbízásokat. A mi esetünkben a magánügyfelek döntöttek úgy, hogy az eredményeinket látva ránk bízzák a megtakarításaikat. 

Hogyan telt ez a tíz év a kezdetektől? 

Mezei Magdolna: Mozgalmas időszak volt, hiszen volt közben egy Covid-járvány, kitört több háború, és a gazdaságpolitika sem volt támogató a mi szektorunknak, nagyon komoly versenytársat kaptunk a lakossági állampapírok formájában. 2019-ben, az indulásunk után nem sokkal került a piacra a MÁP Plusz, amely úgy kínált kockázatmentesen öt százalék körüli hozamot, hogy nulla százalékos volt a kamatkörnyezet, ami azt jelentette, hogy az alapjaink a költségekkel együtt mínuszból indultak. Az, hogy ilyen körülmények között ekkora fejlődésen mentünk át tíz év alatt, már önmagában óriási teljesítmény.

Tíz éve a Concorde Értékpapír mellett jött létre az Accorde Alapkezelő, de korábban volt egy Concorde Alapkezelő is, amely most Hold néven működik. Felhasználták az ottani tapasztalatokat? 

M. M.: Nem, mi gyakorlatilag teljesen nulláról indultunk el. Leültünk szabályzatokat és engedélykérelmet írni. Teljesen minimális létszámmal, tapasztalat nélkül alapítottuk meg a céget. Egyikünk sem a szakmából jött, én operatív vezető voltam a Concorde-nál, Attila pedig elemzési vezető, alapkezelőt belülről egyikünk sem látott korábban. 

Mennyire nehéz most a piacon megtalálni a jó szakembereket?

GY. A.: Jó szakembereket, portfóliómenedzsereket mi leginkább kinevelni tudunk. Szerencsére nagyon divatos ez a szakma, minden fiatal portfóliókezelő szeretne lenni. Még azok is, akik a back office-os állásokra jelentkeznek, két év múlva már portfóliókat akarnak kezelni. Ez nem volt mindig így. Jelenleg húszan dolgozunk az alapkezelőben, ebből hatan kezelünk portfóliókat most, hogy már jöttek hozzánk fiatalok is. 

GY. A.: A nagy részük most már lakossági ügyfél, amire büszkék vagyunk. A kezdetek kezdetén mi is nagyobb részben az intézményi ügyfelekre támaszkodtunk, hiszen elemzési vezetőként jó kapcsolatrendszerem volt, ismertem ezeket a befektetőket, és azt gondoltam, könnyebb őket meggyőzni nulla kilométeres alapkezelőként, mint a kisbefektetők széles körét. Ebben a szakmában nagyon nehéz úgy eladni valamit, hogy nem tud az alapkezelő legalább három- vagy ötéves múltbeli teljesítményt felmutatni. Persze próbálkoztunk a hazai privátbankoknál, de azt mondták: jöjjünk vissza három-öt év múlva. Kezdetben az anyavállaltunkra, a Concorde-ra támaszkodtunk, az eredmények viszont szépen jöttek, és most már minden privátbankban ott vagyunk. A vagyon több, mint fele tőlük érkezik. Az intézményeknek eközben próbáltunk olyan alapokat értékesíteni, amelyek máshol nem elérhetőek, ilyen például a román részvényalapunk, amelynek kilenc év alatt négy és félszeresére nőtt az egy jegyre jutó nettó eszközértéke vagyis az árfolyama.

Az idén négy alapotok is nyert valamilyen díjat. Most melyek a legsikeresebb alapjaitok?

M. M.: Idén az Accorde Prizma nyert első díjat, tavaly viszont az Accorde Abacus lett a győztes az abszolút hozamú alapok között, amely mára a legnagyobb abszolút hozamú alap is lett Magyarországon, több mint 300 milliárd forintos kezelt vagyonnal. 

És miért szeretik ennyire az ügyfelek az alapjaikat?

GY. A.: Kizárólag a hozam, a teljesítmény miatt. A kockázatarányos hozamaink mindig kiemelkedően jók voltak a múltban is, és most is, ezt értékelik. A mi filozófiánk a kezdetek kezdetétől az, hogy próbálunk a legmagasabb hozzáadott értékű szegmensben dolgozni. Ezért van sok abszolút hozamú alapunk, és ezért hoztunk létre olyan alapokat, mint a román, a görög vagy a lengyel részvényalap. Utóbbit a lengyel választások előtt egy héttel indítottuk, így jó időzítéssel egy jó sztorit építettünk fel. Az alapkezelői iparág kétféle irányba fejlődik, az egyik a passzív termékek, ETF-ek világa, amelyekkel mi költségekben nem tudunk versenyezni, a másik a magas hozzáadott értékű alapoké, mi ebben próbálunk értéket teremteni az ügyfeleink számára. 

A választásokkal Magyarországon megváltozott a politikai helyzet. Ebben láttok-e valamilyen lehetőséget, vagy kerestetek-e már ebben valamilyen lehetőséget eddig?

M. M.: Bízunk abban, hogy legalább a szabályozói környezet kiszámíthatóbb lesz, mint eddig volt, és nem fog minket ennyire agyonnyomni ez a sok adminisztráció. Ez nagyon fontos lenne. a kategorizálási rendelet például egy szakmailag értelmezhetetlen jogszabályváltoztatás volt. Emellett a szabályzás próbálta a szektort az állampapírokkal szemben is versenyképtelenné tenni. Arra is volt törekvés, hogy az alapkezelők vásároljanak több magyar állampapírt, de ezt az Európai Unió keretei között nem lehetett rákényszeríteni a piaci szereplőkre. Azt még el lehet érni szabályozással, hogy több állampapírt vásároljon egy alapkezelő, de az uniós jog alapján nem korlátozhatják, hogy ezek a papírok kizárólag magyar állampapírok legyenek. Emiatt itt maradt egy rendelet, mert kitáncolni belőle már nem akart az előző kormány, amely igazából csak fejfájást okoz mindenkinek, és az állam sem járt jobban vele. 

A tranzakciós illeték kiterjesztése a befektetési alapokra hogyan érinti a piacot? 

GY. A.: Ezen valójában minimális bevétele van az államnak, és szintén kedvezőtlenül hat a versenyképességünkre, mivel csak a magyar ISIN-kóddal rendelkező alapokat érinti. A külföldi alapkezelőket nem büntetik ezzel. Egy ilyen intézkedéssel a magyar állam csak azt éri el, hogy a magyar emberek külföldi alapkezelőkre bízzák a megtakarításaikat, a külföldi alapok pedig nyilvánvalóan nem a magyar gazdaságba fektetnek be elsősorban. A magyar alapkezelők viszont, mi is itt az Accorde-nál, ha látunk jó sztorit a magyar gazdaságban, akkor befektetünk a lehetőségbe.

Tárgyaltak már ezekről a problémákról Kármán Andrással, az új pénzügyminiszterrel?

M. M.: Nem. Valószínűleg nem is ez az első problémák egyike, amit meg kell oldania. De nagyon jó lenne, ha javítanák a magyarországi alapkezelők versenyképességét, mert lenne lehetőség arra, hogy Budapest újra pénzügyi központtá válhasson. 

Milyen témájú alapok lehetnek szerintetek most a jövőben a népszerűek?

GY. A.: A mi logikánk alapvetően mindig is az volt, hogy a nagy hájpokat megpróbáltuk elkerülni. Nem indítottunk sem mesterséges intelligenciára fókuszáló alapot, sem bitcoin alapot, akkor sem, amikor ez a téma volt éppen a legnépszerűbb. A mi filozófiánk mindig az értékalapú logika volt, és az is marad. Persze van néhány terv a boszorkánykonyhában, ezek olyan témákhoz kapcsolódnak, amelyekben erősek vagyunk: abszolút hozamú és régióspecifikus alapok. Most alapvetően keleti irányba kacsintgatunk, akad egy-két olyan fejlődő ország, amely még izgalmas lehet.

Például melyik?

GY. A.: Üzbegisztánban például most kezdődik a tőkepiac felfutása, nagyon jó ott a demográfiai helyzet, dinamikus a növekedés, izgalmas sztorik jöhetnek onnan a jövőben. Most lesz az első nagy elsődleges tőzsdei kibocsátás is, amit rendkívül nagy várakozás övez.

Mit várnak az idén? Az MNB minden hónapban dinamikus tőkebeáramlást mér az alapoknál. Ki fog tartani ez a jó időszak? 

M. M.: A 2022-es válság óta kumuláltan ötven százalék körüli infláció volt, ami nagyon komoly vagyonvesztést jelentett azok számára, akik nem foglalkoztak a pénzükkel. Ez nagyon sokat segített abban, hogy sokkal tudatosabbá váljanak a magyar megtakarítók, és elkezdjenek alternatívát keresni a banki betétekhez képest. Ennek a haszonélvezői voltak a lakossági állampapírok, de a befektetők egy része elkezdett kockázatosabb eszközök felé fordulni. Mi ennek a szegmensnek kínálunk alapokat. Annak persze, hogy hogyan fog hozzánk a jövőben pénz beáramlani, a jogszabályokon is múlik.