Megérkezett első hivatalos látogatására Belgrádba pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szombaton Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel tárgyal Szerbia és Ukrajna európai integrációjáról, illetve a két ország együttműködési lehetőségeiről – írja az MTI. A látogatás mérföldkőnek számít, mivel Zelenszkij elnökként először tesz hivatalos látogatást Szerbiában az orosz-ukrán háború kezdete óta.
A látogatás idejére időzítve a Vreme szerbiai napilap elemzést közölt a Deutsche Welle-re hivatkozva. Eszerint a találkozó diplomáciai lehetőséget jelent a szerb államfő és az ukrán elnök számára, miközben mindkét vezető jelentős politikai kockázatot is vállal. Megfogalmazásuk szerint mindkét félnek lenne oka elzárkózni a találkozótól, de a várható haszon felülírja ezeket a megfontolásokat: Vucic az EU kegyeit vásárolja így meg, Zelenszkijnek pedig lőszerre és drónokra van szüksége.
A szerb elnök továbbra is igyekszik megőrizni egyensúlyát Oroszország és a Nyugat között, míg az ukrán államfő olyan ország támogatását keresi, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz. Djordje Vukadinovic politikai elemző szerint emellett Zelenszkijnek most minden olyan lépésre szüksége van, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök „arculcsapásának” tűnhet.
Ukrajna számára Szerbia nemcsak politikai, hanem katonai szempontból is fontos partner. A háború kezdete óta Szerbia közvetítő országokon keresztül jelentős mennyiségű tüzérségi lőszert és más hadianyagot juttatott el Ukrajnába. A Financial Times korábban ennek értékét csaknem egymilliárd euróra becsülte. A lap felidézte Christopher Hill volt amerikai belgrádi nagykövet közelmúltbeli nyilatkozatát is, amely szerint Washington támogatta szerbiai lőszerek beszerzését Ukrajna számára. A fegyvereket hivatalosan olyan országok vásárolták meg, mint Csehország és Lengyelország, majd továbbították az ukrán hadseregnek.
Informális tárgyalások folynak egy közös szerb-ukrán dróngyár létrehozásáról is. A tervek szerint az ukrán technológiai tudást szerbiai gyártókapacitással és az Egyesült Arab Emírségekből érkező tőkével ötvöznék.
Szerbiát a nemzetközi közvélemény gyakran Oroszország-barát országként tartja számon, Vucic szavazótáborának jelentős része elutasítja az Oroszország elleni szankciókat és ellenzi az uniós csatlakozást. Emiatt a belgrádi látogatás előkészítése hónapokig húzódott.
A Vreme megállapítása szerint noha retorikailag Szerbia az ortodox testvériség narratíváját vallja, a Kreml már régóta nyíltan kifejezte elégedetlenségét a szerb elnökkel. Ez a legkézzelfoghatóbban a gázszállításokban látszik, ugyanis az utóbbi időben Szerbia kizárólag rövidtávú szállítási szerződéseket tudott kötni Oroszországgal, ami növelte a gazdasági bizonytalanságot, és aláásta Vucic gazdasági modelljét, amely az olcsó munkaerővel és energiaárakkal vonzza a külföldi befektetéseket.
A szerb államfő a látogatás előtt úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések középpontjában Ukrajna és Szerbia európai integrációja, a kétoldalú kapcsolatok, valamint az energetikai együttműködés áll majd. Emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna sem ismerte el Koszovó függetlenségét, amit Belgrád fontos politikai gesztusként értékel.
Hónapokig húzódott a találkozó előkészítése. 
