Szerbiai olajhelyzet: lesz-e áttörés a NIS tulajdonosi szerkezetében?

A szerbiai NIS helyzete továbbra sem megnyugtató. A szerb államfő, Aleksandar Vucic szerdán elmondta, hogy a pancsevói finomító feldolgozandó kőolaj hiányában négy nap múlva leáll. Az ország stratégiai tartalékokból és külső forrásokból lesz kénytelen ellátni magát nyersolaj-termékekkel. Az államfő emellett kérte az orosz Gazpromnyeftet, a NIS fő tulajdonosát, hogy 50 napon belül keressen vevőt a cégre, ezzel megoldva az amerikai szankciókból eredő problémákat. A NIS ugyanis jelenleg nem kap nyersolajat, mivel a horvát Janaf jelezte, hogy az amerikai szankciónak megfelelően nem nyújt kőolajszállítási szolgáltatást a szerb vállalatnak. Ez a szankciós korlát valószínűleg addig tart, amíg a NIS orosz tulajdonban marad. 

A helyzet tehát nem egyszerű: Szerbia nem mer egyértelműen szembe menni az orosz tulajdonossal és államosítani a társaságot. Ugyanakkor az orosz Gazpromnyeft is hallgat és egyelőre nem cselekszik. Az oroszoknak nem sürgető a helyzet megoldása, viszont Szerbia számára létfontosságú, hogy a NIS üzemeljen, a pancsevói finomító hiánya komoly ellátásbiztonsági problémákat okozhat. Bár a Mol csoport és Magyarország külügyminiszere is közölte, hogy növelni fogjuk a finomított termék eladást Szerbia felé, ez önmagában még nem biztos, hogy elegendő.

Különösen úgy, hogy jelenleg a Dunai Finomító csak 50-55 százalékos kapacitáskihasználtság mellett működik, miután októberben tűz ütött ki az AV3-as üzem területén. Magyarország támogatja az újvidéki volt finomító irányába kiépítendő új kőolajvezeték megépítését is Algyő felől, de ez legkorábban 2027-ben állhat rendelkezésre. Ez lehetővé teszi majd, hogy orosz vagy Odessza felől azeri, illetve kazah kőolajhoz jusson a NIS pancsevói finomítója. 

Azt gondolom, hogy Szerbia helyzete jelenleg kritikus. Ha változás történik az orosz befolyásban, akkor az egész régióban gyors leválás történhet meg az orosz szénhidrogénekről, illetve az orosz tulajdonlás is változhat az balkáni energetikában. A szerb-orosz viszonynak, a szláv barátságnak hosszú története van. Viszont Oroszország most láthatóan nem tud vagy nem akar Szerbiának segíteni. Ez nemcsak a NIS helyzetére vonatkozik, de a Gazprom vonakodik aláírni a hosszútávú gázszállítási szerződést is Szerbia felé. Ez a bizonytalanság, az országban lévő feszült politikai hangulat a nyugati irányba sodorja az országot. A kérdés, hogy Vucic elnök vagy valaki más meg meri-e ezt a 180 fokos fordulatot lépni. Ez sorsfordító lehet mindannyiunk életében. 

A Mol nem közli a nagykereskedelmi értékesítési adatokat földrajzi bontásban, csak a fogyasztói szolgáltatások szegmensét. Ezek alapján Szerbia az egyéb kategóriában van (Bosznia-Hercegovina és Montenegró mellett), mely kategória a teljes termékértékesítés 13 százalékát adta 2024-ben. Ha a benzinkutak számát nézzük, akkor a szerbiai hálózat mindössze 72 egység (2025 harmadik negyedévében), ami a teljes hálózat 3,1 százaléka. Még Boszniában is több kútja van a Mol-nak, összesen 103. 

Az Erste becslése szerint a Mol termékértékesítésének valahol 3-5 százaléka körül lehet Szerbia, ami, ha a teljes 11 millió tonnás üzemanyag (benzin, dízel, jet, LPG és fűtőolaj) értékesítést nézzük, akkor körülbelül 330-550 ezer tonnát jelenthet éves szinten. Szerbia egyébként napi 74 ezer hordó nyersolajat fogyaszt, az Erste becslése szerint körülbelül 2,8 millió tonna finomított terméket használ évente, vagyis a Mol csoport körülbelül a 12-20 százalékát biztosíthatja ennek a fogyasztásnak.

A cikk az Erste Befektetési Zrt. oldalán jelent meg.