Szerbia a héten közölte, hogy az orosz Gazprom Neft és a Gazprom – amelyek együttesen a részvények 56 százalékát birtokolják az ország egyetlen olajfinomítójában – kérelmet nyújtottak be az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalához (OFAC), jelezve, hogy készek átengedni az irányítást egy harmadik félnek – számol be róla a Reuters.
Az amerikai szankciós hivatal, az OFAC januárban helyezett szankciókat az orosz olajszektorra, többek között a Gazpromra, de az NIS esetében ezeket többször elhalasztották, mígnem végül október 8-án léptek hatályba.
Fotó: Fascebook/Dubravka Djedovic-Handanovic
A nagy dátum: február 13.
Az amerikai pénzügyminisztérium három hónapos engedélyt adott az NIS-nek, hogy időt biztosítson a tulajdonosoknak vevő keresésére – mondta Djedovic-Handanovic élő televíziós interjúban. A vállalat és finomítója ez idő alatt nem működhet. „A tulajdonosi tárgyalásokra engedélyt kaptunk… február 13-ig” – mondta.
A bankok leállították az NIS kifizetéseinek feldolgozását, Horvátország JANAF-vezetéke pedig megszüntette a kőolajszállítást. A tisztviselők becslése szerint a finomító legfeljebb november 25-ig működhet új nyersolajszállítmányok nélkül.
Az Egyesült Államok azt is elvárja, hogy az orosz tulajdonosok teljesen kivonuljanak a cégből. Belgrád akár át is veheti az NIS irányítását – mondta.
„Energiaügyi miniszterként úgy vélem, nehéz döntéseket kell meghoznunk: átvegyük-e a vállalatot és kártalanítsuk-e az orosz tulajdonosokat. Tudom, hogy az elnök (Aleksandar Vucic) ezt ellenzi” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány vasárnap tárgyal a lehetséges megoldásokról.
Az orosz Gazprom Neft 44,9 százalékot birtokol, a Gazprom további 11,3 százalékot. A szerb állam részesedése 29,9 százalék, a fennmaradó hányad pedig kisrészvényesek és alkalmazottak tulajdonában van.
Egy hét a finomítónak
Aleksandar Vučić elnök vasárnap bejelentette, hogy Szerbiának hét napja van dönteni arról, milyen lépéseket tesz az orosz tulajdonú NIS szerbiai finomítójából származó üzemanyag-ellátás államosítás nélküli biztosítása érdekében – teszi hozzá a Reuters.
Szerinte a telefonbeszélgetés egészen másra utal, mint amit az EU állít. 
