Egyre aggasztóbb a járványhelyzet Szerbiában, és további romlás várható, a következő két hétben jelentősen nő majd az új fertőzöttek száma - jelentette ki Predrag Kon, az ország legismertebb járványügyi szakértője a szerbiai közszolgálati televízió keddi beszámolója szerint.

Már nem csak Nyugat-Európában hoznak drákói intézkedéseket a kormányok a koronavírus-járvány megfékezésére: Szerbiában szükségállapotot hirdettek, Szlovákiában majdnem minden üzletet bezárnak, a cseh kormány vesztegzárat rendelt el. Németország ma reggel nagyrészt lezárta határait. Olaszországban 1800 fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, Spanyolországban a kormány átveszi a magánegészségügyi szolgáltatókat.

Jelentősen korlátozzák Ausztriában az emberek mozgását az új koronavírus-járvány megfékezése érdekében: vasárnap felszólították az osztrákokat, hogy vonuljanak házi karanténba, megtiltották az öt embernél népesebb összejöveteleket, és tovább korlátozták azon országok számát, amelyeknek az állampolgárai az országba léphetnek.

Továbbra is átengedik viszont az érkezőket közúton Hercegszántón és Tompán, autópályán Röszkén és a kelebiai vasúti átkelőn.

A tompai események után valamelyest megfogyatkoztak a migránsok a határmenti területeken. A február 6-i incidenst követően a szerb hatóságok 12 busszal vitették el őket Preševóba, bár ebben többen is kételkednek. A szóbeszéd szerint a Kelebiánál begyűjtött migránsokat a szerbek valahol a közelben rakták le, ezért hamarosan visszatérnek. És ennél a pontnál érdemes egy kicsit elidőzni. A szerb-magyar határ mentén egyelőre ugyan megszűnt a kritikus tömeg, amely különböző akciók végrehajtására képes. Kérdés, hogy mikor duzzad fel ismét az érkezők hulláma, és mikor lesz ismét valaki, aki cselekvésre készteti őket. Mert vannak, akiknek ez az érdekük. Róluk szól a BALK helyszíni riportja.

Január közepén őrizetbe vették Miroljub Jevtićet, a szerbiai vasúti infrastruktúra állami tulajdonú társaság igazgatóját. A hírt Nebojša Stefanović szerbiai belügyminiszter jelentette be. A szerb kormány azóta már leváltotta tisztségéről a vasúti vezetőt, aki egyebek között a Belgrád-Budapest nagysebességű vasúttal is foglalkozott. Ana Brnabić szerb miniszterelnök ezt követően aláírta a Jevtić leváltásról szóló rendeletet, amely január 17-én jelent meg a szerbiai Hivatalos Közlönyben, vagyis már hatályba is lépett.

Hatalmas kiterjedésű területre telepíthetnek szélerőműveket a Szabadka közelében lévő Csantavér határában. A szabadkai városi tanács karácsony előtt fogadta el az ezzel kapcsolatos terveket, és ezzel elhárult az utolsó akadály is a beruházás előtt. Az erőműfarm 15 ezer focipálya területen létesül, és évi 600 MW áram előállítására lesz képes, ami a 2010-es adatok szerint majdnem duplája a Magyarországon működő közel kétszáz szélerőmű teljesítményének. Köztudomású, hogy 2010 óta ilyen célú beruházás nem kapott engedélyt Magyarországon, tehát a számok körülbelül megfelelnek a mai kapacitásoknak.

Fontos útszakaszt adtak át a szerb-magyar határ közelében múlt héten. A Kelebia-Tompa határátkelő felé tartó kamionok eddig Szabadka központjától egy kilométerre dübörögtek át a városon, mostantól viszont az Y-elágazáson elkerülhetik a települést. Megnéztük, milyen előnyökkel jár a beruházás, és mit jelent az a politika szintjén.

Befejeződött a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának, az úgynevezett Nemzeti Főgázvezetéknek a lefektetése. Dušan Bajatović, a Szerbiai Gázművek (Srbijagas) igazgatója a szerbiai közszolgálati televíziónak elmondta, hogy Szerbiában 403 kilométer hosszan fektettek le csöveket. A Török Áramlat Európába irányuló második szakasza évente 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd. Ebből 3,5 milliárd köbméter Bulgáriát, 2,5 milliárd Szerbiát, 6 milliárd pedig Magyarországot illeti meg. Mindezen felül 3,75 milliárd köbméter gázt Szlovákiába és Ausztriába szállítanak majd. Hacsak az amerikaiak nem fúrják meg a beruházást, mint ahogy azt néhány héttel ezelőtt az Északi Áramlat 2 vezetékkel már megtették.

December 20-án este mutatták be Szabadkán Somogyi Gyula, Eisemann Mihály és Zágon István zenés vígjátékát, a Fekete Pétert. A bemutató után Mezei Zoltán rendező arról beszélt a BALK-nak, hogy a börleszk világának megidézése jól illik Fekete Péter karakteréhez. A nézők még nem is látták, de már most nagyon szeretik a darabot, a következő előadásokra ugyanis minden jegy elkelt. Szabadka azonban kis “nézőpotenciállal” rendelkezik, ezért kérdés, hogy meddig megy a darab. A bátortalanabb nézőket elriaszthatják azok az áldatlan körülmények, amelyek között a Szabadkai Népszínház kénytelen működni.

Szerbiában az utóbbi időben egyre több migráns van. A befogadóközpontokban hivatalosan 4 542 migránst tartanak nyilván, becslések szerint azonban összesen 5 400 migráns tartózkodik az országban. Ennek egyik oka az, hogy Albánia, Macedónia és Bulgária felől nem csökken az érkezők száma, miközben jelentős részük “visszapattan” a magyar és a horvát határról. A BALK-nak adott exkluzív interjúban Ivan Gerginov, a Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője – vagyis a hivatal harmadik embere – arról is beszélt, hogy Szerbiában nem tesznek különbséget a háború elől menekülők és a gazdasági migránsok között.

Belgrád már megunta Brüsszel évek óta tartó cicázását és folyamatosan szélesíti biztonsági együttműködését Pekinggel és Moszkvával. Szerbia nemcsak, hogy megbízta Huawei-t az 5G-s országos hálózat kiépítésével, hanem a kínai gyártó felszerelt Belgrád 800 pontján 1000 arc-felismerő kamerát a kínai „Biztonságos Város” projekt mintájára – amely a szerb ellenzék megfigyelésére is kiválóan alkalmas. Káncz Csaba jegyzete

Az elmúlt években a magyar kormány egyre aktívabb lett a Balkánon, Orbán Viktor pedig főként azokkal a politikusokkal barátkozik, akik hozzá hasonlóan populista, bevándorlásellenes politikát képviselnek. Emellett a balkáni gazdasági kapcsolatokat is igyekszik erősíteni a kormány – ezen pedig politikaiközeli cégek is nyernek.

Szerbiában rendkívüli ülést tartott a Nemzetbiztonsági Tanács, amely kizárólag a hét közepén kirobbant kémbotránnyal foglalkozott. November 17-én a YouTube-on megjelent egy felvétel, amelyen Georgij Kleban orosz hírszerző egy piros táskát vett át egy nyugalmazott szerb katonatiszttől, cserébe pedig egy szatyrot adott át neki, amelyben pénz volt. A felvétel minden bizonnyal 2018 decemberében készült Zimonyban. Az egyik főszereplő, a belgrádi orosz nagykövetségen szolgálatot teljesítő hírszerző azóta már elhagyta Szerbiát. A szerb elnök nem érti, hogy Oroszország miért kémkedett Szerbiában.

A Balkánon a legnagyobb marakodás a testvérnépek között folyik. A bolgárok viaskodnak a macedónokkal és a szerbekkel, a szerbek nem kedvelik a bosnyákokat és a horvátokat, a horvátok nem imádják a szerbeket és a szlovénokat, a szlovénoknak borsódzik a hátuk, ha a horvátokról van szó.

Szerbiában a múlt héten emléktáblát avattak Mladen Bratic egykori tábornoknak, a kelet-horvátországi Vukovár elleni 1991-es hadműveletek parancsnokának. Emiatt a horvát külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott Szerbiánál, amire Belgrád "ellenjegyzékkel" válaszolt. De pontosan mi történt Vukovárnál 1991-ben? Hogyan látják az akkori történéseket a horvátok, és mit gondolnak minderről a szerbek?

Orosz hírügynökségi jelentések szerint a szomszédos országok akadályozzák az SZ-400 légvédelmi rakétarendszer érkezését Szerbiába. Ez azzal magyarázható, hogy a NATO nem szeretné megengedni „fekete lyuk” kialakulását a tagországok külső vonala mögött. Macedónia, Albánia és Montenegró taggá válását követően a NATO szempontjából azonban valóban „terra negra” terület alakul(t) ki a magát semlegesnek tartó, de az oroszokkal erősen barátkozó Szerbia esetében.

A szerb miniszterelnök ma Moszkvában aláírja országa csatlakozását az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Macron az oroszokkal együtt képzeli el kontinensünk új biztonságpolitikai építményét, ezért a francia vétó Észak-Macedónia és Albánia ellen akár már egy új Moszkva-Párizs tengely háttéralkujának eredménye lehet. Káncz Csaba jegyzete.

Török beruházással épül meg a tervezett Belgrád-Szarajevó autópálya, és egy vasútfelújítási terv is körvonalazódni látszik, mely szerb-boszniai-török együttműködéssel valósulhat meg.

Egy éves tárgyalássorozat után született meg a döntés, mely feloldja a zárat, amit az afrikai sertéspestis tavaly tavaszi megjelenésekor létesítettek.

Svako ima svojih pet minuta, neko jednom, neko više puta – énekelte majdnem fél évszázaddal ezelőtt a bosnyák műdalok egyik avatott előadója. A szörnyűséges produkció refrénje ezt követően gyakran visszatérő eleme volt a jugoszláv dal- és nótairodalomnak. A fordítás körülbelül így hangzik: mindenkinek megvan (az életben) a maga öt perce, kinek egyszer, kinek pedig többször is. Aleksandar Vučićnak megadta az élet, hogy személyesen hívja meg Szerbiába az amerikai elnököt. Igaz, ez nem tartott öt percig.

Lezárult az akvizíció.

Megkezdte működését a Mol első szerbiai üzemanyag-terminálja Karlócán.

Az Egyesült Államok hamarosan távozó belgrádi nagykövete úgy véli, itt a végső ideje annak, hogy a két ország rendezze kapcsolatait.

Néhány évvel ezelőtt a kínaiak vették meg a szendrői acélgyárat, azóta úgy jönnek fel, mint a festék alatt a rozsda. A HBIS letelepedését követően a szerb elnök arról vizionál, hogy még acélosabbá teszi a kínai-szerb barátságot. Mégpedig azért, hogy Szerbia ne csak nehézipari termékeket szállítson Európába, hanem “kicci, óccó” robotokat is.

Politikai trükknek nevezte Aleksandar Vucic szerb államfő Ramush Haradinaj koszovói kormányfő lemondását, amellyel Vucic szerint csak népszerűségét szeretné növelni a koszovói politikus.

Hollandia részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról - mondta ki a hágai legfelsőbb bíróság.

A héten tizennyolc éves szünet után látogatott ismét francia elnök Belgrádba, hogy megerősítse az egyébként is jó francia és szerb kapcsolatokat. Szerbiában ugyan nem feledkeztek meg arról, hogy a franciák 1999-ben részt vettek Kis-Jugoszlávia bombázásában, de ez már nem árnyékolta be Emmanuel Macron mostani kétnapos belgrádi kiruccanását.

A ljubljanai kormány pályázatán egy szerb cég kapott megbízást arra, hogy migránskerítést építsen Szlovénia és Horvátország közé. A pályázaton öt szlovén cég is indult, a munkát mégis a belgrádi Legi-SGS nevű vállalat kapta meg.

A munkálatok jövő nyáron kezdődnek.

A kínai tulajdonos vinné az egész gyárat.

A Szerbiától annak elismerése nélkül kivált és függetlenné vált ország zsarolja egykori anyaországát az elismerésért, vámokkal és beutazási korlátozásokkal.

Jó évet zárt Szerbia 2018-ban, jelentősen csökkent az államadósság, a gazdasági növekedés pedig régiós szinten kiemelkedő.

A közel 20 éve Szerbiától független, és 10 éve magát államként kikiáltó, de nemzetközileg csak részben elismert Koszovó most ellenmondásos döntést hozott: saját hadsereget hoz létre. Szuverén állam esetén ez elvileg rendben lenne, de a rendfenntartást eddig nemzetközi erők végezték a speciális, és könnyen háborúhoz vezető miatt.

A koszovói kormány úgy döntött, hogy száz százalékra növeli a Szerbiából érkező termékek vámját - közölte a Twitteren Enver Hoxhaj koszovói miniszterelnök-helyettes.

Szerbia-szerte 33 iskolában, 344 migránsgyerek kezdte meg a tanévet.

Hamarosan visszaállíthatják a kötelező sorkatonai-szolgálatot Szerbiában.

A srebrenciai mészárlás miatt van egyet nem értés.

A volt jugoszláv köztársaságok polgárainak kellemetlen emlékeket ébreszt, a svájciakat az ősi esküre emlékezteti. Az új svájci bankjegy valójában egy tudományos motívumokkal díszített új sorozat része.

Tárgyalni kezdett egymással Szerbia és a belőle elismerése nélkül kiszakadt Koszovó: mégsem nézhetnek egymással farkasszemet a végtelenségig, pláne, ha valamelyikük vagy mindkettő EU-tagságra vágyik. A határt még Tito húzta, egy országon belül, nem etnikai alapon: nosza, elő lehetne szedni a wilsoni elveket 100 év után.

A kormány nagyon szeretné, ha Szerbia minél előbb csatlakozna az EU-hoz.

Egyelőre ismeretlen témájú találkozón bánya és energetikai miniszterekkel találkozik.

Újabb magyar rendőrkontingens teljesít szolgálatot Macedóniában és Szerbiában, ebben az évben már harmadszorra tartanak közös határrendészeti műveleteket a fogadó országokkal.

A szerb kormánynak új pénzügyminisztert kell keresnie.

A gratuláció mellé közös fotót, szép szavakat is mellékeltek az elsőként ébredő országok.

Bácsszentgyörgy és a vajdasági Haraszti között.

Miután tegnap bemutattuk, mekkora a nyugdíjemelés Németországban, Romániában és több más európai országban, most lesz szó Ausztriáról, ahol nagyon sok magyar dolgozik és sokan vélhetően ott is fognak nyugdíjba menni. Valamint Szerbiáról, a görögök világrekord nyugdíjcsökkentés-sorozatáról és Berlusconi kutyás nyugdíjasairól is.

Brüsszel alapvetően nincsen felkészülve arra a világra, amelyben a geopolitika brutális erővel tér vissza. Márpedig ahogyan Magyarország, úgy a Balkán sem lépett túl a múlt század sebein. Az EU hamarosan új tagokkal bővülhet, az uniós diplomaták ugyanakkor utalgatnak a korrupcióra és a szervezett alvilágra, aminek a felszámolását meg kell oldani a belépés előtt.