Négy napja maradt Szerbiának, hogy megszerezze a NIS működéséhez szükséges operatív engedélyt az amerikai OFAC-tól – idézi Aleksandar Vučić szerb államfő bejelentését a Magyar Szó. A pancsovai kőolajfinomító jelenleg is csökkentett működési szinten dolgozik, és november 29-ig működhet így. Amennyiben addig nem érkezik jóváhagyás, a finomító teljesen leáll.
Vučić szerdán Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is egyeztet. „Fel fogom ajánlani a részesedésünket a Paks II.-ben, valamint minden más olyan energiaforrásban, amelyből nagy mennyiségű energiához juthatunk” – mondta.
Az államfő szerint Szerbiára nézve a legnagyobb veszélyt a másodlagos szankciók jelentik, amelyek a Szerb Nemzeti Bankot és valamennyi olyan kereskedelmi bankot érintenének, amelyek kapcsolatban állnak a NIS-szel.
Ez a fizetési forgalom teljes leállásához vezethetne: nem működnének a bankkártyák, nem lehetne utalni, hitelt folyósítani vagy a lakosság számára alapvető szolgáltatásokat biztosítani
– mondta a szerb elnök. Az amerikai féltől szóbeli garanciát kapott arra, hogy legalább hétfőig nem vezetnek be ilyen intézkedéseket. Ha a finomító leáll, az a dízel és benzin árának emelkedését, valamint az infláció növekedését okozná.
A NIS jelenleg saját operatív tartalékaiból fedezi az ellátást, amelyek nagy részét november 28-29. és december 1. között fogja felhasználni. Ha nem indul újra a JANAF-vezeték felől az olajáramlás, a NIS-nek 55.000 tonna dízele és 50.000 tonna benzine marad – ez az elnök szerint december 28-ig elegendő a lakossági szükségletek fedezésére.
Vučić szerint a probléma túlmutat az üzemanyagpiacon: nemcsak az üzemanyag-ellátás kerülne veszélybe, hanem a teljes gazdasági működés, beleértve a kereskedelmi láncok ellátását és az alapvető élelmiszerek biztosítását is. Arra is emlékeztetett, hogy a Lukoil engedélye csak december 13-ig érvényes, és ez további mintegy 110–120 töltőállomás működését teheti kérdésessé.
A finomító esetleges leállásának egyik legsúlyosabb következménye az lenne, hogy a villamosenergia-termeléshez szükséges kulcsfontosságú erőforrások is veszélybe kerülnének, ami – az elnök szerint – beláthatatlan következményekkel járna a gazdaságra, a háztartásokra és minden állampolgárra nézve. Ezért felszólította az OFAC-ot, hogy adja meg a működési engedélyt, de a döntés esélyét ötven-ötven százalékra tette.
A magyar külügy is megszólalt. 
